Nem ülhetünk tétlenül a klíma, a természet és az emberek érdekében

A 2019-es évre fordulópontként fogunk visszaemlékezni a klíma és a környezetvédelem érdekében való cselekvés szempontjából Európában. Európaiak milliói és világszerte sokan mások tiltakoztak és sürgették a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek valamit. Bizonyítékokon alapuló tudományos értékelések – többek között az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek a környezet állapotáról szóló jelentése (SOER 2020) – hangsúlyozták az előttünk álló kihívások nagyságrendjét és a cselekvés sürgősségét. Ezen felhívások hatására új szakpolitikai ütemtervek készülnek. Az Európai Bizottság által bemutatott európai zöld megállapodás ígéretes kezdete az előttünk álló, kritikus fontosságú évtizednek.

Olvasson bővebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EAA) Európa környezetének helyzetképéről és kilátásairól szóló 2020-as jelentése kulcsfontosságú szerepet játszik Európa fenntarthatóság felé irányuló megújult lendületének támogatásában

2019 decemberében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kiadta az „Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2020-ban (SOER 2020)” c. jelentését. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben Európa a következő tíz évben nem lép fel sürgősen annak érdekében, hogy kezelje a biológiai sokféleség riasztó mértékű csökkenését, az éghajlatváltozás növekvő hatásait és a természeti erőforrások túlzott felhasználását, nem fogja teljesíteni a 2030-ra kitűzött céljait. Emellett néhány kulcsfontosságú megoldást is javasoltak, amelyek segítenének visszaterelni Európát arra az útra, amelyen át teljesíthetők ezek a célok. Tobias Lunggal, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség SOER koordinációs és értékelési szakértőjével találkoztunk, hogy megvitassuk vele a SOER 2020 szerepét.

Olvasson bővebben

Kormányzás – Közös fellépés a fenntartható területgazdálkodás érdekében

Kinek a tulajdona a föld és annak erőforrásai? Ki dönti el, hogyan lehet felhasználni? Bizonyos esetekben a föld magántulajdon, ami megvásárolható és eladható, és kizárólag a tulajdonosai használhatják. Használatát gyakran nemzeti vagy helyi rendeletek szabályozzák, például az erdőterületek fenntartása érdekében. Más esetekben egyes területeket kizárólag közcélú használatra jelölnek ki. De a föld nem csupán tér vagy terület. Amikor mindannyian használjuk a földet és annak erőforrásaitól függünk, a fenntartható gazdálkodás megköveteli a tulajdonosoktól, a szabályozóktól és a felhasználóktól, hogy együttműködjenek egymással, a helyitől a globális szintig.

Olvasson bővebben

Interjú – Talajszennyezés: az iparosodás rendezetlen öröksége

A talajszennyezés olyan ügy, amely szorosan összekapcsolódik közös múltunkkal, és része annak a történetnek, ahogy Európa először ipari éllovassá, majd később a környezetvédelem úttörőjévé vált a világban. Mark Kibblewhite-tal, a Cranfieldi Egyetem (Egyesült Királyság) emeritus professzorával és Európa egyik vezető talajtani szakértőjével beszélgettünk, hogy jobban megértsük a talajszennyezés problematikáját.

Olvasson bővebben

Változó étrendek, változó tájak – A mezőgazdaság és az élelmiszerek Európában

Az elfogyasztott élelmiszerek többségét a földeken és a talajban termeljük meg. Az elmúlt évszázadban – az európai tájjal és társadalommal együtt – jelentősen megváltozott, hogy mit eszünk, és hogyan állítjuk elő azt. A mezőgazdaság intenzívebbé válása lehetővé tette, hogy Európa több élelmiszert állítson elő megfizethetőbb áron, ez azonban a környezet és a hagyományos gazdálkodás rovására történt. Ideje újragondolnunk az asztalunkra kerülő élelmiszerekhez, valamint az azokat előállító földhöz és közösségekhez fűződő viszonyunkat.

Olvasson bővebben

Copernicus – A Föld megfigyelése az űrből és a földről

Az Európa Földre figyelő szemének is nevezett uniós földmegfigyelési program, a Copernicus forradalmasítja a módot ahogy megértjük és megtervezzük értékes föld- és talajerőforrásaink fenntarthatóbb használatát. A Copernicus részletes és valós idejű földmegfigyelési információkat szolgáltat a döntéshozatal számára, legyen szó várostervezésről, közlekedési útvonalakról, zöld területekről, precíziós mezőgazdaságról vagy erdőgazdálkodásról.

Olvasson bővebben

Interjú – Talaj: élő kincs a talpunk alatt

A talaj sokkal több, mint élettelen homok és iszap. Tele van élettel, a mikroszkopikus méretű organizmusoktól kezdve a nagyobb emlősökig, amelyek mind kölcsönhatásban állnak egymással a hasonlóan gazdag mikroélőhelyeken. Kölcsönhatásuk élelmiszert és rostokat, tiszta vizet, tiszta levegőt és szintetikus vegyi anyagoktól mentes ipari folyamatokat, sőt számos betegség ellen még orvosságot is biztosít számunkra. Dr. David Russell-lel, a németországi Senckenberg Természettörténeti Múzeum munkatársával beszélgettünk a talaj biodiverzitásáról és arról, hogy ez mit jelent a bolygónk számára.

Olvasson bővebben

A talaj, a föld és az éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás jelentős hatást fejt ki a talajra, a földhasználatban és a talajban végbemenő változások pedig felgyorsíthatják vagy lelassíthatják az éghajlatváltozást. Egészségesebb talaj és fenntartható terület- és talajgazdálkodás nélkül nem tudunk megbirkózni az éghajlati válsággal, elegendő élelmiszert termelni, és alkalmazkodni a változó éghajlathoz. A választ a legfontosabb ökoszisztémák megőrzése és helyreállítása, valamint az adhatja meg, hogy engedjük, hogy a természet kösse meg a szenet a légkörből.

Olvasson bővebben

Szerkesztői előszó – Föld és talaj: e létfontosságú erőforrások fenntartható használata és kezelése felé

Egészséges föld és talaj nélkül nem tudunk élni. A földön termeljük meg élelmiszereink többségét, és arra építjük otthonainkat. A föld minden faj számára létfontosságú, a szárazföldi vagy vízi állatok és növények számára egyaránt. A talaj, a föld egyik alapvető összetevője, egy rendkívül összetett és gyakran alulértékelt elem, amelyben nyüzsög az élet. Sajnos nem fenntartható az a mód, ahogy jelenleg Európában és világszerte használjuk a földet és a talajt. Ennek jelentős hatása van a földön folyó életre.

Olvasson bővebben

A föld és a talaj Európában – Folyamatosan terjeszkedő városi betontenger?

Európa tájképe változik. A városok és infrastruktúráik elfoglalják a mezőgazdasági termőterületeket, feldarabolják a tájképet, valamint hatnak a vadvilágra és az ökoszisztémákra. A táj szétszabdaltságán túl számos egyéb veszély is fenyegeti a talajt és a földet: szennyezettség, erózió, tömörödés, leburkolás, leromlás, sőt felhagyás. Mi lenne, ha újra tudnánk hasznosítani a városok és a városi infrastruktúra által már elfoglalt földterületet, ahelyett hogy mezőgazdasági földeket foglalunk el?

Olvasson bővebben

A fenntarthatóság felé: az új európai politikákegyedülálló lehetőséget kínálnak

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újonnan megválasztott elnöke kijelölte csapatának az elkövetkező öt évre vonatkozó politikai prioritásait. Programjának középpontjában az európai zöld irányvonal áll, amely ambiciózusabb fellépést ígér az éghajlat és a biológiai sokféleség válsága ügyében. Az európai politika régóta foglalkozik a környezet romlásával és az éghajlatváltozással, és ennek során sikereket és kudarcokat egyaránt elkönyvelhetett. Most, hogy már a lakosság is egyre inkább sürgeti a fellépést, az új politikai ciklus – az új Európai Bizottsággal és Európai Parlamenttel – egyedülálló lehetőséget kínál az igazságos és zöld európai átmenet hatókörének és sebességének növelésére.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú az európai mezőgazdaság jövője szempontjából

Az idei nyári hőhullámok és a szélsőséges időjárási események új meteorológiai rekordokat állítottak fel Európában, ismételten rámutatva arra, hogy mennyire fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Blaz Kurnikkal, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) éghajlatváltozás hatásaival és az alkalmazkodással foglalkozó szakértőjével beszélgettünk, melynek során megvitattuk az EEA-nek a hónap első felében megjelent új jelentését az éghajlatváltozásnak az európai mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól.

Olvasson bővebben

Tapasztalatokra építés az európai fenntarthatóság megteremtése érdekében – az EEA létrehozásának 25. évfordulóját ünnepli

Milyen lesz az európai környezet 25 év múlva? Meg tudjuk-e valósítani közös jövőképünket, azaz „a bolygónk felélése nélküli jólétet”? Képesek leszünk-e megfékezni a globális felmelegedést és egészséges környezettel körülvett, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes városokat építeni? A közelmúltbeli európai parlamenti választások az európai polgárok egyre növekvő aggodalmára vetettek fényt. Európa következő generációja is sürgős fellépésre szólít fel; de hogyan fogják a fenntartható jövő iránti igényeik alakítani Európa környezeti és társadalmi-gazdasági szakpolitikáit? A 25. évfordulón felidézzük, hogy az európai környezetvédelmi ismeretek és szakpolitikák hogyan fejlődtek az elmúlt 25 évben, és az EEA hálózataival együttműködésben hogyan támogathatja a fenntarthatóságot célzó erőfeszítéseket a következő 25 évben.

Olvasson bővebben

A megelőzés létfontosságú a műanyaghulladék-válság kezelésében

A műanyag hulladék továbbra is óriási, egyre nagyobb problémát jelent. De mit tesz az Európai Unió a probléma kezelése érdekében? Ioannis Bakas, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) hulladékmegelőzési szakértője rövid áttekintést nyújt az Ügynökség e hónapban közzétett, a műanyag hulladék keletkezésének megelőzéséről szóló jelentéséről.

Olvasson bővebben

Hogyan érintik a környezeti veszélyek Európa veszélyeztetett csoportjait?

Célzott fellépésre van szükség ahhoz, hogy Európa legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő polgárainak – köztük a szegényeknek, az időseknek és a gyermekeknek – fokozott védelmet nyújtsunk a környezeti veszélyekkel, például a lég- és zajszennyezéssel és a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben. Aleksandra Kazmierczak, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó szakértője ismerteti a társadalmi és demográfiai egyenlőtlenségek, illetve a lég- és zajszennyezésnek, valamint az extrém hőmérsékletnekvaló kitettség közötti összefüggéseket vizsgáló új EEA-jelentés főbb megállapításait.

Olvasson bővebben

Az egészséges környezet elengedhetetlen a fenntartható gazdasághoz és az igazságos társadalomhoz

Bolygónk példátlan környezetvédelmi és éghajlati kihívásokkal néz szembe, amelyek együttesen a jóllétünket fenyegetik. Mindazonáltal nincs még késő ahhoz, hogy megtegyük a döntő lépéseket. A feladat ijesztőnek tűnhet, azonban még van lehetőség arra, hogy néhány kedvezőtlen tendenciát visszafordítsunk, a károk minimalizálása érdekében alkalmazkodjunk a körülményekhez, helyreállítsunk létfontosságú ökoszisztémákat, és erőteljesebben védjük azt, amink még megvan. A hosszú távú fenntarthatóság eléréséhez a környezetet, az éghajlatot, a gazdaságot és a társadalmat egy összefüggő egység elválaszthatatlan részeinek kell tekintenünk.

Olvasson bővebben

Elektromos járművek: okos döntés a környezetért

Vajon előnyösebbek az elektromos járművek a benzines és dízelüzemű autóknál az éghajlat és a levegőminőség szempontjából? Andreas Unterstallerrel, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közlekedési és környezetvédelmi szakértőjével beszélgettünk az elektromos autók előnyeiről és hátrányairól, amely az EEA egyik új jelentésének központi témája.

Olvasson bővebben

EEA: 25 évnyi növekvő tudás az európai környezetvédelmi szakpolitika támogatására

Az Európai Uniónak vannak az egyik legambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései a világon, amelyek a levegőminőségtől kezdve a hulladékgazdálkodáson és vízminőségen át az energiaügyig és közlekedésig bezárólag számos politikai területet felölelnek. A tagállamoktól származó adatok alapján az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: EEA) segít az előrehaladás nyomon követésében és azon területek azonosításában, ahol további erőfeszítésekre van szükség. 25 évvel ezelőtti megalakulása óta az EEA folyamatosan fejleszti adat- és ismeretanyagát azért, hogy támogassa a szakpolitikai döntéshozatalt Európában.

Olvasson bővebben

Higany: Egy állandó veszélyforrás a környezetre és az emberi szervezetre

Sok ember a „higany” szó hallatán még most is a hőmérőkre asszociál, és a legtöbbjük azt is tudja, hogy ez az elem mérgező. A toxicitása miatt a higany lassan eltűnik az uniós termékekből, de még mindig nagy arányban van jelen a levegőben, vízben, talajban és az ökoszisztémákban. A higany még mindig problémát jelent, és milyen lépéseket tesznek ez ellen? Megkérdeztük Ian Marnane-t, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség fenntartható erőforrás-felhasználással és iparral foglalkozó szakértőjét.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás összetettségének megértése és az ebből következő lépések

Az éghajlatváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása. Hatásait érezni szerte a világon; érinti az embereket, a természetet, valamint a gazdaságot. Az éghajlatváltozás mérséklésének érdekében világszerte jelentősen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ahhoz, hogy az átfogó célból konkrét intézkedések szülessenek, egy olyan összetett rendszer megértése szükséges, amely a különböző forrásokból származó kibocsátásokat köti össze a nemzeti és regionális hatásokkal, a globális kormányzással és a járulékos előnyökkel. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség arra törekszik, hogy folyamatosan bővítse a hatékony helyszíni intézkedések megtervezéséhez szükséges ismereteket.

Olvasson bővebben

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Cikkek
Menu
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket