Hogyan érintik a környezeti veszélyek Európa veszélyeztetett csoportjait?

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2019. 03. 27. Utolsó módosítás 2019. 05. 14.
6 min read
Célzott fellépésre van szükség ahhoz, hogy Európa legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő polgárainak – köztük a szegényeknek, az időseknek és a gyermekeknek – fokozott védelmet nyújtsunk a környezeti veszélyekkel, például a lég- és zajszennyezéssel és a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben. Aleksandra Kazmierczak, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó szakértője ismerteti a társadalmi és demográfiai egyenlőtlenségek, illetve a lég- és zajszennyezésnek, valamint az extrém hőmérsékletnekvaló kitettség közötti összefüggéseket vizsgáló új EEA-jelentés főbb megállapításait.

 Image © Harry Oliver, My City/EEA

Melyek a jelentés főbb megállapításai?

Az EEA „Unequal exposure and unequal impacts: social vulnerability to air pollution, noise and extreme temperatures in Europe” (Egyenlőtlen kitettség és egyenlőtlen hatások: a légszennyezéssel, zajjal és szélsőséges hőmérsékletekkel kapcsolatos társadalmi kiszolgáltatottság Európában) című jelentésének négy fő üzenete van. Először is, a társadalmi-gazdasági helyzetük vagy koruk miatt eleve hátrányos helyzetű személyeket az e jelentésben vizsgált környezeti veszélyek is aránytalan mértékben érintik. Másodszor, Európán belül jelentős regionális különbségek vannak a tekintetben, hogy hol helyezkednek el a leghátrányosabb helyzetű régiók, illetve hol a legnagyobb a környezetszennyezés. Egyes régiók gazdagabbak és kevésbé szennyezettek, míg mások szegényebbek vagy hátrányosabb helyzetűek, nagyobb mértékű környezetszennyezéssel küzdenek, és jobban ki vannak téve a szélsőséges hőmérsékleteknek. A jelentés kiemelte azt is, hogy az Európai Unió a sebezhetőség kezelése terén jó szakpolitikai alapokkal rendelkezik, a végrehajtás terén ugyanakkor további lépésekre van szükség. Ez nagyon sürgős lenne, mivel ezek az egyenlőtlenségek – legalábbis néhány – valószínűleg a jövőben is fennmaradnak. A jelentés végül megállapítja, hogy számba kell vennünk a megvalósítható helyi, nemzeti és európai szintű intézkedéseket.

Milyen intézkedések irányulnak ezen egyenlőtlenségek és hatások kezelésére?

Kiváló helyi értékelések állnak rendelkezésre a társadalmi kiszolgáltatottságról és a környezeti veszélyeknek való kitettségről. Jó példa erre Berlin, ahol az egész várost kis részekre osztották, és mindegyik részben külön értékelés készült az ott lakók társadalmi-gazdasági helyzetéről és a környezeti problémákról. Ez a társadalmi-gazdasági és környezeti problémákat együtt ábrázoló térkép lehetővé teszi, hogy a helyi hatóságok intézkedéseikkel azokra a területekre összpontosítsanak, ahol e problémák koncentrálódnak, illetve ahol a lakosok életminősége valószínűleg a legalacsonyabb.

Komoly problémát jelent – főként az EU keleti tagállamaiban és néhány déli tagállamában – a szén folyamatos használata a lakossági fűtésben. Ez jelentős légszennyezést idéz elő. Ugyanakkor több, a legszegényebb háztartásokat megszólító nemzeti támogatási program is ösztönzi a szénalapú lakossági fűtésről a gáz és egyéb kevésbé szennyező energiaforrások felhasználására történő átállást.

Milyen információkat és adatokat használtak az értékeléshez?

A társadalmi-gazdasági szempontú értékelés fő forrásai az Eurostat adatai voltak, mivel azok egy következetesen felépített és egész Európát lefedő adatbázisból származnak. Természetesen az adatok részletességét illetően akadnak hiányosságok. Az Eurostat adatbázisa ugyanis csak a nagy területi egységekre, az ún. NUTS II. és III. szintű régiókra vonatkozóan tartalmaz adatokat, így a 150 000 és 800 000 fő közötti lakossággal rendelkező egységeknél kisebbekre nem. A környezeti adatok, a légszennyezés és a zaj tekintetében az országok által az EEA-nak megküldött és általunk itt értékelt adatokat használtuk fel. Az éghajlati adatok egyik fontos forrása az E-OBS, az európai szintű, napi felbontású megfigyelési adatkészlet volt. Az adatokat házon belül elemeztük, hogy a társadalmi-gazdasági adatokéval azonos területi szinten vizsgáljuk az éghajlati változókat.

A jelentésben miért csak a légszennyezést, a szélsőséges hőmérsékleteket és a zajt vizsgálják?

A szélsőséges hőmérsékletek által az emberek életére gyakorolt hatás egyértelműen kimutatható, legyen szó akár a hidegről, akár az elmúlt évtizedekben megfigyelt szélsőségesen meleg időjárásról. Noha jelentősen javult a levegő minősége Európában, a légszennyezés továbbra is nagy veszélyt jelent az európai lakosság egészségére. A sajtóban rendszeresen jelennek meg hírek arról, hogy földrészünk különböző pontjain a légszennyezés meghaladta a megengedett szintet. A zaj tekintetében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint az európaiak mintegy egyötöde olyan mértékű közúti forgalomból fakadó zajnak van kitéve, amely befolyásolhatja a jóllétüket. Ezért azokra a veszélyekre összpontosítottunk, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják az emberi egészségre. A témaválasztást részben meghatározta a hozzáférhető adatok köre és az e veszélyekről rendelkezésünkre álló kiváló tudásanyag.

Milyen jelentősége van ennek a jelentésnek az EEA számára? Miként használják majd fel?

Az EEA-nál most először elemeztünk környezeti adatokat a társadalmi-gazdasági adatok fényében. Ez jó kiindulópont lehet további értékelésekhez, és reméljük, hogy hozzájárul a következő, az európai környezet helyzetéről szóló 2020-as jelentésünkhöz is. Jelenleg is zajlik továbbá más, a környezet és az egészség közötti kapcsolatot vizsgáló jelentések kidolgozása.

Milyen további lépéseket tesz az EU e téren?

Az Európai Bizottság és más érdekelt felek érdeklődve fogadták  jelentésünk felvetéseit. Több uniós szereplő már elismerte a társadalmi-gazdasági és a környezeti problémák közötti összefüggést, és dolgoznak az európai lakosság nagyobb jóllétét szolgáló hatékonyabb közös megoldáson. A környezet és a társadalmi kérdések közötti kapcsolat fontos, amint azt láthattuk a közelmúltbeli franciaországi tüntetések és a diákok által szerte Európában meghirdetett sztrájkok kapcsán, amelyekkel az éghajlatváltozásra kívánták felhívni a figyelmet. Az Unió különböző programokon, többek között a regionális és kohéziós politikáin keresztül igyekszik kezelni a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket. Az uniós szintű intézkedések kiegészítik az egyéb, nemzeti és helyi szintű intézkedéseket.

Aleksandra Kazmierczak

Az interjú az EEA 01/2019. számú hírlevelének 2019. márciusi kiadásában jelent meg.

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Cikkek
Menu
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket