All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Article
Az elmúlt évtizedekben az egyre több tudományos bizonyíték azt igazolta, hogy az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátása a globális átlagos hőmérséklet növekedését okozza. Ez a globális felmelegedés növeli a szélsőséges időjárási jelenségek súlyosságát és gyakoriságát, a tengerszint növekedését okozza, soha nem látott mértékű nyomást gyakorol a természeti környezetre, a társadalomra és az emberek egészségére. A nyilvánosság növekvő tudatosságára és mobilizációjára épülő párizsi megállapodás globális cselekvési tervet tartalmaz, amely azáltal, hogy a globális felmelegedés mértékét jóval 2 °C alatt korlátozza, hozzájárul a veszélyes éghajlatváltozás elkerüléséhez, és erőfeszítéseket tesz arra, hogy a hőmérsékletemelkedést még szigorúbban, az iparosodás előttinél 1,5 °C-kal magasabb szinten korlátozza.
A párizsi konferenciát megelőzően az országok előterjesztették Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulási Szándékukat (Intended Nationally Determined Contribution, INDC), amelyben vázolták elkötelezettségüket az éghajlatváltozás kezelésére. A 186 fél által benyújtott INDC-k azonban nem elegendőek ahhoz, hogy a globális átlagos hőmérséklet-emelkedést az évszázad végéig 2 °C alatt tartsuk. Egyértelmű, hogy a hosszú távú célok eléréséhez sokkal többet kell tenni mind globálisan, mind Európában. A párizsi megállapodás elismeri a további erőfeszítés szükségességét. Ebből a célból a kormányok megegyeztek abban, hogy ötévenként találkoznak, hogy ambiciózusabb célokat tűzzenek ki, ahogy a tudomány azt szükségessé teszi.
Az országok arról is megállapodtak, hogy beszámolnak a célkitűzéseik megvalósításában elért eredményeikről, és hogy biztosítják az átláthatóságot és a felügyeletet. Erős átláthatósági és elszámoltathatósági rendszer fogja nyomon követni az előrehaladást a hosszú távú célkitűzés felé. A párizsi megállapodás hangsúlyozza a szolidaritást is az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az Európai Unió és más fejlett országok folytatják az éghajlat-politika támogatását a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló-képesség kialakítása érdekében a sebezhető fejlődő országokban.
Az EU tagállamainak legutóbbi előrejelzései, amelyek a „Tendenciák és előrejelzések Európában 2015-ben" beszámolónkban szerepelnek, azt mutatják, hogy az Európai Unió a jelenleg érvényben lévő intézkedések segítségével az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 24%-os csökkentését célozza 2020-ig, és 25%-os csökkentését olyan további intézkedésekkel, amelyek tervezése a tagállamokban már folyamatban van. Elemzésünk azonban azt is megmutatja, hogy a 40%-os csökkentési célkitűzés 2030-ig történő eléréséhez új szakpolitikai intézkedéseket kell biztosítani.
Európának fokoznia kell az alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseit is. Uniós szinten már elfogadtak egy alkalmazkodási stratégiát, amelynek célja, hogy segítsen az országoknak a saját alkalmazkodási tevékenységeik megtervezésében, és több mint 20 ország már el is fogadta nemzeti alkalmazkodási stratégiáját. Egy nemrégiben készült EEA beszámoló szerint a legtöbb ország kijelentette, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek alkalmazkodási válaszlépésekre késztették őket. A nemzeti alkalmazkodási politikák kidolgozásának második leggyakrabban megnevezett okaként az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást integráló európai uniós szakpolitikák szerepelnek, amelyet a kárösszegek és a tudományos kutatás követ. Egy, az idén közzétett EEA beszámoló azt mutatja, hogy körülbelül 14 ország rendelkezik, vagy jelenleg dolgozik a nemzeti alkalmazkodási szakpolitikák megfigyeléséhez, értékeléséhez és az arról szóló beszámolók elkészítéséhez szükséges helyi rendszereken.
A párizsi megállapodás kulcsfontosságú eleme az áttérés a tiszta energiára, amely világszerte, és Európában is szükségessé teszi a beruházások átcsoportosítását a szennyező fosszilis üzemanyagokról a tiszta energiaforrásokra. Ez nem csupán az országok, de a városok, vállalkozások és a civil társadalom erőteljes bevonását is igényli.
A széndioxid-mentes energiarendszer természetesen a sarokköve lenne az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozására és csökkentésére irányuló globális erőfeszítéseknek. Ezeket az erőfeszítéseket azonban a bolygónk korlátainak összefüggésben kell szemlélni. A 7. környezetvédelmi cselekvési programjában az Európai Unió meghatározza hosszú távú célkitűzését: „2050-ben jólétben, bolygónk ökológiai korlátait tiszteletben tartva élünk. Jólétünk és egészséges környezetünk olyan innovatív, körkörös gazdaságból ered, ahol semmit sem pazarolnak el, ahol a természeti erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodnak, és ahol olyan módon védik, becsülik és állítják helyre a biológiai sokféleséget, amely növeli társadalmunk ellenálló-képességét. Az alacsony széndioxid-kibocsátással járó növekedés már régen elvált az erőforrások felhasználásától, megteremtve egy biztonságos és fenntartható globális társadalom lehetőségét."
A fenntarthatóság kérdésének kezelése rendszeralapú megközelítést igényel, amely a kulcsfontosságú rendszereket, például az élelmiszert, az energiát, a közlekedést és a lakhatást, mint egy egymással összefüggő egész részeit vizsgálja. Ennek megvalósításához a legjobb megoldás természetesen a zöld, körkörös gazdaság.
Hans Bruyninckx
EEA ügyvezető Igazgató
A vezércikk az EEA hírlevelének 2015/4. számában jelent meg, 2015 decemberében.
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/articles/klimamegallapodas-egy-alacsony-szendioxid-kibocsatasu or scan the QR code.
PDF generated on 2024. december 09., 14:40
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal