Városi vizek

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2012. 12. 17. Utolsó módosítás 2017. 02. 20.
A népességnövekedéssel, az urbanizációval és a gazdasági fejlődéssel együtt az európai városok vízigénye is növekszik. Ugyanakkor az éghajlatváltozás és környezetszennyezés a városlakók vízellátására is hatással van. Hogyan képesek Európa városai a jövőben is tiszta ivóvizet biztosítani lakosaik részére?

 Image © Peter Bros Nissen | flickr.com

A 2011. júliusi heves esőzések miatt Koppenhága egyes részei víz alá kerültek. A város csatornarendszere nem tudta elvezetni az intenzív, két óra alatt akár 135 millimétert is elérő csapadékot. Koppenhága vízügyi problémái ezzel nem értek véget, ugyanis nem sokkal az esőzések után a város nagy részében a vízhálózat javítása során hetekig szennyezetté vált az ivóvíz. Hasonló, a vízellátáshoz kapcsolódó problémák más városokban is előfordulnak.

Az európai népesség több mint háromnegyede városi területen él és a városi vízszolgáltatótól kapja az ivóvizet. Az Európában összesen kivett édesvíz körülbelül egyötöde kerül a közüzemi hálózatba – azaz háztartásokba, kisvállalatokhoz, szállodákba, irodákba, kórházakba, oktatási intézményekbe és egyes iparágakhoz.

Az egyenletes vízellátás biztosítása a lakosság részére bonyolult feladat. A vízrendszer kialakításakor számos tényezővel kell számolni, úgymint a lakosság nagysága és a háztartások mérete, a földfelszín fizikai jellemzőinek változása, a fogyasztói magatartás, a gazdasági szektor felhasználása (pl. turisztika), a víz kémiai összetétele, valamint a víztározás és szállítás logisztikai kérdései. Ennek során az éghajlatváltozás hatásait, mint a váratlan áradásokat, hőhullámokat és vízhiányos időszakokat is figyelembe kell venni.

Annak érdekében, hogy elkerüljük a városokban a vízválságot, hatékony vízgazdálkodásra kell törekednünk annak minden szakaszában, a vízellátástól a különböző fogyasztói felhasználási formákig. Ennek része a fogyasztás csökkentése valamint a vízgyűjtés és felhasználás új módszereinek kidolgozása és megvalósítása. A vízgazdálkodást a helyi környezeti jellegzetességek figyelembe vételével jobban integrálni kell az általánosabb tekintetben vett városgazdálkodási területbe.

A felhasznált víz ára

Már a technológiai fejlődés és az új árképzési rendszerek önmagukban is bizonyítottan csökkenést hoztak a – jellemzően az európai közüzemi vízellátás 60-80%-át kitevő – háztartási vízfelhasználásban. A háztartási gépeket, többek közt a mosó- és mosogatógépeket érintő fejlesztések úgy járultak hozzá a vízfelhasználás csökkentéséhez, hogy közben nem igényeltek a felhasználók részéről szemléletváltást vagy tudatosságot.

Ennél azonban sokkal jelentősebb vízfelhasználás csökkenést érhetünk el a háztartások vízfelhasználásának 60%-át kitevő, személyes higiéniai célú vízhasználati szokások változtatásával. A WC öblítőtartályok átalakításával például olcsón és egyszerűen csökkenthetjük a felhasználást öblítésenként egy literrel. A zuhanyzórendszer apró módosításával, például a vízáramba kevert levegővel szintén vizet takaríthatunk meg.

Az EU Víz Keretirányelve is kimondja, hogy a vízár összekapcsolása a fogyasztott mennyiséggel is a fenntarthatóbb vízfelhasználásra ösztönöz. A mérőkkel felszerelt háztartások Angliában és Walesben 13%-kal kevesebb vizet fogyasztanak, mint a vízóra nélküli háztartások.

Eső- és szürkevíz újrafelhasználás

Az egyes szektorokban felhasznált, a közüzemi hálózatból származó víznek mindössze 20%-a kerül ténylegesen elfogyasztásra, míg 80% elsősorban kezelt szennyvízként kerül vissza a környezetbe. A városi beton- és egyéb burkolt felületek a csapadékot a csatornahálózatba irányítják, ahol az a szennyvízzel keveredik. Ezzel megakadályozzák, hogy az esővíz behatoljon a talajba és a földalatti vízkészletek részévé váljon, ami pedig a későbbiekben lehetne hasznunkra. A lefolyó esővíztöbblet és a szennyvíz gyakran vízkezelő telepeken át, általában a városoktól távol eső pontokon jut vissza a folyóvizekbe. A városi vízhálózatokban végzett néhány változtatással az esővíz és a kevésbé szennyezett szennyvíz is visszaforgatható lehetne a város vízfelhasználói számára.

Az egyik ilyen változtatás a szürkevíz újrafelhasználása. Szürkevíznek nevezünk minden olyan háztartási szennyvizet, ami nem a WC-ből származik; ide tartozik a fürdő- és zuhanyzóvíz, a mosogatóvíz és a konyhai szennyvíz. Az ilyen szennyvíz helyben is kezelhető vagy kezeletlenül is felhasználható olyan esetekben, amikor nincs szükség ivóvízminőségre, például vécéöblítéshez.

A városokban a tetőről vagy beállókból lefolyó esővizet felfogó gyűjtőtartályokból származó – nem iható – vizet használhatjuk vécéöblítésre, autómosásra vagy kerti locsolásra. Az összegyűlő esővizet közvetlenül vissza is vezethetjük talajvíz-feltöltésre. Az ezt elősegítő rendszerek könnyen telepíthetők a háztartásokba vagy vállalatokhoz és nem igénylik a felhasználási szokások megváltozását. Mindezek ellenére, már a végső felhasználási pontok előtt is többet tehetünk a vízellátás javítására.

Számos előnye van annak, ha hagyjuk, hogy a víz a városon belül beszivárogjon a talajba és víztestekben gyűljön össze: az ilyen felületek kikapcsolódást jelenthetnek a helyi lakosoknak és forróság esetén hűtőhatással szolgálhatnak.

Tap

(c) ABC Open Wide Bay | flickr.com

A veszteségek csökkentése

A csőrepedések és szivárgások hatalmas vízveszteséget okozhatnak: Horvátország vízveszteségének 40%-a a vízszállító hálózaton jelentkezik. A szivárgások karbantartással és a hálózat felújításával, valamint új technológiák alkalmazásával megelőzhetők. Ilyen technológia például a szivárgás hangját felismerő és annak helyét megállapító érzékelő vagy a folyóvíz jelenlétét észlelő rádiójeles berendezés. Az új technológiák alkalmazásával a korlátozott készletekkel rendelkező közüzemi vízszolgáltatók megszabadulhatnak a szivárgásos vízveszteség okozta problémáktól. A vízhálózatok felújítása azonban jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel.

Ideje lépnünk

A városi közüzemi vízellátás fenntarthatóbbá tételéhez nem csupán a fenti lépéseket kell megvalósítani, de szükség van a lakosság körében a vízvédelemmel kapcsolatos szemléletformálásra is.

A háztartási, üzleti és turisztikai célú vízhasználók tájékoztatására és felvilágosítására számos eszköz áll rendelkezésünkre a weboldalaktól az iskolai programokon és önkormányzati információs kiadványokon át a tömegtájékoztatási eszközökig. A berendezések öko-címkézése és a szállodák öko-tanúsítása például szintén a szemléletformálás fontos eszköze lehet, segítve a fogyasztókat a vízhatékonysági és takarékossági kérdéseket illető tájékozott döntések meghozatalában.

A városi vízhasználat fenntarthatóságának további javítása nélkül nem valósulhat meg az édesvíz-források ténylegesen fenntartható felhasználása.

Geographic coverage

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Help us build a better climate and energy portal

We are looking at ways to keep you informed about the most important data and developments about climate and energy in the EU.

Help us by taking this survey!

Cikkek
Menu
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100