következő
előző
tételek

Article

Városi környezet

Ahelyett, hogy károsítanánk az ökoszisztémákat, miért nem kezdjük el létrehozni őket?

Jacqueline McGlade professzor

„Ahelyett, hogy károsítanánk az ökoszisztémákat, miért nem kezdjük el létrehozni őket?” - mondja Jacqueline McGlade professzor. „Rendelkezésünkre áll a technológia és a tervezési képességek. Európaszerte találunk példákat a jövőre, de ezek csak az újítás fészkei. Mozduljunk ki a fészekből a jövő városai felé.”

„Vegyük a fényt - ez egy természetes erőforrás. Az emberek szeretnek úgy dolgozni és élni, hogy természetes fény veszi őket körül. Az építkezés nagyon könnyen tudná sokkal jobban hasznosítani a fényt. Vagy vegyük a függőleges kerteket. A függőleges kertépítés azt jelenti, hogy városainkat fenntartható városi farmokká alakítjuk, ahol haszonnövényeket termesztünk épületeinken és épületeinkben.

„Az élő falak és függőleges veteményesek ötlete nagyon régi, a babiloni függőkertekig nyúlik vissza. Furcsa, hogy ezzel eddig nem foglalkoztunk többet, de most sürgőssé vált hozzáállásunk megváltoztatása a klímaváltozás miatt” - mondja McGlade professzor.

A városokban magasabb a hőmérséklet, mert a beton és az aszfalt utak elnyelik és lassan bocsátják ki a hőt, ami hosszabb termelési szezont és jobb termést jelent. Az esővizet össze lehetne gyűjteni a tetőkön, és egy csőhálózat lehetővé tenné, hogy minden szintet öntözzünk vele. A növények is szigetelnek, miáltal az épületen belül a lakótér nyáron hűvös lenne, télen meleg.

Költöző emberek

A föld lakossága városainkban gyűlik össze. 2050-ben a föld becsült népességének - kilenc milliárd embernek - nyolcvan százaléka várhatóan a városokban fog élni. Sok városunk küzd azokkal a társadalmi és környezeti problémákkal, amelyek a

túlnépesedés, a szegénység, a szennyezés és a közlekedés nyomásából erednek. Az urbánus életforma felé mutató trend folytatódni fog. A világon a városok a föld felszínének 2%-át foglalják el, de a teljes népesség felét teszik ki (20). Európában 75%-unk városokban lakik. Ez 2020-ra várhatóan 80%-ra emelkedik. Európa kisebb és nagyobb városai energiánk 69%-át használják el és felelősek a legtöbb üvegház hatású gáz kibocsátásáért.

A városok környezeti hatása messzire és széles körben terjed, mert arra számítanak, hogy a városokon kívüli területek gondoskodnak az energiáról és el tudnak bánni a hulladékkal. Egy Nagy-Londonról szóló tanulmány (21) becslése szerint London lábnyoma 300-szor nagyobb, mint a területe - ami az egész Egyesült Királyság mérete kétszeresének felel meg. A városokból eredő szennyezés gyakran hat a városon kívüli területekre.

A klímaváltozás új és baljóslatú fenyegetés a városi élet ellen. Néhány város a klímaváltozást jelentősen meg fogja szenvedni. Ez súlyosbítja a társadalmi egyenlőtlenséget: a szegények általában jobban ki vannak téve a kockázatoknak és nincsenek erőforrásaik, amik az adaptációt lehetővé tennék. A klímaváltozás hatással lesz a városi környezetre: például a levegő és a víz minőségére.

Az adaptálódástól az új gondolkodásig

Városainknak és urbánus területeinknek számos problémája van, a szociális problémáktól kezdve az egészségügyi és környezeti gondokig. Az emberek, az üzleti élet és a szolgáltatások egymáshoz való közelsége, ami szorosabb értelemben magát a várost jelenti, azt is jelenti, hogy a lehetőségek hatalmasak.

A városias körülmények fontos lehetőségeket nyújtanak a fenntartható élethez. Már ma is: a nagyobb népsűrűség azt jelenti, hogy rövidebb utat kell megtenni a munkába, többet használjuk a közösségi közlekedést és a kisebb lakások kevesebb világítást és fűtést igényelnek. Ennek eredményeként a városi lakosok egy főre számítva kevesebb energiát fogyasztanak, mint a vidéki lakosok.(22)

Városaink egyedülálló helyzetben vannak a klímaváltozás mérséklése és az alkalmazkodás tekintetében. Egy város fizikai jellemzői, kialakítása, irányítása és elhelyezkedése csak néhány azok közül a tényezők közül, amelyek mindkettőre jótékony hatással lehetnek. Nyilvánvaló, hogy a mérnöki megközelítés - például az árvízvédelmi gátak - a megoldásnak csak egy részét jelentik. Az alkalmazkodás azt követeli, hogy teljesen gondoljuk át a várostervezést és -vezetést és mindezt „bele kellene csatornázni” az összes ezzel összefüggő irányelvbe, mint például a földhasználat, a házépítés, vízgazdálkodás, közlekedés, energia, társadalmi egyenlőség és egészség.

A város-dizájn, az építészet, a közlekedés és a tervezés újragondolásával városainkat és urbánus tájainkat a klímaváltozás mérséklésének (jobb közlekedés, nem szennyező energia) és az adaptáció (úszó házak, függőleges kertek) frontvonalában álló „urbánus ökoszisztémákká” alakíthatjuk. A jobb várostervezés mindenütt javítani fogja az élet minőségét, új foglalkoztatási lehetőségeket hoz létre azáltal, hogy megnöveli az új technológiák és a zöld építészet piacát.

A kulcs az, hogy a városokat úgy kell megtervezni, hogy csökkenjen az egy főre jutó energiafogyasztás, olyan eszközöket kell használni, mint a fenntartható városi közlekedés és az alacsony energiaigényű lakhatás. Az energiahatékonysággal és megújuló erőforrásokkal kapcsolatos új technológiák - mint a nap- és szélenergia és az alternatív fűtő/üzemanyagok - szintén fontosak, ahogy fontos az is, hogy az egyének és a szervezetek lehetőséget kapjanak arra, hogy viselkedésüket megváltoztassák.

A jövő megtervezése

„A jövő várakozásainktól eltérően fog alakulni - ez minden, amit biztosan tudhatunk. Mi erre a bizonytalanságra tervezünk.” - mondja Johan van der Pol, a Dura Vermeer, egy holland építőipari társaság igazgatóhelyettese, a társaság jelenleg tervezi és építi IJburg-ot, Amszterdam új úszó kerületét.

IJburg a legmerészebb projekt, amibe az amszterdami városvezetés valaha belevágott. A növekvő népesség és az emelkedő vízszint arra kényszerítette a sűrűn lakott várost, hogy legyen kreatív: kísérletezzen az építészet új típusaival magán a vízen. Az új házak az úszó járdák mellett „dokkolnak”, és rá vannak csatlakoztatva az áram-, a víz- és a csatornaszolgáltatásra. Könnyen le lehet őket csatlakoztatni és elköltöztetni máshová - ezzel a „mozgó ház” kifejezés új értelmet kap. A fejlesztés alatt álló városkában környezetbarát úszó melegházak is vannak, ahol mindenféle gyümölcs és zöldség megterem.

IJburg úszó házai csak egy példa az építészetben és a várostervezésben megjelent új mozgalmakra. A klímaváltozás hatásai a dél-európai aszályoktól és hőhullámoktól az északi áradásokig terjednek. A városoknak alkalmazkodniuk kell. Ahelyett, hogy egyszerűen csak megerősítenék az árvízvédelmi gátakat vagy a hajózást, néhány építész, mérnök és várostervező egészen új módon közelítik meg az urbánus és a városi életet. Az urbánus tájakat, mint a jövő urbánus ökoszisztémáit közelítik meg.

Párizs zümmög

Méheket tartottak a párizsi operaház tetején 25 éven át. A méhcsaládok ennek a legpárizsibb épületnek a tetején szépen gyarapodnak és közel 500 kg mézet termelnek évente.

A városi méheknek jól megy és nem kevesebb, mint 400 család található a városban. Mára új kaptárak kerültek a versailles-i kastélyba és a Grande Palais-ba. Valóban, a városok virágzó növények és fák sokaságát nyújtják kertjeinkben és parkjainkban. És bár szennyezés előfordul, de a rovarirtó kevesebb a városokban. Úgy tűnik, hogy a városi méheknek jobb sora van, mint vidéki rokonaiknak Európában.

A francia Országos Méhész Szövetség kampányba kezdett - a „méh hadművelet” - 2005-ben azzal a céllal, hogy integrálják a méheket a városi tájba. Úgy látszik, működik a dolog. A Méhész Szövetség becslése szerint mindegyik városi méhkaptárból legkevesebb 50-60 kg mézet lehet kipergetni,és a családok halálozási aránya 3-5%. Ezt vessük össze a vidéki méhekkel, akik 10-20 kg mézet termelnek és a halálozási arány 30-40%.

A méhek Londonban is szorgalmasak. A londoni Méhész Szövetség szerint a városi méhek nagyra becsülik a virágos növények és fák sokaságát és a viszonylag alacsony rovarirtószer használatot. Ez és a kissé enyhébb időjárás azt jelenti, hogy a méhészeti szezon hosszabb és általában termékenyebb, mint a vidéki területeken. Tökéletes példa ez az urbánus ökoszisztémánkban rejlő lehetőségekre.

Tudás és legjobb gyakorlatok kölcsönös cseréje

„Az európai városok különböző kihívásokkal néznek szembe, amelyek különböző válaszokat igényelnek” - mondja Ronan Uhel az EEA „Természetes rendszerek és sebezhetőség” programjának vezetője.

„Azok a városok, amelyek idejekorán kezdeményeztek intézkedéseket, biztos, hogy a lehető legnagyobb hozadékot fogják elérni az alkalmazkodás által. Mégis, a mai napig csak néhány európai város dolgozott ki olyan stratégiát, ami lehetővé tenné az „új” klímaváltozás körülményeihez való adaptálódást - és az intézkedések tényleges megvalósítása ma még kicsi projektekre korlátozódik” mondja Ronan Uhel.

Más városok helyzete talán nem olyan kedvező tudás és erőforrások tekintetében, így folyamatos támogatásra és irányításra lesz szükségük. A jelen helyzetben a tapasztalatok és legjobb gyakorlatok, városok közötti cseréjének nagy értéke volna.

„Thisted kis község Dánia nyugati részén, ami a számára szükséges energiáról maga gondoskodik. Sőt, néha még energiát táplál az országos hálózatba. Ez a község maga választotta sorsát. Lehet, hogy ez filozofikusan hangzik, de erről van szó: legyünk önmagunk” - mondja Ronan Uhel.

 „Segítségre szoruló emberek társadalmát hoztuk létre. Zsugorfóliázott ételünkkel és vizünkkel gyakran csak virtuális kapcsolatban állunk természetes környezetünkkel. Újra fel kell fedeznünk önmagunkat és helyünket a természetben.

Fél szemmel mindig figyeljük a földet

Mi az EEA-nál hiszünk abban, hogy ha le akarjuk küzdeni környezeti problémáinkat, be kell vonnunk az egyszerű embereket és megkérdezni, hogyan tudnának „informálni” minket. Gazdálkodók, kertészek, vadászok, a sportok szerelmesei - mindegyiküknél készen állnak a helyi ismeretek.

 A „Tartsd szemmel a Földet” - az EEA és a Microsoft közötti együttműködés - gyors, interaktív, majdnem valós idejű információt nyújt a fürdésre alkalmas vizek és a levegő minőségéről egész Európában, és további szolgáltatások jönnek még. És ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hallassák szavukat, egészítsék ki és hitelesítsék (esetleg utasítsák el) a hivatalos tájékoztatást. Azzal, hogy a polgároknak részvételt biztosítunk és releváns és összehasonlítható információval támogatjuk őket, az olyan szolgáltatások, mint a „Tartsd a szemmel a Földet” jelentősen hozzá tudnak járulni a jobb környezeti kormányzáshoz: http://eyeonearth.cloudapp.net/

20 Egyesült Nemzetek Szervezete Környezeti programja, 2008

21 Nagy-Londoni Hatóság

22 IEA, 2008

Permalinks

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Cikkek
Menu
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket