Környezet és egészség
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mai napon közzétett jelentése szerint jelenleg öt európai lakos közül legalább egy egészségre káros mértékűnek tekinthető zajszennyezésnek van kitéve. Az előrejelzések szerint a következő években ez a szám emelkedni fog.
Európa nem fogja teljesíteni 2030-ra kitűzött céljait, ha a következő tíz évben nem lép fel sürgősen annak érdekében, hogy kezelje a biológiai sokféleség riasztó mértékű csökkenését, az éghajlatváltozás növekvő hatásait és a természeti erőforrások túlzott felhasználását. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma közzétett legfrissebb környezeti állapotjelentése szerint Európa korábban nem látott mértékű és sürgősségű környezeti kihívásokkal szembesül. A jelentés szerint azonban mindezek ellenére van ok a reményre, mert a közvélemény egyre inkább tisztában van a fenntartható jövőre való áttérés, a technológiai innovációk, a fokozottabb közösségi részvétel, valamint az európai zöld megállapodáshoz hasonló, határozottabb uniós fellépés szükségességével.
Böngésszen a katalógusban
Filtered by
A zajszennyezés jelentős probléma mind az emberi egészség, mind a környezet szempontjából
Article 2020. 04. 02.A zajszennyezés Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent, amelyről sokan nem feltétlenül gondolják, hogy hatással van az egészségükre. Eulalia Peris-szel, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség környezeti zajokkal foglalkozó szakértőjével ültünk le, hogy megvitassuk a „Környezeti zaj Európában – 2020” című, e hónap elején közzétett EEA-jelentés főbb megállapításait.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mai napon közzétett jelentése szerint jelenleg öt európai lakos közül legalább egy egészségre káros mértékűnek tekinthető zajszennyezésnek van kitéve. Az előrejelzések szerint a következő években ez a szám emelkedni fog.
2019 decemberében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kiadta az „Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2020-ban (SOER 2020)” c. jelentését. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben Európa a következő tíz évben nem lép fel sürgősen annak érdekében, hogy kezelje a biológiai sokféleség riasztó mértékű csökkenését, az éghajlatváltozás növekvő hatásait és a természeti erőforrások túlzott felhasználását, nem fogja teljesíteni a 2030-ra kitűzött céljait. Emellett néhány kulcsfontosságú megoldást is javasoltak, amelyek segítenének visszaterelni Európát arra az útra, amelyen át teljesíthetők ezek a célok. Tobias Lunggal, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség SOER koordinációs és értékelési szakértőjével találkoztunk, hogy megvitassuk vele a SOER 2020 szerepét.
Európa nem fogja teljesíteni 2030-ra kitűzött céljait, ha a következő tíz évben nem lép fel sürgősen annak érdekében, hogy kezelje a biológiai sokféleség riasztó mértékű csökkenését, az éghajlatváltozás növekvő hatásait és a természeti erőforrások túlzott felhasználását. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma közzétett legfrissebb környezeti állapotjelentése szerint Európa korábban nem látott mértékű és sürgősségű környezeti kihívásokkal szembesül. A jelentés szerint azonban mindezek ellenére van ok a reményre, mert a közvélemény egyre inkább tisztában van a fenntartható jövőre való áttérés, a technológiai innovációk, a fokozottabb közösségi részvétel, valamint az európai zöld megállapodáshoz hasonló, határozottabb uniós fellépés szükségességével.
Európa földjeit és talaját számos hatás éri, többek között a városok terjeszkedése, a mezőgazdasági és ipari eredetű szennyezés, a talaj leburkolása, a természetes táj szétszabdaltsága, a termesztett növények alacsony változatossága, a talajerózió és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó szélsőséges időjárási jelenségek révén. A környezetkímélőbb energiával és közlekedési rendszerekkel rendelkező zöldebb városok, a zöld területeket összekapcsoló zöld infrastruktúra, a kevésbé intenzív fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok révén Európa földhasználata fenntarthatóbbá, a talajok pedig egészségesebbé válhatnak.