Vegyi anyagok Európában: az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatások megismerése

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2017. 06. 15. Utolsó módosítás 2017. 07. 14.
Köztudott, hogy a káros vegyi anyagoknak való expozíció hatással van az emberi egészségre és a környezetre. Vajon a vegyipari termékek gyártásának növekedése, valamint az új vegyi anyagok kifejlesztése és használata mellett honnan tudhatjuk, hogy mi tekinthető biztonságosnak? Xenia Triert, az EEA vegyi anyagokkal foglalkozó szakértőjét kérdeztük a vegyi anyagok biztonságos felhasználásával kapcsolatos, Európát érintő kérdésekről és arról, mit tesz az Unió a vegyi anyagok esetleges mellékhatásainak csökkentése érdekében.
 Image©Giovanni Cultrera,Environment&Me/EEA

Image©Giovanni Cultrera,Environment&Me/EEA

Melyek a legfontosabb aggályok a vegyi anyagoknak az emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatban?

Az utóbbi évtizedekben hatalmas utat tettünk meg; kezdetben a vegyianyag-szennyezés jól látható méreteket öltött. Az Unió napjainkban már sokkal hatékonyabb védelmet biztosít számos káros anyaggal szemben. 1950 és 2000 között a vegyi anyagok globális szintű termelési volumene több mint ötvenszeresére nőtt, és napjainkban is nap mint nap több új vegyi anyagot regisztrálnak világszerte. Emiatt összességében egyre nagyobb a nyomás – és következésképpen a károkozás veszélye –, amelyet a vegyi anyagok jelenléte jelent a környezetre és az emberekre nézve. A káros vegyi anyagok – beltérben és kültéren egyaránt – megannyi egészségügyi problémát, így például légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségeket, allergiát és rákot okozhatnak.

A peszticidek használata és a tartósan szennyező anyagok felhalmozódása a vadon élő állatokra és az ökoszisztémákra is hatással van. Tesztelést ugyan végzünk, de az időigényes és költséges, és nem terjed ki minden expozíciós forgatókönyvre. Ezenfelül a tapasztalat azt mutatja, hogy a korábban biztonságosnak vélt vegyi anyagok esetében is gyakran kiderül, hogy azok hatásai csak később jelentkeznek. Kihívást jelent, hogy megtartsuk a vegyi anyagok társadalmi és gazdasági előnyeit, és közben gondoskodjunk a mellékhatásaik minimálisra csökkentéséről.

Használunk még olyan vegyi anyagokat, amelyek aggodalomra adnak okot?

A múltbeli erőfeszítések többsége károsnak tekintett, egyedi anyagokra összpontosított. A probléma az, hogy hosszú időbe telhet, mielőtt elegendő adat gyűlik össze ahhoz, hogy igazoljuk a káros hatást, közben pedig azon vegyi anyagok használata elterjed. A benzin és néhány peszticid ólomtartalmával összefüggő problémák vizsgálata tipikusan ilyen beavatkozásnak tekinthető. Előfordulhat, hogy a helyettesítő vegyi anyagok így vagy úgy, de ugyanolyan károsak lesznek, mint elődeik.

Egyre több aggodalomra adnak okot, így szintén problémát jelentenek a vegyi anyagok keverékei és az azok kölcsönhatása miatt fellépő kockázatok, amelyeket általában nem vesznek figyelembe a vegyi anyagok értékelése során. Most már azt is tudjuk, hogy egyes társadalmi csoportok, például a gyermekek és a krónikus betegségben szenvedők sokkal érzékenyebbek a vegyi anyagokra, mint mások.

Ráadásul nem minden vegyi anyag hatása jelentkezik azonnal: lehet, hogy az anyag csak később okoz betegséget. Ilyenek például az endokrinkárosító anyagok, amelyek amellett, hogy csökkentik a nemzőképességet, megemelik a koleszterinszintet és elhízást okoznak. Egyes vegyi anyagok már nagyon alacsony dózisban károsak, míg mások észrevétlenül felhalmozódnak a szervezetben, és a kritikus szintet elérve vezetnek egészségügyi problémákhoz. Összességében még mindig nagyon keveset tudunk arról, milyen hatásai vannak a vegyi anyagoknak az emberekre és ökoszisztémákra. 

Mit tesz az Unió a vegyi anyagokkal járó kockázatok kezelése érdekében?

Az Unió több fronton is igyekszik biztosítani a polgárok védelmét. A REACH-rendelet például az egyik legkidolgozottabb vegyi anyagokkal foglalkozó jogszabály a világon – jelenleg éppen átdolgozás alatt áll. Az Európai Bizottság ezenfelül a vegyi anyagokról szóló jogszabályok esetleges felülvizsgálata céljából elvégzi azok ellenőrzését. Az Európai Parlament ezzel párhuzamosan felvetette, hogy foglalkozni kell a körkörös gazdaságban előforduló vegyi anyagok keverékeivel és a tiszta anyagciklusok kérdésével. Ehhez kapcsolódva a Bizottság stratégiát dolgoz ki a nem mérgező környezetekre vonatkozóan.

Ezen túlmenően számos uniós ügynökség vizsgálja a vegyi anyagok különböző aspektusait. A Helsinkiben működő Európai Vegyianyag-ügynökség támogatja a REACH-jogszabályok végrehajtását, a pármai székhelyű Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság pedig az élelmiszerekbe potenciálisan bekerülő anyagokat vizsgálja. Egy uniós ügynökségünk a gyógyszerbiztonsággal, egy másik a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozik, és már megszületett egy új, humán biomonitoringgal foglalkozó kezdeményezés, amelynek célja, hogy megfelelőbb tájékoztatást nyújtson a vegyi anyagoknak való tényleges kitettségünkről. Sokat teszünk tehát, de folyton felmerül a kérdés: valóban a megfelelő eszközöket használjuk-e a megannyi  vegyi anyag kérdésének vizsgálatakor? Tehetünk-e többet azért, hogy alaposan megismerjük a termékek és vegyi anyagok életciklusát?

Mit takar a humán biomonitoring kezdeményezés elnevezés?

A humán biomonitoringgal foglalkozó európai kezdeményezés (HBM4EU), amelyben az EEA is szerepet vállal, kifejezetten az uniós polgárokat érintő expozícióval foglalkozik, a vegyi anyagok forrásától függetlenül. Vérminták összegyűjtésével és elemzésével például kideríthető, hogy vannak-e helyi vagy regionális expozíciós gócpontok, milyen vegyi anyagok érintettek, illetve bizonyos társadalmi csoportok kitettsége nagyobb-e, mint másoké. Ezek az információk segítik a szennyezések forrásainak felderítését, és olyan eszközt adnak a döntéshozók kezébe, amelyek segítik a beavatkozások rangsorolását és célzottá tételét.

A projekt másik célja, hogy megbízható és tényszerű tájékoztatást adjon a polgároknak a vegyi anyagokról. Láthattuk már – különösen Észak-Európában –, hogy a polgárok aktív, például nem kormányzati szervezetek révén történő bevonásával ösztönözhető a párbeszéd és az együttműködés a vállalkozásokkal és a politikai döntéshozókkal, amire szükség van ahhoz, hogy pozitív változást érjünk el.

Mit tesz még az EEA a vegyi anyagokkal és környezettel összefüggő kérdésekben?

Az EEA átfogó szerepet tölt be abban, hogy megismertesse a vegyi anyagok környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásait, valamint ráirányítsa a figyelmet a hulladékkeletkezés megelőzésével és a hulladékkezeléssel kapcsolatos kérdésekre a körkörös gazdaság viszonylatában.

A különféle tematikus területeken végzett munkánk jelentős része ugyanakkor a vegyi anyagokhoz is kapcsolódik. A levegőszennyezésért, az ipari kibocsátásért, az üvegházhatást okozó gázokért, az ózonkárosító anyagokért és a vízben és talajban lévő szennyeződésekért elsősorban a vegyi anyagok felelősek. Sok vegyi anyaghoz mutatókat dolgozunk ki, és lehetővé tesszük a kutatók, döntéshozók és a nyilvánosság számára, hogy hozzáférjenek a vegyi anyagokkal kapcsolatos adatokhoz. Ezek a nyilvános információk az Ügynökség saját weboldalán, továbbá más platformokon, például a vegyi anyagok nyomon követésével foglalkozó információs platformon keresztül is elérhetők (IPCHEM). Bár viszonylag kis játékosnak számítunk ezen a területen, de úgy gondolom, hogy a nagyobb társadalmi összefüggések tekintetében fontos szerepet játszhatunk például azzal, ha megnézzük, hogyan akadályozzák vagy segítik elő a vegyi anyagok a körkörös, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulást Európában.

Xenia Trier

az EEA vegyi anyagokkal foglalkozó szakértője

Az interjú az EEA hírlevelének 2017. júniusi, 2017/2. számában jelent meg.

Temporal coverage

Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100