Mi a TERM, és miért fontos?

A TERM az EEA évenként közzétett kiadványa, amely a közlekedési ágazatnak a környezetre gyakorolt nyomása csökkentésére irányuló kísérletei előrehaladását vizsgálja, és arról beszámol. A legfrissebb adatokat tartalmazza számos kulcsfontosságú környezeti tendenciáról a kitűzött célok megvalósításának irányában tett lépések értékelése céljából, valamint abból a célból, hogy lehetővé tegye a politikaalkotók számára politikájuk sikerességének felmérését.

Ezenkívül a TERM beszámol az EU 2011. évi közlekedéspolitikai fehér könyve és más közlekedéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos szakpolitikák és szabályozások célkitűzéseinek megvalósításában mutatkozó előrehaladásról, emellett minden évben valamilyen adott témára összpontosít, például a városi közlekedésre vagy a levegőminőségre.

A TERM-et 2000-ben indították útjára, elsőként az olyan rendszeres jelentések sorában, amelyeket ma széles körben terjesztenek az EEA tagországaiban.

A legutóbbi jelentés szerint melyek a közlekedésre és az általa a környezetre gyakorolt nyomásra vonatkozó fő problémák?

Értékeléseink azt mutatják, hogy többek között légszennyezés, éghajlatváltozás és zaj formájában a közlekedés továbbra is jelentős nyomást gyakorol a környezetre, és végső soron az emberi egészségre. A közlekedési ágazatból származó, a környezetre nehezedő nyomás három fő tényezőtől függ: az utazások számától és hosszától; a használt közlekedési módtól, mivel némelyek közülük környezetbarátabbak, mint mások; valamint az egyes közlekedési módok által felhasznált technológiától. A jelentés a fenntartható közlekedés 2050-ig elérendő célkitűzéseinek eléréséhez szükséges lépéseket és a megtett erőfeszítéseket vizsgálja, hangsúlyozva azokat az alapvető változtatásokat, amelyeket végre kell hajtani a személy- és áruszállítás módjában.

Emellett a kiadvány más kihívásokról is ír. Ahogy azt a gépjárművek kibocsátására vonatkozóan a sajtóban jelenleg szereplő történetek hangsúlyozzák, a hivatalos és a valós gépjármű-kibocsátási adatok között – több okból – jelentős különbség lehet. A hivatalos vizsgálatok nem tükrözik a vezetés minden körülményét, és olyan mérnöki megoldásokhoz vezettek, amelyek a tesztkörülmények között vélhetően jó eredményeket adnak, ám a valós használat körülményei között ez már nem feltétlenül van így. Fontosnak tartjuk, hogy a gépjárművek tesztelési módjában tervezett javításokat a lehető leghamarabb bevezessék.

Az elektromobilitás (elektromos közlekedés) szintén potenciális megoldást kínál az üvegházhatást okozó gázok közlekedéssel kapcsolatos kibocsátásának problémájára. Az EU stratégiája az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszer megvalósítására vonatkozóan a nem belső égésű motorok technológiájának fejlesztésére támaszkodik. A növekedés ellenére azonban az elektromos meghajtású (a teljes személygépkocsipark 0,07%-a) és a megújuló energiával működő járművek aránya még mindig nagyon kicsi, és valószínű, hogy a technológiai fejlesztések önmagukban nem lesznek elegendőek Európa 2050-es, az üvegházhatást okozó gázok közlekedéssel kapcsolatos alacsonyabb kibocsátására vonatkozó célkitűzéseinek eléréséhez. Valójában 2007-ig a technológiai fejlesztések kibocsátásra gyakorolt hatását ellensúlyozta a növekvő közlekedési kereslet, ugyanakkor a kibocsátások azóta csökkentek, amit elősegített az, hogy a közlekedés iránti kereslet növekedése lelassult vagy csökkent. A 2014-re vonatkozó előzetes adatok azonban enyhe növekedést jeleznek, így az EU saját előrejelzéseinek megfelelően a fehér könyv széndioxid-mentesítési céljai csak akkor teljesülnek, ha további ambiciózus intézkedések történnek.

Mi a közlekedésre és a környezetre vonatkozó európai politika, és milyen uniós szintű intézkedések történnek a fenti problémák kezelése érdekében?

Az uniós szakpolitikák nagyon fontos szerepet játszanak a közlekedéssel kapcsolatos környezeti problémák csökkentésében. Az utazások számának és hosszának csökkentését célzó politikák azonban korlátozottak azokhoz képest, amelyek a környezetbarátabb közlekedési módokat támogatják, illetve azokhoz képest, amelyek a különböző közlekedési módok technológiáját javítják.

A kibocsátást szabályozó politikák például fokozatosan csökkenő felső határokat szabnak meg, és jelentős eredményeket hoznak, különösen azáltal, hogy a személygépkocsikból, kisteherautókból és nehéz tehergépjárművekből származó légszennyezésre vonatkozóan határértékeket; a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozóan pedig a CO2-ra vonatkozó célértékeket vezettek be.

Ezenkívül az országoknak 2020-ra az üzemanyagok legalább 10%-ában megújuló energiaforrásokat kell használniuk, és a tiszta járművek és infrastruktúrák fejlesztése áll a középpontban. Amint látjuk, az alternatív üzemanyag-megoldásokat sikeresen bemutatták, de a járművek feltöltésére szolgáló infrastruktúra továbbra is problémát jelent, ami csökkenti ezeknek a járműveknek a vonzerejét az emberek és a vállalkozások számára.

Az üzemanyagok minőségére vonatkozó minőségi előírások bevezetése Európában a gépjármű-üzemanyagok kéntartalmának drasztikus csökkenéséhez vezetett, és gyakorlatilag elősegítette az ólom kiküszöbölését.

A TERM jelentésünk ugyanakkor azt is mutatja, hogy sokkal többet kell tenni.

Hogyan segíti az EEA ezt a munkát?

Az EEA összeállítja az adatokat, és indikátor értékeléseket és jelentéseket készít, amelyek támogatják az európai közlekedési ágazat környezeti teljesítményének értékelését. A TERM jelentés és a hozzá kapcsolódó közlekedési indikátorok rendszert biztosítanak számunkra az integrációs stratégiák és a fenntartható közlekedés felé történő előrelépés hatékonyságának rendszeres megfigyeléséhez, valamint az erről szóló jelentések elkészítéséhez. A TERM fontos szerepet játszik az új adatok gyűjtése szükségességének jelzésében.

Az EEA a TERM-en kívül más, közlekedéssel kapcsolatos értékeléseket is végez, például az elektromobilitásra, valamint a közlekedésre és az egészséget érintő kérdésekre vonatkozóan. Együttműködünk az országokkal és az Európai Bizottsággal a CO2 kibocsátási célértékek megfigyelésében az új személygépkocsik és kisteherautók esetében, az üzemanyag-minőség monitorozása státuszának megfigyelésében, valamint a zajra, a levegőminőségre, az egyes ágazatok szennyezőanyag-kibocsátására, az üvegházhatású gázokra és sok minden másra vonatkozó megfigyelések végzésében. Ilyen módon segítünk felépíteni azt az ismeretanyagot, amelyre a további intézkedések alapulhatnak.

Alfredo Sánchez Vicente

Az interjú az EEA hírlevelének 2015/4. számában jelent meg, 2015 decemberében.