Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú az európai mezőgazdaság jövője szempontjából

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2019. 09. 27. Utolsó módosítás 2019. 11. 11.
6 min read
Az idei nyári hőhullámok és a szélsőséges időjárási események új meteorológiai rekordokat állítottak fel Európában, ismételten rámutatva arra, hogy mennyire fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Blaz Kurnikkal, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) éghajlatváltozás hatásaival és az alkalmazkodással foglalkozó szakértőjével beszélgettünk, melynek során megvitattuk az EEA-nek a hónap első felében megjelent új jelentését az éghajlatváltozásnak az európai mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól.

 Image © Kayhan Guc, Sustainably Yours/EEA

Az EEA közelmúltban közzétett jelentése meglehetősen zord kilátásokat fest az európai mezőgazdasági termelők számára. Kifejtené bővebben?

Az  „Éghajlatváltozás hatásai és alkalmazkodás az európai mezőgazdasági ágazatban” című  jelentés azt vizsgálja, hogyan hatott az éghajlatváltozás a mezőgazdasági ágazatra, és kitekintést nyújt az elkövetkező évekre. Egyértelmű, hogy az előrejelzett éghajlatváltozás Európa számos részén, különösen délen, negatív hatással lesz a mezőgazdaságra. A jelentés a mezőgazdasági ágazat egy adott részét, nevezetesen a terméshozamot, az állatállományt és az állati eredetű termékeket érinti, és az élelmiszer- és takarmánytermelési szükségletekre összpontosít. Áttekintést nyújt továbbá az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kapcsán a különféle kormányzati szintű szakpolitikák által kínált lehetséges megoldásokról, nevezetesen a programokról és a különböző alkalmazkodási intézkedések gazdaságok szintjén történő alkalmazásáról.

Hogyan fogja befolyásolni az éghajlatváltozás a mezőgazdaságot? Európa mely részei a leginkább érintettek?

Az éghajlatváltozás már eddig is negatívan érintette az európai mezőgazdasági ágazatot, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. A hőmérséklet és a csapadékmennyiség változásai, valamint az időjárási és éghajlati szélsőségek már most is befolyásolják a terméshozamot és az állattenyésztés termelékenységét Európában. Ez Dél-Európa egyes részein az éghajlat szempontjából hátrányos helyzetű mezőgazdasági területek feladásához vezethet.

Az időjárási és éghajlati viszonyok az öntözéshez, az állatállomány vízhasználati gyakorlatához, a mezőgazdasági termékek feldolgozásához szükséges víz mennyiségét, valamint a szállítási és tárolási körülményeket is befolyásolják. A jövőben az éghajlatváltozás rövid távon pozitív hatással lehet az ágazatra, mivel Észak-Európa egyes részein a vegetációs időszakok meghosszabbodnak, a növények pedig megfelelőbb körülmények között fejlődhetnek, azonban a vízhiány, a hőhullámok, a talajerózió és más időjárási és éghajlati szélsőségek miatt a csapadékmennyiség csökkenése várhatóan alacsonyabb mezőgazdasági hozamokat eredményez.

Ezenfelül az éghajlatváltozásból eredő, Európán kívüli hatások befolyásolhatják a termékek árát, mennyiségét és minőségét, és következésképpen a kereskedelmi mintázatokat is, amelyek viszont az európai mezőgazdasági jövedelmekre lehetnek hatással.

A mezőgazdasági ágazat jobban ki van téve az éghajlatváltozásnak, mint más ágazatok?

Az éghajlatváltozás minden gazdasági ágazatot érint és érinteni fog. A mezőgazdasági termelés erősen függ az időjárási és éghajlati viszonyoktól, így ez az egyik leginkább veszélyeztetett ágazat. A hőmérséklet és a csapadékmennyiség változásai, valamint az időjárási és éghajlati szélsőségek számos európai régióban befolyásolják a terméshozamot és az állattenyésztés termelékenységét, másrészt jelentős gazdasági veszteségeket okoznak a mezőgazdasági jövedelmek terén.

Mit javasol a jelentés, különösen az olyan mezőgazdasági termelők számára, akik biztosítani szeretnék, hogy gazdaságaik életképesek és fenntarthatóak maradjanak?

Már számos lehetőség létezik a farmgazdaságok szintjén lévő intézkedések széles körének megvalósítására, amelyek célja a jobb talaj- és vízgazdálkodás javítása, ami előnyös lehet az alkalmazkodás, a hatások enyhítése, a környezet és a gazdaság szempontjából. A farmgazdaságok szintjén azonban még számos okból nem került sor az alkalmazkodásra, például beruházási források hiánya, az alkalmazkodóképességet célzó szakpolitikai kezdeményezések, intézményi kapacitás és alkalmazkodási ismeretekhez való hozzáférés hiánya miatt.

Mit tett eddig az Európai Unió az ágazat és a mezőgazdasági termelők alkalmazkodásának elősegítésében?

Az európai uniós mezőgazdasági ágazatot az uniós szakpolitikák – különösen a közös agrárpolitika (KAP) – szabályozzák. A 2013-ban elfogadott és 2018-ban értékelt Európai uniós alkalmazkodási stratégia az alkalmazkodás egyik kulcsfontosságú eszköze az EU szintjén. A stratégia és a KAP lehetővé tett alkalmazkodási intézkedéseket  a mezőgazdasági ágazatban. A 2021–2027 közötti időszakra javasolt új közös agrárpolitikában egyértelmű célkitűzésként szerepel az alkalmazkodás, ami ahhoz vezethet, hogy az európai uniós tagállamoknak növelniük kell az ágazatban az alkalmazkodási intézkedések finanszírozását.

Emellett az uniós tagállamok a mezőgazdasági ágazatot határozták meg prioritásként nemzeti alkalmazkodási stratégiájukban, illetve nemzeti alkalmazkodási terveikben. A tipikus nemzeti vagy regionális szintű alkalmazkodási intézkedések közé tartozik a figyelemfelhívás, a szélsőséges időjárási események hatásainak és kockázatainak mérséklésére irányuló gyakorlati intézkedések, a kockázatmegosztási stratégiák, valamint az öntözési és árvízvédelmi infrastruktúra fejlesztése és megvalósítása.

Mit tesz az EEA az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén?

Az EEA kellő tájékoztatással egyaránt segíti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos európai stratégiák kidolgozását és megvalósítását, az Unió szakpolitikáinak értékelését, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez, illetve a katasztrófakockázat csökkentéséhez szükséges hosszú távú stratégiák kidolgozását. Számos jelentést tettünk közzé az alkalmazkodásról, beleértve az éghajlatváltozás hatásainak és a sérülékenységek európai értékelését, az alkalmazkodásra vonatkozó ágazati értékeléseket (energia, szállítás és mezőgazdaság) is.

Az ügynökség a nemzeti, regionális és városi éghajlatváltozási stratégiákról és cselekvési tervekről is készít értékeléseket. Az EEA ezenkívül az Európai Bizottsággal együttműködve fenntartja és irányítja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás európai platformját (Climate-ADAPT) is.

Blaz Kurnik

Az EEA-nak az éghajlatváltozás hatásaival és az alkalmazkodással foglalkozó szakértője

Az interjú az EEA 03/2019. számú hírlevelében, a 2019. szeptemberi kiadásban jelent meg.

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Cikkek
Menu
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket