Tapasztalatokra építés az európai fenntarthatóság megteremtése érdekében – az EEA létrehozásának 25. évfordulóját ünnepli

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2019. 07. 16. Utolsó módosítás 2019. 09. 23.
7 min read
Milyen lesz az európai környezet 25 év múlva? Meg tudjuk-e valósítani közös jövőképünket, azaz „a bolygónk felélése nélküli jólétet”? Képesek leszünk-e megfékezni a globális felmelegedést és egészséges környezettel körülvett, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes városokat építeni? A közelmúltbeli európai parlamenti választások az európai polgárok egyre növekvő aggodalmára vetettek fényt. Európa következő generációja is sürgős fellépésre szólít fel; de hogyan fogják a fenntartható jövő iránti igényeik alakítani Európa környezeti és társadalmi-gazdasági szakpolitikáit? A 25. évfordulón felidézzük, hogy az európai környezetvédelmi ismeretek és szakpolitikák hogyan fejlődtek az elmúlt 25 évben, és az EEA hálózataival együttműködésben hogyan támogathatja a fenntarthatóságot célzó erőfeszítéseket a következő 25 évben.

 Image © Rosana Grecchi, Sustainably Yours /EEA

Szakpolitika: egyedi problémáktól rendszerszintű intézkedések irányába

A környezettudatosság és annak a szakpolitikai döntéshozatalban való tükröződése olyan egyedi problémák azonosításával kezdődött, mint a savas esők, a vízek vegyi szennyezettsége vagy a méhpopulációk rohamos csökkenése, valamint ezeknek az emberi egészségre és gazdaságra gyakorolt hatásai. Fokozatosan felismerve, hogy az országhatárokon átnyúló környezeti problémák – például a levegő- vagy vízszennyezés – együttes fellépést igényelnek, az Európai Unió tagállamai az 1970-es évektől kezdve erőfeszítéseik és szakpolitikáik összehangolására törekednek.

Ezen, majdnem 50 évet felölelő időszak alatt az EU-tagállamok fokozatosan szélesítették együttes fellépéseik körét és növelték elkötelezettségük szintjét. A környezeti problémák fontosságának megértésével nyilvánvalóvá vált, hogy a környezetvédelmi aggályokat — mind Európában, mind világszerte átfogó szakpolitikai keretekbe kell integrálni. Az Európai Unióban az éghajlat- és energiapolitikákat immár szorosabban összehangolják, a mobilitási politikák pedig egy nagyobb szabású, hosszú távú, 2050-re klímasemleges gazdaságot elérni kívánó jövőkép részévé váltak.

A szakpolitikai viták során egyre egyértelműbbé vált, hogy a hatékony szakpolitikák kialakításához és végrehajtásához a környezettel kapcsolatos megbízható információk kulcsfontosságúak.

 

Ismeretek: mélyebb és szélesebb körű tudatosság

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 1994-ben jött létre[1] azzal a céllal, hogy Európa környezetével kapcsolatos, független és megbízható információkkal támogassa az európai szakpolitikai döntéshozatalt. A határozatot azért hozták, mivel a közös fellépés a kérdéses probléma közös megértését igényli. Átfogó és összehasonlítható adatok nélkül lehetetlen közös politikákat kidolgozni és nyomon követni az előrehaladást.

A változó szakpolitikai igényekkel párhuzamosan a feladataink körébe idővel új területek kerültek. Tudásbázisunk időbeli és térbeli lefedettsége is nőtt. Az EEA jelenlegi ismeretei olyan egyedi problémák tematikus elemzését öleli fel, mint a levegőminőség, a fürdővizek minősége, a felszínborítás változásai, az üvegházhatású gázok kibocsátásának megelőzése és az új személygépkocsik és teherautók szén-dioxid-kibocsátása, valamint olyan, több területet érintő problémák, rendszerszintű elemzéseire is kiterjed, mint a klíma és energia, az élelmiszerrendszer és a több környezeti hatásnak való egyenlőtlen kitettség miatti társadalmi kiszolgáltatottság. Ezeket az értékeléseket ötévente kiegészítjük a helyzetünket és kilátásainkat ismertető európai környezetvédelmi jelentéssel, amelynek 2020. évi kiadását decemberben tesszük közzé. Értékelésünk és ismereteink továbbra is együtt fejlődnek a jelenlegi, illetve a felmerülő politikai igényekkel.

 

Adatok és technológia: a változás felkarolása és a lehetőségek feltárása

Régebben a környezeti adatok bejelentése az Ügynökségnek nyomtatott anyagok postázásával, majd később faxolásával történt. Napjainkban a tagállamok nagy mennyiségű adatot nyújthatnak be közvetlenül elektronikus jelentéstételi platformunkon, a Reportneten keresztül. Minőségük ellenőrzése után ezeket az adatokat minden felhasználó (ember és gép) számára hozzáférhetővé teszik.

Az összegyűjtött adatok egyre nagyobb részét a geoinformációk teszik ki, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy az időbeli, illetve az egész kontinensen történő változásokat átlássuk. Ráközelíthetünk egy térképre, hogy megtekintsük az EU Natura2000 hálózat védelem alatt álló területeit és információkat kapjunk az ott élő védett fajokról. Az adatok egy részét valós időben jelentik és teszik elérhetővé. Európában több ezer, a levegőben található fő szennyezők koncentrációját mérő ellenőrzőállomás mára már ugyanahhoz a hálózathoz kapcsolódik, így az információk az európai levegőminőségi mutatón keresztül érhetők el, amely az Európai Bizottsággal egy közös platform.

A digitalizáció és az internet révén a 25 éve még elképzelhetetlen lehetőségek mára bevett eszközökké váltak. Ez a környezeti adatforradalom messze nem ért véget. Az Európai Unió Kopernikus Földmegfigyelési Programja például számtalan lehetőséget biztosít Európa környezeti változásainak olyan pontos és részletes megfigyelésére, ami 25 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Az erdősűrűségtől a városok terjeszkedéséig a Kopernikus műholdas adatai kiegészítik a földi megfigyeléseket annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk arról, hogy mi történik, hol és miért.

Figyelembe véve a technológia és az adatgyűjtés területén az elmúlt 25 évben bekövetkezett változások mértékét, biztosra vehető, hogy a technológia – mesterséges intelligencia, távérzékelés vagy egyre növekvő feldolgozási teljesítmény formájában – továbbra is formálni fogja ismereteinket és az azokhoz való hozzáférés módját.

 

Emberek hálózata: tapasztalat, szakértelem és elkötelezettség

Az EEA nem csupán a tudomány és a politika világát összekapcsoló tudásközpont. Hálózatépítési szervezet is, amely több száz szereplővel – környezetvédelmi ügynökségekkel és minisztériumokkal, közigazgatási szervekkel és kutatási szervezetekkel – működik együtt az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatban (Eionet). A kezdetben 12 EU-tagállamból és több tucat munkatársból álló hálózat mára 33 tagot és 6 együttműködő országot számlál szerte Európában, valamint több száz, széles körű szakértelemmel rendelkező, nagymértékben elhivatott munkatársat. Az Eionet alapvető szerepet tölt be az Európából érkező adatok rendszeres áramlásának biztosításában. Az adatok biztosításában betöltött kulcsszerepe mellett az Eionet tudáshálózatként is működik, azaz összegyűjti és megosztja tagszervezetei tapasztalatait és szakértelmét. Ez a közös EEA-Eionet szakértelem és tapasztalat az EU-n kívüli partnerek és projektek – például az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok vagy a Human Biomonitoring for Europe (HBM4EU) – javára is válik.

Az elmúlt 25 évben a környezet, a szakpolitika, az ismeretek, az adatok, a technológia és az EEA/Eionet mind változtak és továbbra is fejlődni fognak. A folyamatos fejlődés, innováció és változás közepette egy dolog változatlan marad: az Ügynökség munkatársai és hálózatai által az Európán belüli és kívüli környezet és életminőség javítása érdekében tett határozott elkötelezettség.

Az EEA létrehozásának idén ünnepelt 25. évfordulóján ezekkel a partnerekkel együtt megvitatjuk múltbéli és jövőbeli hozzájárulásainkat, valamint a változások leghatékonyabb kezelésének és Európa hosszú távú fenntarthatósága megvalósításának módját.

Az utókor számára szánt örökségünk nem szólhat arról, hogy nem sikerült megállítanunk a környezet pusztulását, inkább egy olyan fordulópontnak kell lennie, amikor határozott fellépéssel visszafordítottuk a pusztulást. Most, hogy iskolások tömegei vonulnak az utcára fellépést sürgetve és az európaiak többsége aggodalmának ad hangot a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatban, eljött az erőteljesebb intézkedések ideje.

 Hans Bruyninckx

Hans Bruyninckx

Az EEA ügyvezető igazgatója

Ez a vezércikk az EEA 2019/02 hírlevelének 2019. júniusi kiadásában jelent meg



[1] Az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget létrehozó rendeletet 1990-ben fogadták el. Az EEA 1994-ben kezdte meg működését.

Kapcsolódó tartalom

Hírek és cikkek

Kapcsolódó térképek

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Cikkek
Menu
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket