következő
előző
tételek

Article

Európa 2050-ben: egészségesebb, tisztább és ellenállóbb

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2021. 04. 07. Utolsó módosítás 2021. 05. 12.
7 min read
Photo: © Alessandra Pitarresi, REDISCOVER Nature /EEA
Immár egy éve annak, hogy életünket meghatározza a Covid19 és annak hatásai, ám Európa folytatja az európai zöld megállapodásban felvázolt ambiciózus célok megvalósítására irányuló szakpolitikai csomagok kidolgozását. Alapvető fontosságú, hogy Európa kitartson céljai megvalósítása mellett és biztosítsa, hogy Európa 2050-re egy olyan hely legyen, amelynek társadalma a szolidaritásra épül és ellenállóképes, és amely mindannyiunk számára egészséges környezetet nyújt.

Pontosan egy év telt el azóta, hogy Európa és a világ legtöbb országa korlátozásokat vezetett be a koronavírus terjedésének lassítása érdekében. A Covid19 hatalmas társadalmi és gazdasági költségekkel jár. A világon eddig több mint 120 millió ember fertőződött meg, és több mint 2,6 millióan vesztették életüket. A járvány egyes kiszolgáltatott csoportokra, például az idősekre nézve súlyosabb következményekkel jár. A világjárvány számos gazdasági ágazatot – a turizmust, a kulturális tevékenységeket, az étteremipart – és az ezen ágazatoktól függők megélhetését is súlyosan érintette. Életünk számos aspektusa megváltozott, a társadalmi interakcióktól a napi rutinig – az, hogyan és hol dolgozunk, illetve veszünk részt órákon.  

Az elmúlt egy év egészségügyi és gazdasági válságot, valamint pandémiás fásultságot eredményezett. Az Európai Unió és a tagállamok intézkedéseket hoztak, hogy támogatási kezdeményezések révén enyhítsék e negatív hatások egy részét. Európa úgy döntött, hogy prioritásként kezeli polgárai egészségét, és minimálisra csökkenti a halálesetek számát. Az idő szorít: oltási programok futnak versenyt a különböző mutációk terjedésével, és mindenki bízik abban, hogy társadalmaink az elkövetkező hónapokban visszatérhetnek egy bizonyos fokú „normalitáshoz”. Továbbra is bizonytalan, hogy ez mennyi ideig fog tartani, minthogy az is, hogyan fizetik majd meg a jövő generációi az egyre növekvő adósságot.   

 

Európa fenntarthatósági átállása a Covid19-járvány idején 

Az EU ilyen körülmények között halad a fenntarthatóság felé. Az Európai Bizottság röviddel a koronavírus miatti kijárási korlátozások előtt tett bejelentést az európai zöld megállapodásról, egy átfogó szakpolitikai programról, amelynek célja a karbonsemleges és fenntartható gazdaság 2050-ig történő megvalósítása egy olyan „méltányos átállás” révén, amely biztosítja, hogy „senki se maradjon le”. Az európai zöld megállapodás Európa válasza az éghajlati és biodiverzitási válságra. 

Ezek az átfogó célok egy sor szakpolitikai csomagban öltenek testet, ide értve a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiát, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiát, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, az ipari kibocsátásokra vonatkozó stratégiát, a klímarendeletet és az éghajlati paktumot. Februárban egy másik létfontosságú jogszabályra, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiára tettek javaslatot, amelynek célja az intelligensebb, gyorsabb és szisztematikusabb alkalmazkodás lehetővé tétele. Az olyan kezdeményezések, mint például a vegyi anyagokra vonatkozó stratégia, a vízre, a levegőre és a talajra vonatkozó szennyezőanyagmentességi cselekvési terv, valamint a 2030-ig legalább 55%-os kibocsátáscsökkentést célzó, „Irány az 55%!” intézkedéscsomag előterjesztése folytatódni fog.  

Bővebb információ az éghajlatváltozás egészségügyi hatásairól: Európai Éghajlat- és Egészségvédelmi Megfigyelőközpont

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség megbízható adat-, értékelési és információs platformokkal támogatja ezeket a szakpolitikákat. Munkánk témák és rendszerek széles körét öleli fel, többek között a levegőminőséget, a mobilitási rendszereket, az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait és az ökoszisztémák elemzését. Ezeken a területeken kihangsúlyozzuk az előrehaladást, és meghatározzuk, hol van szükség további erőfeszítésre, valamint adatainkat és ismereteinket megosztjuk az érintett döntéshozókkal és a nyilvánossággal.  

 

Az ambíciószintek meghatározása és megvalósítása  

Megállapításaink megosztásakor vagy egy új szakpolitikai javaslat bejelentésekor mindig felmerül ugyanaz a kérdés: elég ez? Elegendőek a javaslatban meghatározott célok? Tehet többet Európa vagy a tagállamok? Mondhatnánk, hogy mindig lehet többet tenni. Ez az egyszerű válasz azonban figyelmen kívül hagyná az előttünk álló problémák összetettségét.  

Elérhetetlen és irreális célok kitűzése, illetve a céloknak az előrehaladás nyomon követésére vagy elérésére szolgáló eszközöket nélkülöző kitűzése Európában, illetve világszerte csak aláássa az e folyamatokba vetett bizalmat. Másrészről, a tudomány szerint ambiciózus szakpolitikákra van szükségünk. Olyan szakpolitikákra, amelyek ösztönzik az áttörést jelentő megoldások felgyorsítását és növekedését. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó adataink például már azt mutatják, hogy további jelentős erőfeszítésekre van szükség a kibocsátások csökkentéséhez. Ami a védett tengeri területek kijelölését illeti, elértünk már néhány célt , a biológiai sokféleséggel kapcsolatos aggályok továbbra is fennállnak. A kulcskérdés nem feltétlenül az, hogy a cél elég ambiciózus-e, vagy fokozni kell-e a meglévő intézkedéseket, hanem az, hogy mit kell másképp csinálnunk a célkitűzések elérése érdekében. 

Egy másik tényező az idő. A fenntarthatóság elérése nem valósítható meg egyik napról a másikra. Időre és szakpolitikai lépések sorozatára van szükség, amelyek mindegyikét ugyanahhoz a célkitűzéshez kell igazítani. Egyes lépések lehettek volna nagyobb léptékűek és egyértelműbbek azzal kapcsolatban, hogy mit kell másképp tenni.

Az is világos, hogy a fenntartható Európára való átállás egyes csoportokat jobban érint majd, mint másokat – éppúgy, mint a koronavírus vagy a környezeti veszélyek, így a légszennyezés vagy az éghajlati hatások. Néhányan közülünk jobban érintettek és kiszolgáltatottabbak. Az EU mint egész egyértelműbbé tehetné a szociális vonatkozásokat, és többet tehetne ezen társadalmi egyenlőtlenségek kezelése érdekében.  

Mindazonáltal figyelemre méltó, hogy az Európai Unió és tagállamai a jelenlegi egészségügyi és gazdasági válság ellenére összehangoltan haladnak az európai zöld megállapodás céljainak megvalósítása felé. Az európai zöld megállapodás figyelemre méltóan ellenálló a Covid19-válsággal szemben.

 

Európa 2050-ben 

A tudósok és a tudásintézmények jók a jövőbeli forgatókönyvek modellezésében, illetve felvázolásában. Végül azonban nem a jövő előrelátásáról, hanem a jövő Európájának alakításáról van szó, amely társadalmunkat olyanná változtatja át, amelyben élni kívánunk. Ennek – csakúgy mint az egész világnak – olyan, szolidaritáson alapuló társadalomnak kell lennie, amely egészséges környezetet biztosít mindannyiunk számára, és ellenálló a jövőbeli sokkhatásokkal szemben.

Ebben az összefüggésben nagyon időszerű, hogy az európai vezetők, köztük David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, António Costa, Portugália miniszterelnöke az EU Tanácsának elnöksége nevében, valamint Ursula von der Leyen, a Európai Bizottság elnöke a múlt héten bejelentette az Európa jövőjéről szóló konferenciát, amelynek keretében Európa összes polgára megoszthatja a jövő Európájáról alkotott elképzeléseit – egy ellenállóbb Európa kiépítéséről, amelynek középpontjában a környezet, valamint valamennyi európai polgár jóléte és egészsége áll.

 

Hans Bruyninckx

Hans Bruyninckx 

Az EEA ügyvezető igazgatója 

Ez a vezércikk az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2021/01. számú hírlevelének 2021. márciusi kiadásában jelent meg.  

 

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage