Körkörös gazdaság Európában: mindenkinek van feladata

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2017. 06. 14. Utolsó módosítás 2017. 07. 24.
A körkörös gazdaság az emberek többsége számára elvont, mi több, a valóságtól elrugaszkodott fogalom. Miközben a „zölddé válás” koncepciója világszerte egyre népszerűbbé válik, sokunkban még mindig nem tudatosultak azok az életmódunkat érintő nagyobb változások, amelyeket a fenntartható jövő és a hosszú távú jólét biztosítása érdekében életbe kell léptetnünk.
© Sitra / Sari Gustafsson

© Sitra / Sari Gustafsson

Jelenlegi erőforrás-felhasználásunk nem fenntartható. Több nyersanyagot termelünk ki és fogyasztunk, mint amit bolygónk hosszú távon elbír. 2050-re 6–7 milliárd olyan középosztálybeli fogyasztó él majd a világon, akik erőteljes hatással lesznek a fogyasztásra és a környezetre. Modern életünk egyre növekvő kényelmet igényel, és ennek ára van. Vegyük például a műanyagok használatát: ezek töredékét hasznosítjuk újra. Rengeteg műanyag tárgy végzi az óceánokban és a tengerekben, ahol komoly károkat okoznak.

Európa hosszú távú céljai

Az Európai Unió és a világ többi része egyaránt jelentős eredményeket ér el az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén azáltal, hogy csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. Bebizonyítottuk, hogy a kibocsátáscsökkentés nem érinti hátrányosan, épp ellenkezőleg: előmozdítja a gazdasági növekedést. 1990 óta az Unió bruttó hazai terméke 50%-kal nőtt, míg az üvegházhatású gázok kibocsátása 24%-kal csökkent. A közös járműhasználattal, az energiafogyasztás mérséklésével, valamint a háztartási hulladék újrahasznosításával és szelektív gyűjtésével egyre többen teszünk bolygónkért. Ezek nagyszerű lépések, de tudjuk, hogy nem elegendőek egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő megteremtéséhez, illetve ahhoz, hogy elérjük az Európai Unió hosszú távú, a „jólét bolygónk felélése nélkül” elven alapuló célkitűzését.

Látjuk, hogy a közvélemény egyre nagyobb figyelmet szentel a problémának, és olyan új szakpolitikai tervek születnek, amelyek alapjaiban változtatják meg a termelési, fogyasztási és életmódbeli szokásainkat. Ezek a tervek integrált és rendszerszintű, hosszú távú válaszokat fogalmaznak meg. 2015 végén az Európai Bizottság – Európának a jövő kihívásaira adott válaszaként – előterjesztett egy a körkörös gazdaságra vonatkozó jogszabálycsomagot. A csomag – a termeléstől és fogyasztástól a hulladékgazdálkodásig – a termékek kibővített életciklusának különböző szakaszaira terjed ki. A javasolt intézkedések a környezet és a gazdaság számára egyaránt előnyösek. Céljuk, hogy a fizikai anyagokat és értéküket a lehető leghosszabb ideig megőrizzék a gazdasági ciklusban, és ezáltal csökkentsék a hulladék mennyiségét, elősegítsék az energiamegtakarítást és mérsékeljék az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ezeket a javaslatokat 54 intézkedés segíti, amelyeket jelenleg számos gazdasági tevékenységet és ágazatot átfogó, konkrét szakpolitikákba ültetnek át.

A körkörös gazdaság irányába való elmozdulás segít enyhíteni az „előállít, használ, eldob” elvére épülő jelenlegi lineáris gazdaság által okozott környezeti és egészségügyi problémákat. Az átálláshoz azonban olyan jelentős változásokra van szükség a termelési és fogyasztási rendszerekben, amelyek túlmutatnak majd az erőforrás-hatékonyság és a hulladék-újrahasznosítás kérdésein.

Ismeretbővítés és az eredmények nyomon követése

A körkörös gazdaság megvalósításának kulcsfontosságú eleme az ismeretbővítés, az eredmények nyomon követése, és annak biztosítása, hogy a politikai döntéshozók elegendő tudással, adatokkal és információkkal rendelkezzenek ahhoz, hogy támogató és rugalmas politikákat dolgozzanak ki. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség vállalja ezt a fontos feladatot.

A közelmúltban több mint 100 országból érkezett 1500 politikai döntéshozóval, kutatóval és vállalatvezetővel közösen vettem részt a Helsinkiben megrendezett, körkörös gazdasággal foglalkozó fórumon, hogy megosszuk és megvitassuk egymással ötleteinket, elképzeléseinket és megolddásainkat arról, hogy miként lehetne általánossá tenni a körkörös gazdasági modellt. A konferencián az EEA hangsúlyozta az ismeretbővítés fontosságát, és ismertette a körkörös gazdaságról szóló második jelentését. Legfrissebb jelentésünk, a Circular by design — products in a circular economy (Körkörös tervezés – termékek a körkörös gazdaságban) a terméktervezést ösztönző szempontok mellett azt is bemutatja, hogyan növelhetik vagy gátolhatják a körkörös anyaghasználatot a termelési és fogyasztási tendenciák. A jelentés azzal is foglalkozik, hogy hogyan illeszkednek az újonnan megjelenő innovációk és trendek, például a moduláris mobiltelefonok vagy a pótalkatrészek 3D-s nyomtatása a „körkörös megoldásokra való átállás” elképzelésébe. A „körkörös tervezés” magától nem valósul meg. Olyan erős állami és versenyszférabeli irányítási struktúrákra van hozzá szükség, amelyek ütemtervet kínálnak a jövőre nézve. A társadalomnak és a vállalatoknak tevékeny szerepet kell vállalniuk annak felderítésében is, hogy milyen piaci feltételeket, új technológiákat, illetve kutatás-fejlesztési tevékenységeket kell szorgalmaznunk.

Mindannyiunknak szerepe van a körkörös gazdaságra való átállás támogatásában. A megfelelő információknak és megoldásoknak óriási szerepük van e nagyszabású átállás szempontjából. Már most nyilvánvaló, hogy az átállás nem fog megvalósulni olyan innovatív megoldások és technológiák nélkül, amelyek felgyorsítják a körkörös és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést.

 Hans Bruyninckx

Hans Bruyninckx

az EEA ügyvezető igazgatója

A vezércikk az EEA hírlevelének 2017. júniusi, 2017/2. számában jelent meg.

Temporal coverage

Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100