következő
előző
tételek

Article

Többszörös – egészségügyi, természeti, éghajlati, gazdasági – válság időszakát éljük vagy egyszerűen csak rendszerszintű lett a fenntarthatatlanság?

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2021. 07. 20. Utolsó módosítás 2021. 07. 22.
7 min read
Photo: © Nunzio Santisi, Picture2050/EEA
A politikai arénától a tudományos platformokig a világon mindenütt globális válságról beszélnek: egészségügyi válságról, gazdasági és pénzügyi válságról, klímaválságról és természeti válságról. Ezek végső soron mind ugyanazon probléma tünetei: a fenntarthatatlan termelésé és fogyasztásé. A Covid19-világjárvány okozta sokk csupán lerántotta a leplet az egyenlőtlenségekkel jellemzett globális gazdaság és társadalom rendszerszintű törékenységéről.

A valódi, tartós fenntarthatóság eléréséhez a társadalmi egyenlőtlenségekkel is foglalkozni kell. Ez felveti a kormányzás kérdését: hogyan biztosítsunk mindenki számára tiszta környezetet és hozzáférést az erőforrásokhoz?

Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója

A világ népessége 1950 óta több mint háromszorosára, közel 8 milliárd főre nőtt, a gazdasági termelés pedig 12-szeresére emelkedett. Ezt a nagyarányú növekedést a természeti erőforrások, köztük a termőföld, a víz, a faanyag és más anyagok – az ásványokat és az energiaforrásokat is beleértve – használatának hatalmas mértékű fokozódása tette lehetővé. Ez a nagy gyorsulás százmilliókat emelt ki a szegénységből, de hátrányosan hatott az ökoszisztémára, és éghajlatváltozást indított el. Globálisan a szárazföldi környezet 75%-a, a tengeri környezetnek pedig a 40%-a ment át súlyos mértékű változáson. A fosszilis tüzelőanyagok folyamatos égetése, a földhasználatban bekövetkező változások és az erdőirtás következtében üvegházhatású gázok kerülnek a légkörbe, ami éghajlatváltozást okoz.

Napjainkban a globalizáció, különösen a nagyarányú digitalizáció révén, a bolygó szinte minden részét összekapcsolja a jól bejáratott kereskedelmi útvonalak hálózatával, ezáltal biztosítva a nyersanyagok, alkatrészek vagy késztermékek eljutását a globális piac globális fogyasztóihoz. Az anyagi erőforrások iránti kereslet a számítások szerint 2060-ra meg fog duplázódni, de mi máris annyit fogyasztunk, amennyit csak három Föld tud előállítani. Ráadásul egyelőre nem tudjuk megakadályozni, hogy nagy mennyiségű hulladék kerüljön a környezetbe, és az éves hulladéktermelés 2050-re várhatóan 70%-kal fog emelkedni. A karbonsemlegességre vonatkozó célok vagy az IKT-felszerelések előállítása tovább terhelhetik a már amúgy is kimerülőben lévő ásványianyag- és ritkaföldfém-készleteket.

Covid19-világjárvány: rövid szünet a globális piacon?

A Covid19 és a korlátozási intézkedések bizonyos mértékig a fogyasztási és termelési mintákra is hatással voltak. Egyes ágazatokra, például a turizmusra vagy az utazásra közvetlenül hatottak, és sok ellátási láncot is érintettek. Miután a lezárások első hónapjaiban Kínában és más exportáló országokban bezárták a termelőüzemeket, egyes termékek szállítása késedelmet szenvedett, ahogy a Szuezi-csatornát napokra elzáró hajóbaleset is hiányt és késéseket idézett elő az európai piacokon. A Covid19 nemcsak a globális ellátási láncban okozott zavart, a keresletet is csökkentette.

A világjárvány megmutatta, milyen szoros kapcsolat és kölcsönös függőség van a gazdaság és a társadalmaink között. A válság gyorsan terjedhet – akár egészségügyi, akár gazdasági válságról van szó –, hatásai pedig az egész világon érezhetők, hacsak kezdettől fogva nem kerül sor közös, összehangolt, határozott lépésekre.

A Covid emellett megnövekedett globális keresletet és bővülő piacot teremtett a személyi védőfelszerelések, így például az arcmaszkok és védőkesztyűk számára. Az egészségügyi szempontok érthető módon felülírták az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos környezetvédelmi szempontokat. A gazdaság lassulása ugyanakkor visszavetette a műanyag csomagolások termelését az EU-ban. Ezek a változások hatással lehetnek arra, hogy az Unió hogyan tud haladni a világjárvány előtt kitűzött céljai felé. Az EEA június hónapban megjelenő tájékoztatója azt vizsgálja, hogyan hatott a Covid19 az egyszer használatos műanyagokra az európai környezetben.

A Covid19 a második évben országtól függően más és más típusú válságot jelent. A magas átoltottságú országok fokozatosan kezdik megszüntetni a korlátozásokat, és egyre közelednek a normál működéshez. Miután a 100 főre jutó beadott oltóanyagok száma meghaladja a 70-et, az uniós tagállamok most már a gazdasági válságra és a helyreállítási tervekre koncentrálnak. A gazdasági tevékenység és a fogyasztás újból kezd fellendülni. Az egészségügyi válság ugyanakkor még mindig erősen jelen van azokban az országokban, amelyek nagyon korlátozottan jutnak hozzá a vakcinákhoz, ami felhívja a figyelmet a szorosan összekapcsolódó világ globális egyenlőtlenségeire.

A világjárvány nyomán valamivel több figyelem jutott az ilyen egyenlőtlenségekre, ami a nagyobb jövedelmű vagy a járvány által kevésbé érintett országokat arra késztette, hogy egészségügyi felszerelésekkel, lélegeztetőgépekkel és legújabban vakcinákkal segítsenek más országokon.. Az uniós vezetők a múlt hónapban ígéretet tettek arra, hogy 100 millió adag koronavírus elleni vakcinát adományoznak a rászoruló országoknak. Ezt követően a G7 vezetői is kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2021 folyamán 1 milliárd adagot adományoznak az alacsonyabb jövedelmű országoknak. Ezek a számok azonban még így is sajnálatosan elmaradnak attól a 10 milliárd adagtól, amennyire a WHO szerint szükség lenne.

Az erőforrások, a hatások és az előnyök egyenlőtlen megoszlása

A Nemzetközi Erőforrás Testület 2019-es globális erőforrás-áttekintése megerősíti, hogy a természeti erőforrások használata és az ehhez kapcsolódó előnyök és környezeti hatások egyenlőtlenül oszlanak meg az országok és régiók között. A nagy jövedelmű országok, köztük az uniós tagállamok továbbra is lényegesen több erőforrást fogyasztanak és sokkal több környezeti kárt okoznak, mint az alacsony jövedelmű országok csoportja.

Az új, 2020. márciusi körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv az erőforrások használata terén tett európai uniós erőfeszítések sarokköve. A terv intézkedések széles körét tartalmazza, így foglalkozik a terméktervezéssel, a körforgásos gazdasági folyamatokkal, a fenntarthatóbb fogyasztással és a hulladékmegelőzéssel. Intézkedéseket követel és határoz meg a legfontosabb termékértékláncokban, ideértve az elektronikát és az IKT-t, az akkumulátorokat, a csomagolóanyagokat, műanyagokat, textileket, épületeket és építőipart, valamint az élelmiszereket, a vizet és a tápanyagokat. Ebben a formában ez az egyik fő összetevője az európai zöld megállapodásnak (az Európai Unió átfogó válasza a környezeti, éghajlati és társadalmi-gazdasági kihívásokra), és nagy jelentősége van abból a szempontból, hogy irányt mutat a befektetéseknek mind a Covid utáni helyreállítás, mind a gazdasági modellünk fenntartható átállása terén.

A társadalmi dimenzió és a kormányzás kérdése kulcsfontosságú a jobb újraépítéshez

Mi az EEA-nál gondosan összehangoltuk a munkánkat, hogy figyeljük a környezetet, a körforgásos gazdaság felé való haladást, és térnyerési lehetőséget keressünk a politikai stratégiák és körforgásos üzleti modellek számára ezekben a fontosabb termékértékláncokban. Továbbra is támogatni fogjuk az európai politikai döntéshozókat a fontosabb termékértékláncok terén, és a Nemzetközi Erőforrás Testület révén közreműködünk a globális erőforrások felbecsülésében. Most, hogy a gazdaság kezd újraéledni, vajon jobban sikerül-e az újraépítés?

Ahhoz, hogy az erőforrások használata Európában és globálisan is fenntartható legyen, alapjaiban kell megváltoztatni a termelési és fogyasztási rendszereinket. Az igazi kihívás messze nem csak az, hogy hatékonyabbá tegyük a termelési folyamatokat. A valódi, tartós fenntarthatóság eléréséhez a társadalmi egyenlőtlenségekkel is foglalkozni kell. Ez felveti a kormányzás kérdését: hogyan biztosítsunk mindenki számára tiszta környezetet és hozzáférést az erőforrásokhoz? Az EEA továbbra is képviselni fogja a társadalmi dimenzió és a kormányzás kérdését a vonatkozó értékelésekben és politikai vitákban.

Hans Bruyninckx

az EEA ügyvezető igazgatója

A vezércikk az EEA 2021. júniusi hírlevelében jelent meg.

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Tags

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések