Európa 2020-as éghajlati és energetikai célkitűzéseinek elérése felé tett lépéseinek nyomon követése

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2018. 01. 26. Utolsó módosítás 2018. 05. 24.
7 min read
Az Európai Unió (EU) számos éghajlattal és energiával kapcsolatos célkitűzés elérésében elkötelezett, amelyek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, az energiahatékonyság fejlesztése, és a megújuló energiaforrások használatának növelése. Hogyan követi az EEA nyomon az Unió tagállamainak előrehaladását e célok megvalósulása felé? Megkértük Melanie Sporert, az EEA éghajlatváltozás hatásainak enyhítésével és energiával foglalkozó szakértőjét, hogy magyarázza el az Ügynökség szerepét ebben a feladatban. Emellett a legújabb, Tendenciák és előrejelzések (Trends and Projections) jelentésben szereplő éves előrehaladást is értelmezte számunkra.
© Perry Wunderlich, NATURE@work /EEA

© Perry Wunderlich, NATURE@work /EEA

Miért készíti az EEA a „Tendenciák és előrejelzések Európában” című jelentést, mi ennek a jelentősége?

Az éves „Tendenciák és előrejelzések (Trends and Projections)” című jelentésünk fontos része annak az adatfigyelő és jelentési tevékenységnek, amelyet végzünk. Értékeljük az egyes tagállamoknak és az Unió egészének előrehaladását az általuk kitűzött éghajlatváltozási és energiapolitikai célok megvalósítása felé. E célok között szerepel 2020-ig az üveghatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése, a teljes energiafelhasználás 20%-ának megújuló energiaforrásokkal történő fedezete és a 20%-os energiahatékonysági cél elérése.

Az értékelés célja az, hogy megjelenítse a célkitűzések megvalósulása felé tett haladás aktuális mértékét az Unió egésze, és az egyes tagállamok esetében. Ez a gyakorlat lehetővé teszi számunkra, hogy lássuk, szükség van-e még több erőfeszítésre annak érdekében, hogy a 2020-ra kitűzött célok megvalósuljanak, éppúgy, mint a 2030-ra illetve még későbbre (2050-re) kitűzött hosszabb távú célkitűzések. Ez a jelentés egyetlen uniós értékelésben gyűjti össze és részletesen elemzi az összes, az eddig elért eredményekről szóló adatot és információt. Ez nem csak az Unió és az egyes országok döntéshozói számára szolgál értékes információval, de a nem kormányzati szervezetek, a kutatók és a nagyközönség számára is, ha figyelemmel kívánják kísérni az előrehaladást és meg akarják érteni a tendenciákat. Az a tény, hogy az egyes országok maguk szolgáltatják a szükséges adatokat (amelyeket az EEA tovább ellenőriz), azt is lehetővé teszi számunkra, hogy közvetlenül rámutassunk azokra az országokra, amelyek nem tudnak megfelelni saját törekvéseiknek.

Melyek az idei Tendenciák és előrejelzések-jelentés főbb elemei?

Az idei jelentés legfontosabb eredménye, hogy az Unió egésze még mindig jó úton halad 2020-as céljainak megvalósítása felé mindhárom területen. A tagállamok esetében azonban a helyzet nagyon különböző. Emellett a jelentésből az is világosan kiderül, hogy a hosszabb távú, ambiciózusabb céljaink tekintetében komolyan fokoznunk kell az erőfeszítéseinket.

Ami az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését illeti, az Unió már 2015-ben is a 20%-os cél alatt volt, és 2016-ban tovább csökkentette a kibocsátást. Ezekben az években, 1990-hez viszonyítva, 22 illetve 23%-os csökkenést figyelhettünk meg.

A megújuló energia tekintetében a 2015-ben és 2016-ban elért eredmények meghaladták az előirányzott ütemtervet, amely a végső energiafogyasztáson belül a megújuló erőforrások 20%-os arányát tűzték ki célul. A megújuló energiaforrások használata állandósult az Unió energiaszerkezetében, és az EU egészében körülbelül 17%-ot tesz ki. Ha a megújuló energiaforrások használata ilyen ütemben folytatódik, az Unió eléri a megújuló forrásokból származó 27%-os energiafelhasználás 2030-ra kitűzött célját, de van néhány arra utaló adat, hogy a megújuló energia-felhasználás üteme valamelyest lassult 2015-ben és 2016-ban, a 2005 óta regisztrált átlagos ütemhez képest. Világos nemzeti szakpolitikák nélkül ez még tovább csökkenhet 2020 után.

Az energiahatékonyság esetében idén kicsit más a helyzet. 2005 és 2014 között összességében csökkenő tendenciát figyelhettünk meg az energiafogyasztással kapcsolatban. 2015-ben és 2016-ban az energiafogyasztás enyhén nőtt, ami nem tette szükségessé, hogy módosítsuk a hosszabb távú tendenciát, de gondosan figyelemmel kell kísérnünk ezt a folyamatot. Fontos, hogy többletintézkedéseket tegyünk annak érdekében, hogy az Unió továbbra is kijelölt úton haladjon. A tagállamoknak fokozniuk kell arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy ellenőrzésük alatt tartsák energiafogyasztásukat, különösen ha a jelenlegi gazdasági növekedés tovább folytatódik. Ugyanakkor a vállalások szintjén is sok múlik. A tagállamok szabadon kitűzhetik a saját nemzeti céljaikat. Ha azonban összesítjük a nemzeti célokat, azok nem érik el az uniós szinten vállalt célokat. Más szóval, az országok vállalásainak összesített szintje jelenleg nem elegendő az uniós célok megvalósításához.

A célok elérése tekintetében mik a különösen problémás területek?

A kibocsátás csökkentése tekintetében egyértelműen az úgynevezett nem kereskedelmi ágazatok (non-trading sectors), mint a közlekedés, az építőipar és a mezőgazdaság azok, amelyek problémát okoznak a tagállamoknak. Ezek azok az ágazatok, amelyek nem tartoznak az Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerébe. A tagállamoknak ezekben az ágazatokban saját célkitűzéseik vannak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan, amelyet a vállaláselosztási határozat keretében (Effort Sharing Decision, ESD) állapítottak meg. Annak ellenére, hogy a nem kereskedelmi ágazatok tekintetében csökkenő tendenciákat tapasztalhatunk, a közlekedési ágazatban a kibocsátás az elmúlt években újra emelkedett. Ráadásul a tagállamok jelenleg a vállaláselosztási határozat hatálya alá eső kibocsátások tekintetében 2030-ig csak korlátozott csökkentéseket vetítenek előre. A legnagyobb csökkentések az építőiparban várhatók.

Mi képezi a „Tendenciák és előrejelzések”-jelentés alapját? A 2020-as célok területén milyen egyéb munkát végez az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)?

Az EEA-ban sokféle adatelemzést végzünk, köztük folyamatok minőségellenőrzését és nyomon követését, gyakran az Európai Bizottsággal szorosan együttműködve. Közzéteszünk olyan mutatószámokat, amelyek kiegészítik az értékeléseket. Elkészítjük országok éghajlati és energetikai profilját is, amelyek országonkénti összehasonlító táblázatokat tartalmaznak és megmutatják, hogy hol tartanak nemzeti céljaik elérésben. A felhasznált adatok nagy részét maguk a tagállamok szolgáltatják az Unió jelentéstételi mechanizmusain keresztül.

Részt veszünk a vállaláselosztási határozat (amelynek keretében a tagállamok kibocsátási célértékekkel rendelkeznek minden évre vonatkozóan 2013 és 2020 között) szerinti üvegházhatást okozó gázkibocsátás éves felülvizsgálatában is. Az Unió minden évben ellenőrzi, hogy a tagállamok betartják-e a célértékeket. Az EEA-nak fontos szerepe van ebben a folyamatban: mi koordináljuk ezt az éves felülvizsgálatot. A megfelelést nem mi állapítjuk meg, de előkészítjük az adatokat, hitelesítjük őket és biztosítjuk azok következetességét és összehasonlíthatóságát. Ez meglehetősen nagy feladat, amelyet különböző tagországokból érkezett mintegy 22 értékelővel együtt végzünk január és június között.

Az Ügynökség emellett egyéb kapcsolódó jelentéseket is készít. Hamarosan megjelenik a megújuló energiaforrásokról szóló új jelentésünk. Ezek a különböző elemzések megjelennek majd a zászlóshajónknak számító „A környezet állapota” című jelentésünkben is, amelyet 2020-ban teszünk közzé.

 

Melanie Sporer

Az EEA éghajlatváltozás hatásainak enyhítésével és energiával foglalkozó szakértője

Az interjú az EEA hírlevelének 4/2017. számában jelent meg, 2017. december 15-én.

 

 

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Help us build a better climate and energy portal

We are looking at ways to keep you informed about the most important data and developments about climate and energy in the EU.

Help us by taking this survey!

Cikkek
Menu
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100