Cikkek

Az emberek egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy fogyasztásunk milyen hatással van a természetre és az éghajlatra. Az egyik legfontosabb fogyasztási kategória a ruházat és egyéb textiltermékek. Lars Mortensennel, az EEA körforgásos gazdasággal, fogyasztással és termeléssel foglalkozó szakértőjével beszélgettünk, aki számos értékelés elkészítésében vett részt a textiltermékekkel és azok környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatban.

Olvasson bővebben

1972: emlékszem, ahogy egy rakás könyvvel sétálunk haza apámmal az antwerpeni könyvvásárról. Három közülük még ma is megvan: egy, a veszélyeztetett fajokról szóló könyv, a Times Világatlasza, és „A növekedés korlátai”. Az évek során apám folyamatosan táplálta bennem a kíváncsiságot a természet iránt, ami a közvetlen környezetünknél sokkal szélesebb világot jelentett, és felhívta a figyelmem a tudománynak arra a változatára, amelyben kritikus viták folytak a társadalom jövőjéről.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozással, a felfelé szökő energiaárakkal és az ellátás biztonságát illető aggályokkal szembesülve egyértelműen úgy látszik, hogy a megújuló energiaforrások – mint például a szél- és napenergia – jelentik az előre vezető utat. Mi kellene ahhoz, hogy Európa meglévő energiarendszerét olyanná alakítsuk, amely megújuló forrásokon alapul?

Olvasson bővebben

Európa a karbonszegény energia jövője felé halad. A 2020-as év fontos mérföldkövet jelentett, mivel az EU elérte első három, éghajlattal és energiával kapcsolatos célkitűzését, nevezetesen az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentését az 1990-es szintekhez képest, a felhasznált megújuló energia részesedésének 20%-ra növelését, és az energiahatékonyság 20%-os növelését.

Olvasson bővebben

Az európai zöld megállapodás hangsúlyt fektet arra, hogy senkit ne hagyjon hátra, igazságos átállást biztosítson egy modernebb, erőforrás-hatékonyabb és versenyképesebb gazdaság megteremtése során. Mit jelent a társadalmilag igazságos átállás a gyakorlatban? Jorge Cabritával, az Eurofound kutatási vezetőjével beszélgettünk.

Olvasson bővebben

Az Európai Beruházási Bank (EBB) a világon a legnagyobb multilaterális pénzügyi intézmény, és az egyik legjelentősebb szereplő az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatások, hitelek és garanciák formájában megvalósuló finanszírozásában. Eva Mayerhoferrel, az EBB biológiai sokféleséggel és környezettel foglalkozó vezető szakértőjével arról beszélgettünk, hogy milyen kihívások és lehetőségek várnak ránk azon az úton, amelyen Európa zöld átállását fenntartható finanszírozással gyorsítjuk fel.

Olvasson bővebben

A társadalmak sokféle módon függenek attól, hogy az embereket és árukat gazdaságosan és hatékonyan lehessen egyik helyről a másikra mozgatni. A nemzetközi kereskedelem hozzáférést nyújt a külföldi termékekhez és piacokhoz. Az embereknek valahogyan el kell jutniuk az iskolába, munkába és más tevékenységekre. A közlekedés jelentős része az életmódunknak, de jelenlegi állapotában a fosszilis tüzelőanyagoktól függ, és komoly nyomást gyakorol a környezetre és az éghajlatra.

Olvasson bővebben

Mit jelent a fenntartható finanszírozás, és milyen szerepet játszhat Európa szén-dioxid-semlegességre való áttérésében? Megkértük az EEA fenntartható finanszírozással foglalkozó vezető szakértőjét, Andreas Barkmant, hogy fejtse ki, mit tesz az EU annak érdekében, hogy a pénzügyi ágazat kivegye a részét pénzügyi rendszerünk zöldebbé tételében a fenntartható növekedés támogatása céljából.

Olvasson bővebben

Európa energiaszükségletének egyre növekvő részét megújuló források útján elégíti ki, de még mindig függ az olajtól és a gáztól is. Tekintettel arra, hogy az energiaárak gyorsan változnak, aggodalmak merültek fel az otthonok melegen tartásával kapcsolatban ezen a télen, továbbá elköteleztük magunkat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett, takarékoskodni kell az energiával, változatossá kell tenni annak forrásait, fel kell gyorsítani az áttérést a megújuló forrásokra, és támogatni kell azokat, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak.

Olvasson bővebben

2022 nyarának aszályai, hőhullámai és erdőtüzei egyértelműen emlékeztettek arra, hogy miért az éghajlatváltozás mérséklése a XXI. század egyik meghatározó kihívása. Az EU azon kötelezettségvállalása, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, a világon a legnagyobb szabású éghajlatvédelmi program. E cél teljesítése olyan modell, amelyre nagy szükség van ahhoz, hogy más országok és régiók is ugyanezt tegyék.

Olvasson bővebben

A tét még soha nem volt ilyen magas. Riasztó ütemben zajlik bolygónk felmelegedése és a fajok pusztulása. Az elmúlt két hónapban megrendezett két nemzetközi konferencián a világ minden tájáról érkező résztvevők azért gyűltek össze, hogy egy közös témát, az éghajlat és a biológiai sokféleség témáját megvitassák. A felmerülő kihívások mindkét területen ugyanannak a problémának a tünetei: a fenntarthatatlan termelésé és fogyasztásé. Összetettségük ellenére a tárgyalások döntő fontosságúak a globális tudatosság, a konszenzus és a sürgős fellépés szempontjából.

Olvasson bővebben

Kik azok a „termelő-fogyasztók”, és milyen szerepet játszhatnak a megújuló energia használatának Európa-szerte történő fellendítésében? Az EEA energetikai és környezetvédelmi szakértőjével, Javier Esparragóval beszéltünk arról, hogy a polgárok, az intézmények és a vállalkozások hogyan járulhatnak hozzá a jelenlegi energiaválság kezeléséhez azáltal, hogy termelő-fogyasztókká alakulnak, akik megújuló energiát állítanak elő és fogyasztanak. Az EEA a hónap elején közzétett egy jelentést, amely áttekintést nyújt a megújuló energiát termelő-fogyasztók szerepéről, a jobb és olcsóbb technológia felbukkanását követő elterjedésükről és a kapcsolódó támogató szakpolitikákról.

Olvasson bővebben

Mintha soha nem érnének véget az egymást követő válságok: a világjárványt az éghajlatváltozás okozta szélsőséges hőhullámok és aszályok követték, majd az inflációval, a háborúval, végül pedig az energiaválsággal kellett szembesülnünk. Az idei tél várhatóan a folytatódó bizonytalanság és a világpiacok nagyfokú volatilitásának jegyében telik majd, például az energia és az élelmiszerek területén, ami egyes országokat és csoportokat másoknál fokozottabban fog sújtani. Ahhoz, hogy megbirkózzunk e válságokkal, különösen hosszú távon, rendíthetetlen politikai elkötelezettségre és a fenntarthatóságot előmozdító beruházásokra van szükség, amelyekkel erősíthetjük társadalmaink rezilienciáját.

Olvasson bővebben

A közlekedés összeköti az embereket, a helyeket, a kultúrákat és a gazdaságokat, de jelentős nyomást is gyakorol a környezetre és az éghajlatra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) két közlekedési és környezetvédelmi szakértőjével – Rasa Narkeviciute-vel és Tommaso Sellerivel – beszélgettünk az európai közlekedési rendszer fenntarthatóbbá tételével kapcsolatos kihívásokról és lehetőségekről, valamint a közelmúltban közzétett jelentésünkről.

Olvasson bővebben

A környezetszennyezés hatással van egészségünkre és életminőségünkre. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség értékelései rámutattak ezekre a hatásokra, valamint azokra a lehetséges előnyökre, amelyeket a tisztább környezet biztosíthatna számunkra. Az európai szennyezőanyag-mentesség irányában megtett minden lépéssel rákos megbetegedéseket előzhetünk meg, és javíthatunk életminőségünkön.

Olvasson bővebben

Az Európai Unió ambiciózus tervekbe kezdett annak érdekében, hogy az elkövetkező évtizedekben drasztikusan csökkentse a kibocsátást és a szennyezést. Ennek része a közelmúltban elindított szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, amely a levegő-, víz- és talajszennyezésnek az emberi egészségre és a környezetre már nem károsnak tekintett szintekre való csökkentésére összpontosít. Leültünk egy beszélgetésre Ian Marnanevel, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség környezetért, egészségért és jóllétért felelős szakértőjével, aki jelenleg az EEA szennyezőanyag-mentességről szóló, hamarosan elkészülő jelentésén dolgozik, amelyet várhatóan az idei év folyamán teszünk közzé.

Olvasson bővebben

Az ukrajnai orosz katonai agresszió egyik napról a másikra változtatta meg az ukránok életét. Ennek az indokolatlan háborúnak a hatásai nemcsak Ukrajnában, hanem Ukrajna határain túl is érezhetők, és mindannyiunkat évekig, sőt generációkig érinteni fognak.

Olvasson bővebben

2021-et a Covid19 és az éghajlatváltozás hatásai jellemezték. A magasabb energiaárakkal és az egészségügyi problémákkal szembesülő Európában a helyreállítás érdekében 2022-ben nehéz döntéseket kell meghozni. Valószínűbb, hogy a késlekedés vagy a szerényebb célok hosszú távon nagyobb társadalmi és gazdasági költségekkel járnak. A társadalmi egyenlőtlenségek kezelése ebben a fenntarthatósági átmenetben egy, mindannyiunk számára jobb jövő kulcsa.

Olvasson bővebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számos országgal folytat együttműködést, ide értve a Nyugat-Balkán országait is. Miként mozdítja elő ez az együttműködés az EU környezetvédelmi tevékenységeit, illetve milyen előnyökkel jár Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Koszovó számára? Találkoztunk a koordinációs, hálózati és stratégiai program vezetőjével, Luc Bas-val, hogy megvitassuk, hogyan működik együtt az EEA ezekkel az országokkal a környezet javítása érdekében.

Olvasson bővebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) nemrég közzétette az európai tengeri szállításról szóló környezetvédelmi jelentést (EMTER), amely az európai tengeri szállítás környezeti hatásainak közös értékelését ismerteti. Interjút adott nekünk Stéphane Isoard, az EEA víz- és tengerügyi csoportvezetője, aki egyúttal a jelentésen dolgozó EEA-csoport munkáját is irányította.

Olvasson bővebben