következő
előző
tételek

Article

Előretekintő értékelések a fenntarthatóságra vonatkozó kilátások jobb megértése érdekében

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2020. 07. 03. Utolsó módosítás 2020. 07. 31.
7 min read
Photo: © drmakete lab on Unsplash
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nemrégiben jelentést tett közzé az európai környezetre és a fenntarthatóságra vonatkozó kilátásokat befolyásoló változások mozgatórugóiról. Interjúnk során a jelentés projektmenedzserét, Lorenzo Beninit kérdeztük, aki az EEA rendszerértékeléssel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakértője.

Milyen munkakörben dolgozik az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél, és ez milyen feladatokat takar?

Az EEA Integrált fenntarthatósági értékelésekkel foglalkozó programjában dolgozom, amelynek keretében integrált környezetvédelmi értékeléseket dolgozunk ki; ilyen például az„Európa környezete – helyzetkép és kilátások” című jelentés. Én konkrétan a rendszerszintű értékelések kidolgozásával foglalkozom, amelyek az Európában fennálló fenntarthatósági kihívásokat és lehetőségeket elemzik. Ez például a társadalmi-ökológiai és a társadalmi-technikai rendszerek közötti összefüggések vizsgálatát takarja a különböző szinteken, a jövőbe tekintve, a jelenlegi tudásunk bizonytalanságainak felismerése mellett.

Mik azok az előretekintő értékelések?

Az EEA előretekintő értékelései a várható jövőbeli fejleményeket, például a környezetre és a fenntarthatóságra vonatkozó kilátásokat vizsgálják. Az értékelések a múltbéli tendenciákkal és dinamikákkal kapcsolatos megalapozott ismeretekre, a különböző jelenségek közötti kölcsönhatások megértésére, valamint az alternatív jövőképek felfedezésére épülnek. A jövő mindig bizonytalan: napjaink ingadozó, összetett és ambivalens helyzetére ez fokozottan igaz.

A világon minden mindennel összefügg, és a Föld messzi tájainak eseményei Európára is kihathatnak. Sajnos a COVID19 okozta válság élesen emlékeztet erre.

Ennek ellenére alternatív jövőképek is elképzelhetők, megvitathatók és megvalósíthatók. Ehhez kvalitatív és kvantitatív előrejelzési vizsgálatok egész sorát kell alkalmazni és több érdekelt felet kell bevonni a fenntarthatóságot célzó szakpolitikai intézkedéseket támogató ismeretek fejlesztése érdekében. A mi esetünkben ez a tagállamok hálózatával (Eionet), a szakpolitikai döntéshozókkal, a különböző tudományos hátterű szakértőkkel együttműködésben, és egyre inkább a civil társadalom bevonásával történik.

Mit tár fel az EEA legutóbbi jelentése?

Az európai környezet és fenntarthatóság szempontjából lényeges változások mozgatórugói (Drivers of change of relevance for Europe’s environment and sustainability)” című jelentés az Európa jövőjét esetlegesen befolyásoló „mozgatórugók” széles körét tárja fel, különösen azokat, amelyek Európa környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvéseit érintik. Összességében a jelentés célja, hogy átfogó képet adjon a globális és európai változásokról, azok egymáshoz kapcsolódásairól és lehetséges következményeikről.

Európa környezeti és fenntarthatósági kilátásait számos tényező befolyásolja, új kockázatokat okozva, de egyben új lehetőségeket is teremtve. A világon minden mindennel összefügg, és a Föld messzi tájainak eseményei Európára is kihathatnak. Sajnos a COVID19 okozta válság élesen emlékeztet erre. Míg Európa szerepe a globális színtéren változóban van, az EU-nak lehetősége nyílik arra, hogy a közelgő környezeti, fenntarthatósági és stratégiai kihívásokkal szemben újra pozícionálja magát, és megragadja az előtte álló lehetőségeket egy fenntarthatóbb jövő megteremtése érdekében.

Mi jellemzi a változás mozgatórugóit?

A „változás mozgatórugói” földrajzi és időbeli szempontból, eredetükben, jelentőségükben és lehetséges hatásukban különböznek egymástól. Például az olyan globális megatrendek, mint a globális népességnövekedés vagy az éghajlatváltozás olyan globális, hosszú távú tendenciák, amelyek lassan alakulnak ki, de jelentős hatással bírnak. Egyes tendenciák már régebben kialakultak, és különösen Európára jellemzők, például az idősödés vagy a keletről nyugatra történő migráció. Más tendenciák – például a technológiai konvergencia és a „negyedik ipari forradalom” – előretörőben vannak, de még nem alakultak ki teljesen. Emellett  mindenre kiterjedő helyzetekkel is szembesülünk, amelyek bekövetkezése nem valószínű, de potenciálisan zavaró jövőbeli fejleményekkel járhatnak. Ezek lehetnek jelentős technológiai áttörések, a beporzók ökoszisztémájának összeomlása vagy fertőző betegségek által okozott járványok.

Ön szerint hogyan alakulnak ezek a tendenciák?

Kijelenthető, hogy az elmúlt 50 évben fokozódtak a globális környezeti kihívások, és a gazdasági növekedés, a geopolitikai hatalmi változások és a növekvő fogyasztás függvényében a szennyezés földrajzi eloszlása is világszerte változik. Ugyanakkor az erőforrások, az emberek és az információk áramlása révén a világ egyre jobban összefonódik, ami megnehezíti a globális környezetvédelmi felügyelet biztosítását is.

Európa egyre nagyobb mértékben függ a kulcsfontosságú erőforrásoktól, ugyanakkor környezeti terhelésének jelentős részét externalizálja. Az új technológiák egyszerre jelentenek lehetőségeket és kockázatokat az egészségre, a környezetre és a jólétre nézve. Az értékek, az életstílusok és az irányítási megközelítések világszerte változnak. Miközben a fogyasztói szellem egyre erősebb, különösen a feltörekvő országokban, az emberek egy része új ötleteket is felkarol, és a polgárok – Európában és máshol egyaránt – egyre inkább igénylik a környezeti és fenntarthatósági kihívások kezelését.

Hogyan alkalmazzák az előretekintő elemzést az európai uniós és nemzeti döntéshozatalban?

A környezetvédelem és a fenntarthatóság területén az előrejelzési folyamatokat  gyakran a potenciális kockázatok előrejelzésére, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági politikák előmozdítására szolgáló lehetőségek azonosítására használják. Az Európai Bizottság például előretekintő rendszert (FORENV) hozott létre azzal a céllal, hogy azonosítsa a felmerülő környezetvédelmi kérdéseket annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet azok lehetséges következményeire, és segítse a szakpolitikai döntéshozókat és az érdekelt feleket azok kezelésében. Hasonlókra az EEA-tagállamokban is léteznek példák. A stratégiai előrejelzés a közelmúltban az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős biztos – Maroš Šefčovič alelnök – pozíciója és az uniós stratégiai előrejelzési hálózat létrehozása révén is fontosabbá vált az európai politikai döntéshozatalban.

A környezetvédelem és a fenntarthatóság területén az előrejelzési folyamatokat gyakran a potenciális kockázatok előrejelzésére, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági politikák előmozdítására szolgáló lehetőségek azonosítására használják.

Mit fog tenni az EEA e témában a közeljövőben?

Az EEA aktívan hozzájárul a FORENV-folyamathoz, a tagországainkból érkező előretekintő szakértőkkel és az előretekintő tájékoztatás és szolgáltatások nemzeti referenciaközpontjaival (NRC-FLIS) együtt. Az EEA emellett számos előrejelzéssel kapcsolatos projekten is dolgozik, gyakran a tagállamokkal és más uniós intézményekkel partnerségben. Értékeléseket készítünk a változás mozgatórugóinak az európai fenntarthatósági menetrendre gyakorolt hatásairól, egy „horizontkémlelő” folyamatot alakítunk ki a kialakulóban lévő tendenciák azonosítására, és ezt a tudásalapot továbbfejlesztjük a SOER következő kiadásához.

Lorenzo Benini
Rendszerértékelési és fenntarthatósági szakértő
Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések