Klímamegállapodás: egy alacsony széndioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó világ felé

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2016. 01. 22. Utolsó módosítás 2017. 05. 22.
A Párizsban 195 ország által elfogadott klímamegállapodás a maga nemében a valaha volt első univerzális és jogilag kötelező érvényű megállapodás. A párizsi megállapodás sok évi előkészület, párbeszéd, valamint az éghajlatváltozás aktuális és lehetséges hatásai kezelésére vonatkozó igény növekvő tudatosulásának eredménye. Ez fontos és ígéretes lépés egy alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó világ felé. Világosan jelzi a politikai döntéshozók és a vállalkozások számára azt is, hogy szakadjanak el a fosszilis üzemanyagoktól, és fektessenek a tiszta energiába és az alkalmazkodást célzó intézkedésekbe.

 Image © Leyla Emektar, Picture2050/EEA

Az elmúlt évtizedekben az egyre több tudományos bizonyíték azt igazolta, hogy az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátása a globális átlagos hőmérséklet növekedését okozza. Ez a globális felmelegedés növeli a szélsőséges időjárási jelenségek súlyosságát és gyakoriságát, a tengerszint növekedését okozza, soha nem látott mértékű nyomást gyakorol a természeti környezetre, a társadalomra és az emberek egészségére. A nyilvánosság növekvő tudatosságára és mobilizációjára épülő párizsi megállapodás globális cselekvési tervet tartalmaz, amely azáltal, hogy a globális felmelegedés mértékét jóval 2 °C alatt korlátozza, hozzájárul a veszélyes éghajlatváltozás elkerüléséhez, és erőfeszítéseket tesz arra, hogy a hőmérsékletemelkedést még szigorúbban, az iparosodás előttinél 1,5 °C-kal magasabb szinten korlátozza.

Átláthatóság és elszámoltathatóság

A párizsi konferenciát megelőzően az országok előterjesztették Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulási Szándékukat (Intended Nationally Determined Contribution, INDC), amelyben vázolták elkötelezettségüket az éghajlatváltozás kezelésére. A 186 fél által benyújtott INDC-k azonban nem elegendőek ahhoz, hogy a globális átlagos hőmérséklet-emelkedést az évszázad végéig 2 °C alatt tartsuk. Egyértelmű, hogy a hosszú távú célok eléréséhez sokkal többet kell tenni mind globálisan, mind Európában. A párizsi megállapodás elismeri a további erőfeszítés szükségességét. Ebből a célból a kormányok megegyeztek abban, hogy ötévenként találkoznak, hogy ambiciózusabb célokat tűzzenek ki, ahogy a tudomány azt szükségessé teszi.

Az országok arról is megállapodtak, hogy beszámolnak a célkitűzéseik megvalósításában elért eredményeikről, és hogy biztosítják az átláthatóságot és a felügyeletet. Erős átláthatósági és elszámoltathatósági rendszer fogja nyomon követni az előrehaladást a hosszú távú célkitűzés felé. A párizsi megállapodás hangsúlyozza a szolidaritást is az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az Európai Unió és más fejlett országok folytatják az éghajlat-politika támogatását a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló-képesség kialakítása érdekében a sebezhető fejlődő országokban.

Az EU tagállamainak legutóbbi előrejelzései, amelyek a „Tendenciák és előrejelzések Európában 2015-ben" beszámolónkban szerepelnek, azt mutatják, hogy az Európai Unió a jelenleg érvényben lévő intézkedések segítségével az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 24%-os csökkentését célozza 2020-ig, és 25%-os csökkentését olyan további intézkedésekkel, amelyek tervezése a tagállamokban már folyamatban van. Elemzésünk azonban azt is megmutatja, hogy a 40%-os csökkentési célkitűzés 2030-ig történő eléréséhez új szakpolitikai intézkedéseket kell biztosítani.

Európának fokoznia kell az alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseit is. Uniós szinten már elfogadtak egy alkalmazkodási stratégiát, amelynek célja, hogy segítsen az országoknak a saját alkalmazkodási tevékenységeik megtervezésében, és több mint 20 ország már el is fogadta nemzeti alkalmazkodási stratégiáját. Egy nemrégiben készült EEA beszámoló szerint a legtöbb ország kijelentette, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek alkalmazkodási válaszlépésekre késztették őket. A nemzeti alkalmazkodási politikák kidolgozásának második leggyakrabban megnevezett okaként az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást integráló európai uniós szakpolitikák szerepelnek, amelyet a kárösszegek és a tudományos kutatás követ. Egy, az idén közzétett EEA beszámoló azt mutatja, hogy körülbelül 14 ország rendelkezik, vagy jelenleg dolgozik a nemzeti alkalmazkodási szakpolitikák megfigyeléséhez, értékeléséhez és az arról szóló beszámolók elkészítéséhez szükséges helyi rendszereken.

Beruházás környezetbarát megoldásokba

A párizsi megállapodás kulcsfontosságú eleme az áttérés a tiszta energiára, amely világszerte, és Európában is szükségessé teszi a beruházások átcsoportosítását a szennyező fosszilis üzemanyagokról a tiszta energiaforrásokra. Ez nem csupán az országok, de a városok, vállalkozások és a civil társadalom erőteljes bevonását is igényli.

A széndioxid-mentes energiarendszer természetesen a sarokköve lenne az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozására és csökkentésére irányuló globális erőfeszítéseknek. Ezeket az erőfeszítéseket azonban a bolygónk korlátainak összefüggésben kell szemlélni. A 7. környezetvédelmi cselekvési programjában az Európai Unió meghatározza hosszú távú célkitűzését: „2050-ben jólétben, bolygónk ökológiai korlátait tiszteletben tartva élünk. Jólétünk és egészséges környezetünk olyan innovatív, körkörös gazdaságból ered, ahol semmit sem pazarolnak el, ahol a természeti erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodnak, és ahol olyan módon védik, becsülik és állítják helyre a biológiai sokféleséget, amely növeli társadalmunk ellenálló-képességét. Az alacsony széndioxid-kibocsátással járó növekedés már régen elvált az erőforrások felhasználásától, megteremtve egy biztonságos és fenntartható globális társadalom lehetőségét."

A fenntarthatóság kérdésének kezelése rendszeralapú megközelítést igényel, amely a kulcsfontosságú rendszereket, például az élelmiszert, az energiát, a közlekedést és a lakhatást, mint egy egymással összefüggő egész részeit vizsgálja. Ennek megvalósításához a legjobb megoldás természetesen a zöld, körkörös gazdaság.

Hans Bruyninckx
EEA ügyvezető Igazgató

A vezércikk az EEA hírlevelének 2015/4. számában jelent meg, 2015 decemberében.

Kapcsolódó tartalom

Hírek és cikkek

Related briefings

Kapcsolódó kiadványok

Lásd még

Temporal coverage

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100