Környezet és egészség
Európa nem fogja teljesíteni 2030-ra kitűzött céljait, ha a következő tíz évben nem lép fel sürgősen annak érdekében, hogy kezelje a biológiai sokféleség riasztó mértékű csökkenését, az éghajlatváltozás növekvő hatásait és a természeti erőforrások túlzott felhasználását. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma közzétett legfrissebb környezeti állapotjelentése szerint Európa korábban nem látott mértékű és sürgősségű környezeti kihívásokkal szembesül. A jelentés szerint azonban mindezek ellenére van ok a reményre, mert a közvélemény egyre inkább tisztában van a fenntartható jövőre való áttérés, a technológiai innovációk, a fokozottabb közösségi részvétel, valamint az európai zöld megállapodáshoz hasonló, határozottabb uniós fellépés szükségességével.
Célzott fellépésre van szükség a szegények, az idősek és a gyermekek környezeti veszélyektől, mint például a levegő- és zajszennyezéstől, valamint a szélsőséges hőmérsékletektől való jobb védelméhez, különösen Európa keleti és déli régióiban. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mai napon megjelent jelentése arra figyelmeztet, hogy az európai környezetminőség általános javulása ellenére Európa legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő polgárainak egészségére továbbra is aránytalanul nagy hatással vannak ezek a veszélyek.
Böngésszen a katalógusban
Filtered by
Európa nem fogja teljesíteni 2030-ra kitűzött céljait, ha a következő tíz évben nem lép fel sürgősen annak érdekében, hogy kezelje a biológiai sokféleség riasztó mértékű csökkenését, az éghajlatváltozás növekvő hatásait és a természeti erőforrások túlzott felhasználását. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma közzétett legfrissebb környezeti állapotjelentése szerint Európa korábban nem látott mértékű és sürgősségű környezeti kihívásokkal szembesül. A jelentés szerint azonban mindezek ellenére van ok a reményre, mert a közvélemény egyre inkább tisztában van a fenntartható jövőre való áttérés, a technológiai innovációk, a fokozottabb közösségi részvétel, valamint az európai zöld megállapodáshoz hasonló, határozottabb uniós fellépés szükségességével.
Európa földjeit és talaját számos hatás éri, többek között a városok terjeszkedése, a mezőgazdasági és ipari eredetű szennyezés, a talaj leburkolása, a természetes táj szétszabdaltsága, a termesztett növények alacsony változatossága, a talajerózió és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó szélsőséges időjárási jelenségek révén. A környezetkímélőbb energiával és közlekedési rendszerekkel rendelkező zöldebb városok, a zöld területeket összekapcsoló zöld infrastruktúra, a kevésbé intenzív fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok révén Európa földhasználata fenntarthatóbbá, a talajok pedig egészségesebbé válhatnak.
Célzott fellépésre van szükség ahhoz, hogy Európa legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő polgárainak – köztük a szegényeknek, az időseknek és a gyermekeknek – fokozott védelmet nyújtsunk a környezeti veszélyekkel, például a lég- és zajszennyezéssel és a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben. Aleksandra Kazmierczak, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó szakértője ismerteti a társadalmi és demográfiai egyenlőtlenségek, illetve a lég- és zajszennyezésnek, valamint az extrém hőmérsékletnekvaló kitettség közötti összefüggéseket vizsgáló új EEA-jelentés főbb megállapításait.
További intézkedésekre van szükség Európa legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő polgárainak a levegőszennyezés, a zaj és a szélsőséges hőmérsékletek elleni védelméhez
Hírek 2019. 02. 04.Célzott fellépésre van szükség a szegények, az idősek és a gyermekek környezeti veszélyektől, mint például a levegő- és zajszennyezéstől, valamint a szélsőséges hőmérsékletektől való jobb védelméhez, különösen Európa keleti és déli régióiban. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mai napon megjelent jelentése arra figyelmeztet, hogy az európai környezetminőség általános javulása ellenére Európa legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő polgárainak egészségére továbbra is aránytalanul nagy hatással vannak ezek a veszélyek.
Sok ember a „higany” szó hallatán még most is a hőmérőkre asszociál, és a legtöbbjük azt is tudja, hogy ez az elem mérgező. A toxicitása miatt a higany lassan eltűnik az uniós termékekből, de még mindig nagy arányban van jelen a levegőben, vízben, talajban és az ökoszisztémákban. A higany még mindig problémát jelent, és milyen lépéseket tesznek ez ellen? Megkérdeztük Ian Marnane-t, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség fenntartható erőforrás-felhasználással és iparral foglalkozó szakértőjét.