Cikkek

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) nemrég közzétette az európai tengeri szállításról szóló környezetvédelmi jelentést (EMTER), amely az európai tengeri szállítás környezeti hatásainak közös értékelését ismerteti. Interjút adott nekünk Stéphane Isoard, az EEA víz- és tengerügyi csoportvezetője, aki egyúttal a jelentésen dolgozó EEA-csoport munkáját is irányította.

Olvasson bővebben

Európa ambiciózus környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokat tűzött ki, a karbonsemlegességtől a körforgásos gazdaságig, a tisztább levegőtől a tisztább közlekedésig. Az európai polgárok nagy többségének lakóhelyéül szolgáló városoknak meghatározó szerepet kell vállalniuk Európa fenntarthatósági céljainak elérésében. A kérdés adott: hogyan válhatnak a városok fenntarthatóvá?

Olvasson bővebben

A politikai arénától a tudományos platformokig a világon mindenütt globális válságról beszélnek: egészségügyi válságról, gazdasági és pénzügyi válságról, klímaválságról és természeti válságról. Ezek végső soron mind ugyanazon probléma tünetei: a fenntarthatatlan termelésé és fogyasztásé. A Covid19-világjárvány okozta sokk csupán lerántotta a leplet az egyenlőtlenségekkel jellemzett globális gazdaság és társadalom rendszerszintű törékenységéről.

Olvasson bővebben

Amellett, hogy megbízható információkat nyújt környezetünkről és az éghajlatról, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mint szervezet saját környezeti teljesítményének javításán is dolgozik. Interjút készítettünk Melanie Sporerrel, aki az EEA-nál az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) segítségével koordinálja ezeket az erőfeszítéseket.

Olvasson bővebben

Immár egy éve annak, hogy életünket meghatározza a Covid19 és annak hatásai, ám Európa folytatja az európai zöld megállapodásban felvázolt ambiciózus célok megvalósítására irányuló szakpolitikai csomagok kidolgozását. Alapvető fontosságú, hogy Európa kitartson céljai megvalósítása mellett és biztosítsa, hogy Európa 2050-re egy olyan hely legyen, amelynek társadalma a szolidaritásra épül és ellenállóképes, és amely mindannyiunk számára egészséges környezetet nyújt.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kiemelt prioritás az Európai Unióban. Mi készteti a városokat arra, hogy fontos intézkedések végrehajtásával mérsékeljék az ilyen hatásokat, egyben ellenállóbbá és fenntarthatóbbá tegyék a városközpontokat? Ivone Pereira Martins-szal, az EEA városi fenntarthatósággal foglalkozó szakértőjével arról beszélgettünk, mit tesz az ügynökség e létfontosságú munka támogatása érdekében.

Olvasson bővebben

Együttes stratégiánk kijelöli az utunk irányát. Új módszert hoz a közös munkában és a tudás megteremtésében – agilisebb, intelligensebb, proaktívabb, közvetlenebbül hasznosítható módszert, igazodva a ránk váró kihívásokhoz és a tudásanyaghoz, amelyre az előttünk álló évtizedben szükségünk lesz.

Olvasson bővebben

Az európai polgárok mindennapi egészségére és jóllétére a légszennyezés, a zajszennyezés és az éghajlatváltozás hatásai nagy veszélyt jelentenek. Catherine Ganzlebennel, a légszennyezésért, környezetért és egészségért felelős csoport vezetőjével, Alberto Gonzálezzel, az EEA levegőminőségi szakértőjével és Eulalia Perisszel, az EEA zajszennyezési szakértőjével beszélgettünk, hogy megtudjuk, mit tesz az EEA az ismeretterjesztés érdekében ezen a fontos munkaterületen.

Olvasson bővebben

Mi a közös az idilli tájakon elszórt szőlőskertekben, az ipari területekben és a hulladéklerakókban? A vegyi anyagok jelenléte lehet a válasz. A nehézfémektől a szerves szennyezőanyagokig és a mikro-műanyagokig, a talaj, ahol élelmiszereinket megtermeljük, és a föld, amelyre otthonainkat építjük, különböző szennyezőanyagokkal szennyeződhet. A szennyezőanyagok széles körben elterjedtek, és egyre inkább felhalmozódnak az európai földeken és talajokban. Mi a megoldás erre a problémára?

Olvasson bővebben

Egyre több zajhatással szembesülünk mindennapi életünk során. A zajos autók az utakon, az alacsonyan szálló repülő vagy a közeli vonat gyakran okoz kellemetlenséget és frusztrációt. Az egészségünkre és a környezetünkre gyakorolt hatásuk azonban sokkal súlyosabb lehet, mint gondolnánk.

Olvasson bővebben

A szabályozásnak, a gyártás fejlesztésének és a környezetvédelmi kezdeményezéseknek köszönhetően Európában csökken az ipari szennyezés. Az ipar azonban továbbra is szennyez, és ebben a szektorban ambiciózus kihívás a szennyezőanyag-mentesség felé való elmozdulás.

Olvasson bővebben

Az EU környezetvédelmi jogszabályainak középpontjában egy egyszerű, de erőteljes elképzelés áll: a „szennyező fizet” elve. Ezt az elvet adók, bírságok és egyéb intézkedések – például a szennyezőanyag-kibocsátási kvóták és a környezeti felelősségről szóló irányelv– formájában alkalmazzák. Geert Van Calster professzorral beszélgettünk erről az elvről, annak előnyeiről és hiányosságairól.

Olvasson bővebben

Tavaly tavasszal a koronavírus hetek alatt átformálta a világot. Az általunk magától értetődőnek tartott dolgok közül sok hirtelen nem állt többé rendelkezésünkre. A világjárvány meglepte a világot, de a fertőző betegségekkel foglalkozó tudósok véleménye szerint megjelenése csak idő kérdése volt.

Olvasson bővebben

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a környezetszennyezés évente 1,4 millió megelőzhető halálesetért felelős Európában, azonban a helyzet javul, és az Európai Zöld Megállapodás lehetőséget kínálhat a fenntarthatóság felé való elmozdulásra. A szennyezésről és az egészségről beszélgettünk Francesca Racioppival, a WHO Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Központjának vezetőjével.

Olvasson bővebben

A szennyezést előfordulási helye (talaj, víz, levegő) alapján kategorizálhatjuk, vagy megnézhetjük a szennyezés különböző típusait, például a vegyi anyagokat. Körülvesznek bennünket a szintetikus vegyi anyagok. Némelyikük azonban nagyon káros is lehet az egészségünkre és a környezetre. Hogyan korlátozhatjuk a jelenlegi életünk részévé vált vegyi anyagok káros hatásait?

Olvasson bővebben

Tudjuk, hogy a műanyagszennyezés és a műanyaghulladék komoly környezeti problémát jelent. Az elmúlt években új műanyagtermékek kerültek a piacra, amelyekről azt állítják, hogy kevésbé ártalmasak a környezetre nézve. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nemrégiben közzétett tájékoztatójában értékeli a környezetre kifejtett hatásukat. Bővebb tájékoztatásért felkerestük Almut Reichelt, az EEA fenntartható erőforrás-felhasználással és hulladékgazdálkodással foglalkozó szakértőjét.

Olvasson bővebben

A Covid19-világjárvány jól szemlélteti, hogy milyen törékenyek a társadalmaink és gazdaságaink a komolyabb megrázkódtatásokkal szemben. A környezetkárosodás és az éghajlatváltozás miatt várhatóan gyakoribbá és súlyosabbá válnak az ilyen jellegű sokkhatások. A bizonytalanságokkal és a több fronton jelentkező kihívásokkal egyedül úgy birkózhatunk meg, ha gondoskodunk arról, hogy e kritikus időszakban hozott döntéseink mind hozzásegítsenek minket társadalmi és fenntarthatósági céljaink megvalósításához.

Olvasson bővebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nemrégiben jelentést tett közzé az európai környezetre és a fenntarthatóságra vonatkozó kilátásokat befolyásoló változások mozgatórugóiról. Interjúnk során a jelentés projektmenedzserét, Lorenzo Beninit kérdeztük, aki az EEA rendszerértékeléssel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakértője.

Olvasson bővebben

Hogyan hozhatunk létre egy fenntarthatóbb és ellenállóképesebb világot a koronavírus okozta válság nyomán? Ebben a kritikus időszakban, amikor a jövőnket formáló kulcsfontosságú helyreállítási döntések születnek, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) összegyűjti a koronavírushoz és a környezethez kapcsolódó ismereteket, és hozzájárul a tájékozott vitához.

Olvasson bővebben

Az európai országok drasztikus intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy korlátozzák a Covid-19 vírusnak az európaiak egészségére és a gazdaságra mért hatását. Az ilyen válságok általában azonnali és súlyos hatást gyakorolnak a lakosság egészére és a gazdaságra. Tekintettel a válság fő gazdasági ágazatokra gyakorolt potenciális hatására, a koronavírus okozta válság várhatóan csökkenteni fogja a gazdasági tevékenységek környezetre és éghajlatra gyakorolt egyes hatásait. A társadalom rendkívül nagy árat fizet a jelentős és hirtelen sokkhatásokért, az Európai Unió pedig nem ily módon akarta átalakítani a gazdaságát és 2050-ig elérni a klímasemlegességet. Az európai zöld megállapodás és a nemrégiben előterjesztett európai klímarendelet ehelyett a kibocsátás visszafordíthatatlan és fokozatos csökkentésére szólít fel, miközben biztosítja az igazságos átmenetet és támogatja az érintetteket.

Olvasson bővebben