Múlt hónapban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kiadta „Levegőminőség Európában” című jelentését, amely kimutatta, hogy míg a levegő minősége lassan javul, a legnagyobb környezeti egészségügyi kockázatot Európában továbbra is a légszennyezettség jelenti. Alberto González Ortizt, az EEA levegőminőségi szakértőjét a jelentés eredményei mellett arról is kérdeztük, hogy különböző technológiák, mint például a műholdképkészítés hogyan járul hozzá a levegőminőség javításának kutatásához.

Olvasson bővebben

A modern társadalom rá van utalva az áruk és személyek mozgására, jelenlegi közlekedési rendszereink azonban negatívan hatnak az emberi egészségre és a környezetre. Az elektromos járművekről szóló, a közeljövőben elkészülő jelentés felelősével, Magdalena Jóźwickával beszélgettünk a villamos energia mint a hagyományos üzemanyagok alternatívája jelentette környezetvédelmi előnyökről és kihívásokról.

Olvasson bővebben

Múlt év decemberében Párizsban ambiciózus célt tűzött ki maga elé a világ: 2 °C alatt tartja a globális átlagos hőmérséklet-emelkedést, miközben törekszik arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. Az e hónap elején megrendezett G20 csúcstalálkozón Kína és az Egyesült Államok bejelentette hivatalos kötelezettségvállalását a párizsi megállapodáshoz való csatlakozásra. Ez hatalmas lépés az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a globális felmelegedés megállítása érdekében tett nemzetközi erőfeszítések terén. Az aláíró országok által eddig vállalt, fennálló csökkentési kötelezettségek azonban nem elegendők ezen ambiciózus cél megvalósításához.

Olvasson bővebben

Városaink a növekvő népesség, a forgalmi dugók és az éghajlatváltozás miatt soha nem látott nyomás alatt állnak. Hogyan tehetjük a városokat könnyebben bejárhatóvá, élhetőbbé és fenntarthatóbbá? Egy várostervező cég segít várostervezési módszereink átalakításában. Ennek megválaszolása érdekében Helle Søholttal, a koppenhágai Gehl Architects alapító partnerével és ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Olvasson bővebben

A gyaloglástól és az elektromos autóktól a nagy teherhajókig és a nagysebességű vonatokig számos közlekedési lehetőség áll rendelkezésünkre. A közlekedési mód kiválasztásában számos tényező, többek között az ár, a távolság, az infrastruktúra rendelkezésre állása és a kényelem játszanak szerepet. Európában az autózás az előnyben részesített személyszállítási mód. De ettől függetlenül is, bizonyos opciók zöldebbek, mint mások. Hogyan választhatunk zöldebb lehetőséget?

Olvasson bővebben

A közlekedési hálózatok az európai tájkép hétköznapi elemévé váltak. Összekötik az embereket, fokozzák a gazdasági tevékenységet és hozzáférést biztosítanak az alapvető szolgáltatásokhoz; ugyanakkor a természetes területek között akadályokat képeznek és használatuk során szennyező anyagokat bocsátanak ki, valamint az ökoszisztémákba nem őshonos fajokat hoznak be. A szigorú politikai intézkedések és a zöld területek hálózata segíthet megőrizni és megvédeni Európa természeti gazdagságát.

Olvasson bővebben

Elrepülés egy hétvégi pihenőre, Bangladesh-ben gyártott pamut pólók, kenyai rózsa... Ez csupán néhány egy jól összekötött, globalizált világban a számunkra elérhető termékek közül. A légi közlekedés és a hajózás hozzájárul a gazdasági növekedéshez, azonban az emberi egészségre, az éghajlatra és a környezetre is hatást gyakorol. A jövőbeni növekedési kilátásokkal szembesülve ez a két ágazat kutatni kezdte, hogy hogyan csökkentheti környezeti hatásait.

Olvasson bővebben

Az általunk otthon vagy étteremben elfogyasztott ételek hozzávalói közelebbről vagy távolabbról érkeznek. Egy egyrevárosiasabb és globalizált világban a vidéken megtermelt élelmiszert a városba kell juttatni. Nagy hangsúly helyeződik az „élelmiszer-kilométerek” csökkentésére, amely releváns, de néha korlátozott elgondolás lehet. Egy intelligensebb és tisztább közlekedési rendszer csak részben oldaná meg ezt a kérdést. A teljes élelmiszer-rendszer rendszerszintű elemzése kerül terítékre.

Olvasson bővebben

Az általunk otthon vagy étteremben elfogyasztott ételek hozzávalói közelebbről vagy távolabbról érkeznek. Egy egyrevárosiasabb és globalizált világban a vidéken megtermelt élelmiszert a városba kell juttatni. Nagy hangsúly helyeződik az „élelmiszer-kilométerek” csökkentésére, amely releváns, de néha korlátozott elgondolás lehet. Egy intelligensebb és tisztább közlekedési rendszer csak részben oldaná meg ezt a kérdést. A teljes élelmiszer-rendszer rendszerszintű elemzése kerül terítékre.

Olvasson bővebben

Az átmeneti lelassulások ellenére a személy- és áruszállítás iránti kereslet is folyamatosan nő és várhatóan továbbra is nőni fog. Következésképpen Európában egyre több autót értékesítenek, amelyek többsége dízel üzemű. Miközben a motorok egyre hatékonyabbá válnak, ez a növekedés azt is jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása egyre nagyobb probléma.

Olvasson bővebben

A közlekedés összeköti az embereket, kultúrákat, városokat, országokat és kontinenseket. A közlekedés a modern társadalom és gazdaság egyik alappillére, amely lehetővé teszi, hogy a termelők termékeiket világszerte értékesítsék, és hogy az utazók új helyeket fedezzenek fel. Emellett a közlekedési hálózatok hozzáférést biztosítanak a legfontosabb közszolgáltatásokhoz, úgymint az oktatás és egészségügy, és ezáltal hozzájárulnak az életminőség javításához. A közlekedési hálózathoz való csatlakozással a távoli területek gazdasága is fellendül, így munkahelyek jönnek létre és a jólét is növekszik.

Olvasson bővebben

A megújuló energiaforrások jövője fényesnek ígérkezik, tekintve, hogy annál fontosabb szerephez jutnak, Európa minél inkább csökkenteni próbálja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. A tiszta energia előtt álló lehetőségekről és kihívásokról beszélgettünk Mihai Tomescuval, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség energia szakértőjével.

Olvasson bővebben

Az elmúlt négy évtizedben az európai környezetvédelmi adatok köre jelentősen megváltozott. A környezetkárosodás összetettsége rendszerszintűbb elemzést kíván meg, amelyet megfelelő adatokkal kell alátámasztani. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az elmúlt években végzett munkája során egyre több rendszerszintű elemzést végzett el. Az EEA továbbra is folytatja a felmerülő problémák azonosítását, és segíteni fogja Európa környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteinek bővítését.

Olvasson bővebben

Az európai erdők alapvető szolgáltatásokat nyújtanak: tiszta levegőt, tiszta vizet, természetes úton megkötik a szén-dioxidot, emellett pedig fát, élelmiszert és egyéb termékeket biztosítanak. Számos fajnak és élőhelynek adnak otthont. Az európai erdők előtt álló kihívásokról Annemarie Bastrup-Birkkel, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség erdészeti és környezetvédelmi szakértőjével beszélgettünk.

Olvasson bővebben

Jelenlegi erőforrás-felhasználásunk nem fenntartható, és nyomás alá helyezi bolygónkat. Elő kell mozdítanunk a körforgásos zöldgazdaságba való átmenetet azzal, hogy túllépünk a hulladékgazdálkodási politikán, és a környezettudatos tervezésre, innovációra és beruházásokra helyezzük a hangsúlyt. A kutatás nemcsak a termelésben tudja előmozdítani az innovációt, hanem az üzleti modellekben és a finanszírozási mechanizmusokban is.

Olvasson bővebben

Az EEA 2015-re vonatkozó éves közlekedési és környezeti jelentéstételi mechanizmusának (Transport and Environment Reporting Mechanism, TERM) nemrégiben történt közzétételével, valamint a jelenlegi, a járművek kibocsátásával kapcsolatos, nemzetközi figyelmet kapott botránnyal kapcsolatban az EEA TERM-koordinátorával, Alfredo Sánchez Vicente-vel beszélgettünk.

Olvasson bővebben

A Párizsban 195 ország által elfogadott klímamegállapodás a maga nemében a valaha volt első univerzális és jogilag kötelező érvényű megállapodás. A párizsi megállapodás sok évi előkészület, párbeszéd, valamint az éghajlatváltozás aktuális és lehetséges hatásai kezelésére vonatkozó igény növekvő tudatosulásának eredménye. Ez fontos és ígéretes lépés egy alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó világ felé. Világosan jelzi a politikai döntéshozók és a vállalkozások számára azt is, hogy szakadjanak el a fosszilis üzemanyagoktól, és fektessenek a tiszta energiába és az alkalmazkodást célzó intézkedésekbe.

Olvasson bővebben

A föld és a talaj létfontosságú a természeti rendszerek és az emberi társadalom számára, az emberi tevékenységek azonban a teljes földkészlet és így a talaj működését is veszélybe sodorják. Mi áll ennek a hátterében? Mit tesz Európa a megelőzésére? Mivel 2015 a talajok nemzetközi éve, kérdéseinkkel Geertrui Louwagie-hez, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség talajvizsgálatért és -adatszolgáltatásért felelős projektvezetőjéhez fordultunk.

Olvasson bővebben

A zöld infrastruktúra vonzó megoldásokat kínál a környezeti, társadalmi és gazdasági problémákra, ezért szervesen be kell épülnie a különféle szakpolitikai területekbe. Mivel az EEA hamarosan jelentést ad ki a környezetbarát infrastruktúra szerepéről az időjárási és éghajlat-változási vonatkozású természeti veszélyek hatásának enyhítésében, erről beszéltünk Gorm Dige vezető szerzővel, területi környezeti, szakpolitikai és gazdasági elemzésért felelős projektvezetővel.

Olvasson bővebben

2015 szeptemberében több mint 190 országnak sikerült megállapodnia az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó Fenntartható Fejlődési Célokról (Sustainable Development Golas, SDGs). A Fenntartható Fejlesztési Célok elődeikkel ellentétben ezúttal a fejlődő és a fejlett országokra egyaránt vonatkoznak, és a fenntartható fejlődés témaköreinek szélesebb körét fedik le. A 17 fenntartható fejlesztési cél közül sok a környezetre, az erőforrások felhasználására és az éghajlatváltozásra vonatkozik.

Olvasson bővebben