következő
előző
tételek

Article

Vezércikk – Ha a környezetről gondoskodunk, önmagunkról gondoskodunk

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2023. 10. 29. Utolsó módosítás 2023. 11. 16.
5 min read
Photo: © Petros Kaznesis, Well with Nature /EEA
A természet egészségünk és jóllétünk alapja. A természetnek köszönhetjük a tiszta levegőt, a vizet, az élelmet, különféle anyagokat, valamint helyet a kikapcsolódáshoz. A természetben eltöltött idő jót tesz a mentális egészségünknek. Ám ha nem vigyázunk a bolygóra, annak éghajlatára és ökoszisztémáira, veszélyeztetjük társadalmaink működését, rontjuk életminőségünket, ráadásul talán a legközvetlenebb módon ártunk saját jóllétünknek.

Az EEA Signals 2023 a környezet, az éghajlat és az egészség közötti legközvetlenebb összefüggéseket tekinti át. Európában az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben javult a levegő minősége, ami jobb egészségi állapotot és kevesebb idő előtti halálozást eredményezett. Európában a legtöbb ember közvetlenül a csapból kiváló minőségű ivóvízhez jut, fürdőhelyeink túlnyomó többsége pedig a legszínvonalasabbak közé tartozik, és kitűnő kikapcsolódási lehetőségeket biztosít számunkra. Európa az emberek és a környezet védelme érdekében a világ legfejlettebb vegyi anyagokkal kapcsolatos jogszabályait is meghozta, és a legambiciózusabb éghajlatvédelmi kötelezettségvállalásokat tűzte ki maga elé.

Az egészség a legmélyebb magánügy, ugyanakkor egy nagy közérdeklődésre számot tartó téma. Amikor arról kérdezik az embereket, hogy mi a legfontosabb dolog az életükben, az emberek a világon mindenhol saját egészségüket és szeretteik egészségét választják. A politikában az egészségügy körül heves viták zajlanak. A terület az állami költségvetések jókora részét emészti fel.

Elégedettségre adhat okot, hogy a mostani európai generációk hosszabb ideig és egészségesebben élnek, mint valaha. E kedvező fejlemény részben a környezetvédelmi politika terén elért eredményekhez köthető. A levegőszennyezés csökkentése, az ivóvízminőség és a higiénia javítása, valamint a legkárosabbak közé tartozó egyes anyagok használatának a visszaszorítása egyaránt pozitív hatással van az egészségünkre. Megtanuljuk, hogyan védjük meg jobban a polgárokat a hőhullámoktól és más veszélyektől, és ambiciózus kibocsátáscsökkentéssel elkerülhetjük az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeit.

Ám mindezen eredmények ellenére sem lehetünk igazán elégedettek. Az EU-ban legalább minden tizedik korai haláleset a szennyezettséggel függ össze. Emellett sok polgár nem képes teljes életet élni, mivel nehezen birkóznak meg a szennyezéssel összefüggő betegségekkel, például a légzőszervi és szív- és érrendszeri betegségekkel. A rossz levegőminőség továbbra is súlyos egészségügyi veszélyt jelent Európában. Az egyre fokozódó zajszennyezést sem könnyű kezelni. Továbbra is nagy mennyiségben állítunk elő és fogyasztunk vegyi anyagokat, amelyek egy része káros a környezetre vagy az egészségünkre. Ráadásul az éghajlatváltozás következményei egyre súlyosabbá válnak, vízhiányt, hőhullámokat, kiterjedt erdőtüzeket és árvizeket okoznak. Ezek a veszélyek aránytalan mértékben sújtják társadalmaink legkiszolgáltatottabb tagjait, köztük a gyermekeket, az időseket és a kevés anyagi forrással rendelkező vagy rossz egészségi állapotú embereket.

Image source: © Julia Gawell, Well with Nature /EEA

Az Európai Zöld Megállapodás és a hozzá tartozó szennyezőanyag-mentességi program ambiciózus célokat tűzött ki a természetnek, az éghajlatnak és az emberek egészségének a védelme érdekében. A környezetszennyezés csökkentése és megelőzése javítja az életminőséget, és megelőzi a betegségeket. Egyesek szerint mindez túl költséges. Ám az a célunk, hogy megvédjük az ökoszisztémákat, amelyektől társadalmunk függ, és hogy megóvjuk saját egészségünket. Akár az ökoszisztéma, akár az emberek egészségét nézzük, a károk megelőzése jóval olcsóbb és sokkal hatékonyabb megoldás, mint a helyreállítás. Egyszerűen a jövőbe való hasznos befektetésről van szó, és ezért a szennyezőknek kell fizetniük.

Ezen erőfeszítéseket támogatandó az úgynevezett „Egy az egészség” megközelítés egyre nagyobb lendületet kap. Az eddigiekben egyedi veszélyekre összpontosítottunk, például a levegő, a víz vagy a talaj bizonyos fajta szennyezésére. Az „Egy az egészség” megközelítés elismeri, hogy egészségünk összefügg a házi és a vadon élő állatok, növények és a tágabb környezet egészségével, és hogy az egészség javítását célzó intézkedéseinknek mindezen dimenziókat figyelembe kell venniük. A természet és az éghajlat védelmét célzó intézkedések ugyanis saját egészségünk védelmét szolgálják.

Az EEA a környezettel, az éghajlattal és a társadalommal kapcsolatos ismereteket integrálja. Szakértői hálózatunk, az Eionet segítségével összekapcsoljuk a természettel, az éghajlattal, valamint az energia, az élelmiszerek, a mobilitás és az épített környezet társadalmi rendszereivel kapcsolatos adatokat és információkat. Erre a tevékenységre jó példa az „Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Atlasz”, amely lehetővé teszi a felhasználók számára helyi környezetük minőségének ellenőrzését, valamint az egyéni és a kombinált egészségügyi kockázatok megismerését.

Ez az elemzés egészen egyértelművé teszi a környezet és a jóllét közötti összefüggést. Környezetünk állapotának javítása és az éghajlatváltozás mérséklése Európában mindenki számára közvetlen és közvetett előnyökkel jár. A természetet a lehető legjobban kihasználó megoldások, például a városi parkok gyakran háromféle előnnyel is járnak: csökkentik a környezetszennyezést, fokozzák a biológiai sokféleséget, valamint javítják egészségünket és jóllétünket, beleértve a mentális egészséget is.

Egyre több elemzés hívja fel a figyelmet az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a szennyezés „polikulturális válságára” és arra, hogy sürgősen intézkedni kell. Vagyis minden, amire szükségünk van a túléléshez és a boldoguláshoz, a természettől függ. Ha továbbra is károsítjuk a természetet, akkor pontosan azokat a rendszereket károsítjuk, amelyek saját egészségünket és jóllétünket megalapozzák, és ezzel veszélybe sodorjuk a jövő nemzedékeit.

 

Leena Ylä-Mononen
Az EEA ügyvezető igazgatója

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések