Higany: Egy állandó veszélyforrás a környezetre és az emberi szervezetre

Sok ember a „higany” szó hallatán még most is a hőmérőkre asszociál, és a legtöbbjük azt is tudja, hogy ez az elem mérgező. A toxicitása miatt a higany lassan eltűnik az uniós termékekből, de még mindig nagy arányban van jelen a levegőben, vízben, talajban és az ökoszisztémákban. A higany még mindig problémát jelent, és milyen lépéseket tesznek ez ellen? Megkérdeztük Ian Marnane-t, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség fenntartható erőforrás-felhasználással és iparral foglalkozó szakértőjét.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás összetettségének megértése és az ebből következő lépések

Az éghajlatváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása. Hatásait érezni szerte a világon; érinti az embereket, a természetet, valamint a gazdaságot. Az éghajlatváltozás mérséklésének érdekében világszerte jelentősen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ahhoz, hogy az átfogó célból konkrét intézkedések szülessenek, egy olyan összetett rendszer megértése szükséges, amely a különböző forrásokból származó kibocsátásokat köti össze a nemzeti és regionális hatásokkal, a globális kormányzással és a járulékos előnyökkel. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség arra törekszik, hogy folyamatosan bővítse a hatékony helyszíni intézkedések megtervezéséhez szükséges ismereteket.

Olvasson bővebben

Irányítás – Mozgó víz

A víz állandó mozgásban van. A víz a hajók, a halak, illetve a vízben élő minden más állat és növény mozgását is elősegíti. A folyók, tavak és óceánok egészsége érdekében figyelembe kell venni a víz geopolitikai határokon keresztül történő mozgását. Emiatt a regionális és nemzetközi együttműködés már az 1970-es évek óta mélyen beágyazódott az uniós vízügyi politikákba.

Olvasson bővebben

Interjú – Málta: a vízhiány az élet velejárója

Málta egyike annak a 10 országnak, ahol a legnagyobb a vízhiány. Mi a teendő, ha a természet csupán a lakossági vízigény felét biztosítja? Málta tiszta vizet „állít elő” és ügyel arra, hogy egy csepp víz se vesszen kárba. A máltai Energia- és Vízügyi Hivatalt képviselő Manuel Sapiano új technológiákról, háztartási és mezőgazdasági vízről, valamint a sziget körüli érintetlen fürdővízről beszélgetett velünk.

Olvasson bővebben

Közelkép – Víz a nagyvárosban

Gyakran vesszük magától értetődőnek, hogy tiszta víz áll rendelkezésünkre. Csak kinyitjuk a csapot, és máris folyik a tiszta víz. Használjuk, a „piszkos” víz pedig a csatornán át távozik. Az európaiak nagy többségének otthonában a víz ivóvíz minőségű, és a nap 24 órájában rendelkezésre áll. A csapból a csatornába jutásig eltelő rövidke idő csak apró töredéke a víz által megtett teljes útnak. Egy nagyváros vízgazdálkodása nem csupán a lakossági vízellátó rendszereket jelenti. Az éghajlatváltozás, a városok terjeszkedése és a vízgyűjtők átalakulása mind előidézője lehet a nagyvárosok gyakoribb és pusztító árvizeinek, egyre nagyobb kihívások elé állítva a hatóságokat.

Olvasson bővebben

Interjú – A hollandok helyet adnak a folyónak

A víz a természet elidegeníthetetlen része. Ez az elgondolás húzódik meg a holland „Helyet a folyónak” program mögött. Ez a megközelítés – mellyel az alapokhoz nyúlnak vissza – jelenti most az éghajlatváltozás miatti árvizek fokozott kockázatával szembeni védelem és vízgazdálkodás globális modelljét. A holland Infrastrukturális és Vízügyi Minisztériumot képviselő Willem Jan Goossen szerint a legutóbbi, 1993-as és 1995-ös nagy árvizek jelentették az igazi figyelmeztetést. Tőle kérdeztük, hogy mit jelent a program a fenntartható árvízvédelem szempontjából.

Olvasson bővebben

Éghajlatváltozás és víz – melegedő óceánok, árvizek és aszályok

Az éghajlatváltozás fokozza a víztestekre nehezedő terhet. Az elkövetkező években várhatóan erősödnek majd az éghajlatváltozás vízre gyakorolt hatásai, például az árvizek és aszályok, az óceánok savasodása és a tengerszint emelkedése. E változások egész Európát cselekvésre késztetik. A nagyvárosok és a régiók már elkezdték az alkalmazkodást: fenntarthatóbb, természetalapú megoldásokkal mérséklik az árvizek hatását, az okosabb és fenntarthatóbb vízhasználattal pedig lehetővé teszik az aszályokkal való együttélést.

Olvasson bővebben

Közelkép – tengernyi műanyag

A múlt század közepe táján egyfajta csodaként jelentek meg a piacon a – könnyű, formázható, tartós és erős – tömeggyártású műanyagok. Azóta gyors növekedésnek indult a társadalom számára sok előnnyel járó műanyagok gyártása. Jelenleg – mintegy 70 évvel később – a világon már több mint évi 300 millió tonna műanyag készül, és kezdjük megérteni a valódi következményeket: ezek a termékek soha nem „tűnnek el” teljesen a környezetből.

Olvasson bővebben

A vízalatti életet fenyegető komoly veszélyek

Az európai édesvíztestekben és regionális tengerekben nem éppen rózsás az élet. A rossz állapotú ökoszisztémák sok vízi állatra és növényre közvetlen hatást gyakorolnak, valamint kihatnak a tiszta víztől függő egyéb fajokra és az emberre is. Az európai tengerek borzalmas állapotban vannak, főleg a túlhalászás és az éghajlatváltozás miatt, az édesvíztestekben pedig a többlettápanyagok és az átalakított élőhelyek okoznak nagy gondokat. A vegyi szennyezés mind az édesvízi, mind a tengeri környezetre károsan hat.

Olvasson bővebben

Vízhasználat Európában — A mennyiség és a minőség várható nagy kihívásai

Az európaiak évente több milliárd köbméter vizet használnak fel nem csupán ivóvízként, hanem a mezőgazdasági, feldolgozóipari, fűtési, hűtési, idegenforgalmi és más szolgáltató ágazatok céljaira is. A rendelkezésre álló édesvizű tavaknak, folyóknak és felszín alatti vízforrásoknak köszönhetően Európa vízutánpótlása korlátlannak tűnhet. A népességnövekedés, városiasodás, környezetszennyezés és az éghajlatváltozás hatásai, például az elhúzódó aszályok súlyos terhet rónak az európai vízkészletre és annak minőségére.

Olvasson bővebben

Vezércikk – Tiszta víz = élet, egészség, élelem, szabadidő, energia…

A Föld felszínének több mint 70%-át víz borítja. A földi élet vízben kezdődött, így aligha meglepő, hogy a kék bolygón valamennyi élőlénynek vízre van szüksége. A vízre sok címke illik: létszükséglet, otthon, lokális és globális erőforrás, közlekedési folyosó és éghajlat-szabályozó. Az utóbbi két évszázadban pedig a természetbe kijuttatott számos szennyező anyag végállomásának, illetve ásványi anyagokban gazdag, újonnan felfedezett bányának is betölti a szerepét. Ha továbbra is élvezni szeretnénk a tiszta víz és az egészséges óceánok és folyók előnyeit, akkor alapvető változásokat kell foganatosítanunk a víz használata és kezelése terén.

Olvasson bővebben

Beruházás a fenntarthatóságért

Az Európai Bizottság nemrégiben jogalkotási javaslatcsomagot fogadott el az Európai Unió (EU) fenntartható finanszírozásának fellendítésére. A Bizottság javaslatai a fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoport ajánlásaira épülnek, amelyek a civil társadalom, a pénzügyi szektor, a tudományos körök, valamint az európai és nemzetközi intézmények szakértőiből állnak. Ezen szakértői csoportban az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (EEA) képviselő Andreas Barkmannal beszélgettünk, aki az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos stratégiai tanácsadással foglalkozik.

Olvasson bővebben

Környezeti változás: a szakértelem kulcsszerepet játszik az emberekre és a természetre gyakorolt hatások mérséklésében

A környezetvédelmi szakpolitika kialakítása nem könnyű feladat. Egyrészről, az európaiak szeretnék élvezni a jól működő gazdaság előnyeit. Másrészről viszont az életmódunkra vonatkozó döntéseinkért jelentős környezeti és egészségügyi árat kell fizetnünk. A természet, a gazdaság és az emberi egészség közötti kapcsolat szisztematikus kiismerése elengedhetetlen a rendelkezésre álló legjobb szakpolitikai lehetőségek feltárásához. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség célja a szakpolitikai döntéshozatal támogatása az ilyen jellegű szakértelem biztosításával.

Olvasson bővebben

Légi közlekedés és hajózás okozta kibocsátás a középpontban

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nemrégiben közzétette az éves közlekedési és környezetvédelmi jelentési mechanizmus (TERM) jelentését, amely idén a légi közlekedésre és a hajózásra összpontosított. A két ágazat gyorsan növekszik, ami szintén hatással van a környezetre, mindenekelőtt a kibocsátásokra. Anke Lükewille-t, az EEA levegőszennyezéssel foglalkozó szakértőjét kértük, hogy ismertesse az idei TERM jelentés főbb pontjait.

Olvasson bővebben

Európa környezete: az adatok és tudás hatalma

Európában egyre nagyobb mennyiségű adat gyűjtése zajlik, ami hozzájárul környezetünk jobb megértéséhez. Az Európai Unió Copernicus programjának keretében gyűjtött Föld-megfigyelési adatok új kihívásokat és lehetőségeket kínálnak környezetvédelmi ismereteink javítására. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az aktuális Copernicus adatok meglévő tudásbázisunkkal való ötvözésével arra törekszik, hogy Európa-szerte támogassa a döntéshozókat és a polgárokat a helyi, nemzeti és globális kihívások kezelésére irányuló intézkedések meghozatalában.

Olvasson bővebben

A tisztább levegő kedvező hatással van az emberi egészségre és az éghajlatváltozásra

Az elmúlt évtizedekben a jogi szabályozásnak, technológiának és számos országban az erősen légszennyező fosszilis üzemanyagok mellőzésének köszönhetően Európában javult a levegő minősége. Ugyanakkor sok ember továbbra is ki van téve a légszennyezés negatív hatásának, különösen a nagyvárosokban. A légszennyezés problémájának kezeléséhez összetettsége miatt összehangolt, több szintű intézkedésre van szükség. A lakosság bevonása érdekében elengedhetetlen, hogy időben, és számukra hozzáférhető módon információhoz jussanak. Az általunk a közelmúltban bevezetett levegőminőségi mutató éppen ezt a célt szolgálja. A levegő minőségének javulása nem csak az egészségünkre van jó hatással, de segíti az éghajlatváltozás problémájának kezelését is.

Olvasson bővebben

Európa 2020-as éghajlati és energetikai célkitűzéseinek elérése felé tett lépéseinek nyomon követése

Az Európai Unió (EU) számos éghajlattal és energiával kapcsolatos célkitűzés elérésében elkötelezett, amelyek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, az energiahatékonyság fejlesztése, és a megújuló energiaforrások használatának növelése. Hogyan követi az EEA nyomon az Unió tagállamainak előrehaladását e célok megvalósulása felé? Megkértük Melanie Sporert, az EEA éghajlatváltozás hatásainak enyhítésével és energiával foglalkozó szakértőjét, hogy magyarázza el az Ügynökség szerepét ebben a feladatban. Emellett a legújabb, Tendenciák és előrejelzések (Trends and Projections) jelentésben szereplő éves előrehaladást is értelmezte számunkra.

Olvasson bővebben

Az egészséges és termelékeny európai és azon túli tengerekért

A tengeri élet, a globális éghajlat, a gazdaság és a társadalmi jóllét a tengerek egészségének függvénye. Némi javulás ellenére felméréseink azt mutatják, hogy az európai tengerek használatának jelenlegi módja továbbra sem fenntartható. Az éghajlatváltozás és a természeti erőforrásokért folytatott verseny fokozottan terheli a tengeri környezetet. Az európai szakpolitikák és intézkedések nagyobb mértékű javulást eredményezhetnek, ha azokat ökoszisztéma-alapú gazdálkodással hajtják végre, és ha azokat egy globális óceángazdálkodási keret támogatja.

Olvasson bővebben

Vegyi anyagok Európában: az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatások megismerése

Köztudott, hogy a káros vegyi anyagoknak való expozíció hatással van az emberi egészségre és a környezetre. Vajon a vegyipari termékek gyártásának növekedése, valamint az új vegyi anyagok kifejlesztése és használata mellett honnan tudhatjuk, hogy mi tekinthető biztonságosnak? Xenia Triert, az EEA vegyi anyagokkal foglalkozó szakértőjét kérdeztük a vegyi anyagok biztonságos felhasználásával kapcsolatos, Európát érintő kérdésekről és arról, mit tesz az Unió a vegyi anyagok esetleges mellékhatásainak csökkentése érdekében.

Olvasson bővebben

Körkörös gazdaság Európában: mindenkinek van feladata

A körkörös gazdaság az emberek többsége számára elvont, mi több, a valóságtól elrugaszkodott fogalom. Miközben a „zölddé válás” koncepciója világszerte egyre népszerűbbé válik, sokunkban még mindig nem tudatosultak azok az életmódunkat érintő nagyobb változások, amelyeket a fenntartható jövő és a hosszú távú jólét biztosítása érdekében életbe kell léptetnünk.

Olvasson bővebben

Cikkek
Menu
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100