Cikkek

Kik azok a „termelő-fogyasztók”, és milyen szerepet játszhatnak a megújuló energia használatának Európa-szerte történő fellendítésében? Az EEA energetikai és környezetvédelmi szakértőjével, Javier Esparragóval beszéltünk arról, hogy a polgárok, az intézmények és a vállalkozások hogyan járulhatnak hozzá a jelenlegi energiaválság kezeléséhez azáltal, hogy termelő-fogyasztókká alakulnak, akik megújuló energiát állítanak elő és fogyasztanak. Az EEA a hónap elején közzétett egy jelentést, amely áttekintést nyújt a megújuló energiát termelő-fogyasztók szerepéről, a jobb és olcsóbb technológia felbukkanását követő elterjedésükről és a kapcsolódó támogató szakpolitikákról.

Olvasson bővebben

Mintha soha nem érnének véget az egymást követő válságok: a világjárványt az éghajlatváltozás okozta szélsőséges hőhullámok és aszályok követték, majd az inflációval, a háborúval, végül pedig az energiaválsággal kellett szembesülnünk. Az idei tél várhatóan a folytatódó bizonytalanság és a világpiacok nagyfokú volatilitásának jegyében telik majd, például az energia és az élelmiszerek területén, ami egyes országokat és csoportokat másoknál fokozottabban fog sújtani. Ahhoz, hogy megbirkózzunk e válságokkal, különösen hosszú távon, rendíthetetlen politikai elkötelezettségre és a fenntarthatóságot előmozdító beruházásokra van szükség, amelyekkel erősíthetjük társadalmaink rezilienciáját.

Olvasson bővebben

A közlekedés összeköti az embereket, a helyeket, a kultúrákat és a gazdaságokat, de jelentős nyomást is gyakorol a környezetre és az éghajlatra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) két közlekedési és környezetvédelmi szakértőjével – Rasa Narkeviciute-vel és Tommaso Sellerivel – beszélgettünk az európai közlekedési rendszer fenntarthatóbbá tételével kapcsolatos kihívásokról és lehetőségekről, valamint a közelmúltban közzétett jelentésünkről.

Olvasson bővebben

A környezetszennyezés hatással van egészségünkre és életminőségünkre. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség értékelései rámutattak ezekre a hatásokra, valamint azokra a lehetséges előnyökre, amelyeket a tisztább környezet biztosíthatna számunkra. Az európai szennyezőanyag-mentesség irányában megtett minden lépéssel rákos megbetegedéseket előzhetünk meg, és javíthatunk életminőségünkön.

Olvasson bővebben

Az Európai Unió ambiciózus tervekbe kezdett annak érdekében, hogy az elkövetkező évtizedekben drasztikusan csökkentse a kibocsátást és a szennyezést. Ennek része a közelmúltban elindított szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, amely a levegő-, víz- és talajszennyezésnek az emberi egészségre és a környezetre már nem károsnak tekintett szintekre való csökkentésére összpontosít. Leültünk egy beszélgetésre Ian Marnanevel, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség környezetért, egészségért és jóllétért felelős szakértőjével, aki jelenleg az EEA szennyezőanyag-mentességről szóló, hamarosan elkészülő jelentésén dolgozik, amelyet várhatóan az idei év folyamán teszünk közzé.

Olvasson bővebben

Az ukrajnai orosz katonai agresszió egyik napról a másikra változtatta meg az ukránok életét. Ennek az indokolatlan háborúnak a hatásai nemcsak Ukrajnában, hanem Ukrajna határain túl is érezhetők, és mindannyiunkat évekig, sőt generációkig érinteni fognak.

Olvasson bővebben

2021-et a Covid19 és az éghajlatváltozás hatásai jellemezték. A magasabb energiaárakkal és az egészségügyi problémákkal szembesülő Európában a helyreállítás érdekében 2022-ben nehéz döntéseket kell meghozni. Valószínűbb, hogy a késlekedés vagy a szerényebb célok hosszú távon nagyobb társadalmi és gazdasági költségekkel járnak. A társadalmi egyenlőtlenségek kezelése ebben a fenntarthatósági átmenetben egy, mindannyiunk számára jobb jövő kulcsa.

Olvasson bővebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számos országgal folytat együttműködést, ide értve a Nyugat-Balkán országait is. Miként mozdítja elő ez az együttműködés az EU környezetvédelmi tevékenységeit, illetve milyen előnyökkel jár Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Koszovó számára? Találkoztunk a koordinációs, hálózati és stratégiai program vezetőjével, Luc Bas-val, hogy megvitassuk, hogyan működik együtt az EEA ezekkel az országokkal a környezet javítása érdekében.

Olvasson bővebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) nemrég közzétette az európai tengeri szállításról szóló környezetvédelmi jelentést (EMTER), amely az európai tengeri szállítás környezeti hatásainak közös értékelését ismerteti. Interjút adott nekünk Stéphane Isoard, az EEA víz- és tengerügyi csoportvezetője, aki egyúttal a jelentésen dolgozó EEA-csoport munkáját is irányította.

Olvasson bővebben

Európa ambiciózus környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokat tűzött ki, a karbonsemlegességtől a körforgásos gazdaságig, a tisztább levegőtől a tisztább közlekedésig. Az európai polgárok nagy többségének lakóhelyéül szolgáló városoknak meghatározó szerepet kell vállalniuk Európa fenntarthatósági céljainak elérésében. A kérdés adott: hogyan válhatnak a városok fenntarthatóvá?

Olvasson bővebben

A politikai arénától a tudományos platformokig a világon mindenütt globális válságról beszélnek: egészségügyi válságról, gazdasági és pénzügyi válságról, klímaválságról és természeti válságról. Ezek végső soron mind ugyanazon probléma tünetei: a fenntarthatatlan termelésé és fogyasztásé. A Covid19-világjárvány okozta sokk csupán lerántotta a leplet az egyenlőtlenségekkel jellemzett globális gazdaság és társadalom rendszerszintű törékenységéről.

Olvasson bővebben

Amellett, hogy megbízható információkat nyújt környezetünkről és az éghajlatról, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mint szervezet saját környezeti teljesítményének javításán is dolgozik. Interjút készítettünk Melanie Sporerrel, aki az EEA-nál az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) segítségével koordinálja ezeket az erőfeszítéseket.

Olvasson bővebben

Immár egy éve annak, hogy életünket meghatározza a Covid19 és annak hatásai, ám Európa folytatja az európai zöld megállapodásban felvázolt ambiciózus célok megvalósítására irányuló szakpolitikai csomagok kidolgozását. Alapvető fontosságú, hogy Európa kitartson céljai megvalósítása mellett és biztosítsa, hogy Európa 2050-re egy olyan hely legyen, amelynek társadalma a szolidaritásra épül és ellenállóképes, és amely mindannyiunk számára egészséges környezetet nyújt.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kiemelt prioritás az Európai Unióban. Mi készteti a városokat arra, hogy fontos intézkedések végrehajtásával mérsékeljék az ilyen hatásokat, egyben ellenállóbbá és fenntarthatóbbá tegyék a városközpontokat? Ivone Pereira Martins-szal, az EEA városi fenntarthatósággal foglalkozó szakértőjével arról beszélgettünk, mit tesz az ügynökség e létfontosságú munka támogatása érdekében.

Olvasson bővebben

Együttes stratégiánk kijelöli az utunk irányát. Új módszert hoz a közös munkában és a tudás megteremtésében – agilisebb, intelligensebb, proaktívabb, közvetlenebbül hasznosítható módszert, igazodva a ránk váró kihívásokhoz és a tudásanyaghoz, amelyre az előttünk álló évtizedben szükségünk lesz.

Olvasson bővebben

Az európai polgárok mindennapi egészségére és jóllétére a légszennyezés, a zajszennyezés és az éghajlatváltozás hatásai nagy veszélyt jelentenek. Catherine Ganzlebennel, a légszennyezésért, környezetért és egészségért felelős csoport vezetőjével, Alberto Gonzálezzel, az EEA levegőminőségi szakértőjével és Eulalia Perisszel, az EEA zajszennyezési szakértőjével beszélgettünk, hogy megtudjuk, mit tesz az EEA az ismeretterjesztés érdekében ezen a fontos munkaterületen.

Olvasson bővebben

Mi a közös az idilli tájakon elszórt szőlőskertekben, az ipari területekben és a hulladéklerakókban? A vegyi anyagok jelenléte lehet a válasz. A nehézfémektől a szerves szennyezőanyagokig és a mikro-műanyagokig, a talaj, ahol élelmiszereinket megtermeljük, és a föld, amelyre otthonainkat építjük, különböző szennyezőanyagokkal szennyeződhet. A szennyezőanyagok széles körben elterjedtek, és egyre inkább felhalmozódnak az európai földeken és talajokban. Mi a megoldás erre a problémára?

Olvasson bővebben

Az EU környezetvédelmi jogszabályainak középpontjában egy egyszerű, de erőteljes elképzelés áll: a „szennyező fizet” elve. Ezt az elvet adók, bírságok és egyéb intézkedések – például a szennyezőanyag-kibocsátási kvóták és a környezeti felelősségről szóló irányelv– formájában alkalmazzák. Geert Van Calster professzorral beszélgettünk erről az elvről, annak előnyeiről és hiányosságairól.

Olvasson bővebben

Tavaly tavasszal a koronavírus hetek alatt átformálta a világot. Az általunk magától értetődőnek tartott dolgok közül sok hirtelen nem állt többé rendelkezésünkre. A világjárvány meglepte a világot, de a fertőző betegségekkel foglalkozó tudósok véleménye szerint megjelenése csak idő kérdése volt.

Olvasson bővebben

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a környezetszennyezés évente 1,4 millió megelőzhető halálesetért felelős Európában, azonban a helyzet javul, és az Európai Zöld Megállapodás lehetőséget kínálhat a fenntarthatóság felé való elmozdulásra. A szennyezésről és az egészségről beszélgettünk Francesca Racioppival, a WHO Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Központjának vezetőjével.

Olvasson bővebben