következő
előző
tételek

Article

A nyugat-balkáni országok az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) partnereiként fontos szerepet töltenek be a környezeti és éghajlati kihívások kezelésében

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2022. 02. 28. Utolsó módosítás 2022. 03. 17.
7 min read
Photo: © Perry Wunderlich, REDISCOVER Nature/EEA
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számos országgal folytat együttműködést, ide értve a Nyugat-Balkán országait is. Miként mozdítja elő ez az együttműködés az EU környezetvédelmi tevékenységeit, illetve milyen előnyökkel jár Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Koszovó számára? Találkoztunk a koordinációs, hálózati és stratégiai program vezetőjével, Luc Bas-val, hogy megvitassuk, hogyan működik együtt az EEA ezekkel az országokkal a környezet javítása érdekében.

Miért olyan fontosak a nyugat-balkáni országok az EEA számára? Milyen hozzáadott értéket képvisel az együttműködés?

Ezek az országok az EU-hoz történő csatlakozásra váró vagy előcsatlakozási támogatásban részesülő országok. Ahhoz, hogy teljes jogú uniós tagállamokká váljanak, számos szakpolitikát kell kidolgozniuk, és a környezetvédelem az egyik legnagyobb szakpolitikai terület, amely jelentős jogszabálycsomaggal rendelkezik.

Emellett a Nyugat-Balkán országai a szomszédaink, és mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a környezet nem ér véget a határoknál, ezért a környezetvédelmi kérdésekben folytatott szoros együttműködés az EU-nak is érdekében áll.

Végül pedig az Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózat (Eionet) együttműködő országaiként a nyugat-balkáni államoknak kiterjedt szakértői bázishoz van hozzáférésük, ami segíti őket az előttük álló környezeti kihívások kezelésében. Cserébe ezen országok szakértői saját szakismereteikkel járulnak hozzá a hálózat munkájához.

Konkrétan mely területeken nélkülözhetetlen az együttműködés az EEA munkájához?

Együttműködésünk középpontjában legfőképp a monitorozás, az adatok jelentése és az értékelés áll. A nyugat-balkáni országok rendszeresen szolgáltatnak adatokat az EEA-nak a légköri kibocsátásokkal, a vízminőséggel vagy hasonló kérdésekkel kapcsolatban, ami lehetővé teszi számunkra az adatok feldolgozását és értékelését. Ezek az adatok képezik a megalapozott döntéshozatal alapját.

A régió számos kihívással néz szembe, különösen a levegő-, a víz- és talajszennyezést illetően, amelyeket csak akkor lehet megfelelően kezelni, ha helyes, megbízható adatok és információk állnak rendelkezésre. A régió az éghajlatváltozás szempontjából is különösen kiszolgáltatott helyzetben van. Emellett számos érintetlen természeti kinccsel rendelkezik, amelyek hatékony védelemre szorulnak. A szakértelem biztosításán és a kapacitásépítésen keresztül az EEA az ezen a területen felmerülő problémákat is kezelni kívánja.

Hogyan valósul meg ez az együttműködés a gyakorlatban?

A nyugat-balkáni régió országai az Eionet tevékenységében mint „együttműködő országok” vesznek részt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezen országokban nemzeti Eionet-hálózatot tartunk fenn. Ezeket a hálózatokat a megfelelő intézményekben kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontok (NFP-k) irányítják. Szorosan együttműködünk a nemzeti kapcsolattartó pontokkal, akik meghívást kapnak az Eionet és a nemzeti kapcsolattartó pontok rendszeres üléseire, amelyek során tevékenységünk stratégiailag fontosabb szempontjai kerülnek megvitatásra, és itt hozzák meg az ezekkel kapcsolatos döntéseket is. A nemzeti hálózathoz tartoznak továbbá a nemzeti referenciaközpontok (NRC-k) is, amelyek mindegyike egy-egy konkrét környezetvédelmi témával foglalkozik.

A tagállamok és az együttműködő országok nemzeti referenciaközpontjai rendszeresen üléseket tartanak, hogy megvitassák az Eionetben folytatott együttműködés technikai jellegű vonatkozásait. Emellett a nyugat-balkáni államokkal és más érdekelt felekkel, például az Európai Bizottsággal közösen gyakran meghatározunk számos olyan tematikus területet, amelyen belül speciális támogatásra van szükség. Ezekkel a kérdésekkel az EEA szakértői, az európai témaközpontok (ETC-k) és a hálózat egyéb érintett partnerei foglalkoznak mélyrehatóan. Az általunk tárgyalt fő területek jellemzően a levegőminőségi jelentések támogatása, a vízminőségi problémák, a biológiai sokféleség, a hulladékgazdálkodás és az éghajlattal kapcsolatos kérdések.

Erre konkrét példa, hogy a közelmúltban tettük közzé a nyugat-balkáni országok hulladékgazdálkodásra vonatkozó országprofiljait , amelyeket az Európai Unió tagállamai vonatkozásában is elkészítünk. 

Melyek a környezetvédelmi problémák kezelésére irányuló együttműködésünk javításával kapcsolatos főbb kihívások?

Európa számos, határokon átnyúló környezeti kihívással szembesül, mint például a levegő- és vízszennyezés, valamint az éghajlatváltozás hatásainak kezelése. E problémák megfelelő kezeléséhez megfelelő adatokra és információkra van szükség.

Láthattuk, hogy egyes országokban a monitorozáshoz használt infrastruktúra egyre elavultabbá válik. Ez kifejezetten észlelhető a levegőminőség monitorozása terén. Míg a Nyugat-Balkán hozzájárul az európai levegőminőségi mutatóhoz, egyes területeken egyszerűen nincs elegendő megfigyelőállomás. Ezt a problémát a régióban található további érdekelt felek segítségével próbáljuk kezelni. Az adatok más területeken is hiányosak, ami figyelmet igényel.

A nyugat-balkáni országokkal folytatott együttműködés 20 évre nyúlik vissza. Mik az eddigi eredmények?

Ezekkel az országokkal különböző előcsatlakozási finanszírozási eszközök keretében dolgoztunk együtt. Az évek során a Nyugat-Balkán az Eionet szerves részévé vált, és valamennyi ország rendszeresen benyújtja az EEA-hoz a szükséges adatokat.

Az EEA éves áttekintést készít tagjai és együttműködő országai teljesítményéről. A nyugat-balkáni országokban az évek során egyértelmű előrelépés történt, és általában véve teljesítményük megegyezik az EEA-tagállamokéval; némelyik állam az időszerűség és az adatminőség tekintetében a követelmények akár 100%-át is teljesíti. A nyugat-balkáni államok szerves részeivé váltak az Európai Környezetvédelmi Ügynökség öt évente összeállított, a környezet állapotáról szóló jelentésének is.

Hogyan illeszkedik ez az együttműködés az európai zöld megállapodásba? A nyugat-balkáni országok is törekednek e célok elérésére?

A Nyugat-Balkán országai elfogadták a „Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrendet”, amely nagy részben összhangban áll a zöld megállapodással, és amelyet az országok széles körben támogattak. 

Az EEA-nál jelenleg folyamatban van egy, előcsatlakozási (IPA III) finanszírozás keretében megvalósítandó projektjavaslat előkészítése. Ez a javaslat teljes mértékben összhangban lesz a zöld menetrenddel, és számos témával foglalkozik majd, például a dekarbonizációval, a körforgásos gazdasággal, a szennyezés(mentesítés)sel, a fenntartható élelmiszerrendszerekkel és a biológiai sokféleséggel. E javaslattal az EEA segíteni szeretné a nyugat-balkáni országokat a „Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrendben” meghatározott célok elérésében.

Ön szerint miként fog alakulni ez az együttműködés az elkövetkező években? Van kilátás a teljes jogú EEA-tagságra?

Az EEA-tagság nyitva áll „harmadik országok” előtt, amint arról az alapító rendelet is rendelkezik. Valójában az EEA-nak már öt olyan tagállama van, amely nem tagja az EU-nak.

Ennek értelmében egyértelműen látjuk az esélyét az EEA-tagságnak, amikor az országok arra technikai szempontból készen állnak. Ez egy meglehetősen politikai folyamat, amelyre az EEA-nak kevés ráhatása van, azonban határozottan elkötelezettek vagyunk amellett, hogy az elkövetkező években fenntartsuk és elmélyítsük kapcsolatainkat, amint azt az „EEA-Eionet stratégia (2021–2030)” című dokumentum is kifejti.

Luc Bas

Programvezető, koordinációs, hálózati és stratégiai program, EEA

Az interjú az EEA 2021. decemberi hírlevelében jelent meg.

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Topics

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések