következő
előző
tételek

Cikkek

Nyelv megváltoztatása
Cikkek
Menu
Cél a szennyezőanyag‑mentesség Európában

Tavaly tavasszal a koronavírus hetek alatt átformálta a világot. Az általunk magától értetődőnek tartott dolgok közül sok hirtelen nem állt többé rendelkezésünkre. A világjárvány meglepte a világot, de a fertőző betegségekkel foglalkozó tudósok véleménye szerint megjelenése csak idő kérdése volt.

Olvasson bővebben

Interjú - Az egészséget érintő környezeti kockázatok kezelése

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a környezetszennyezés évente 1,4 millió megelőzhető halálesetért felelős Európában, azonban a helyzet javul, és az Európai Zöld Megállapodás lehetőséget kínálhat a fenntarthatóság felé való elmozdulásra. A szennyezésről és az egészségről beszélgettünk Francesca Racioppival, a WHO Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Központjának vezetőjével.

Olvasson bővebben

Egészséges élet a vegyi anyagok világában

A szennyezést előfordulási helye (talaj, víz, levegő) alapján kategorizálhatjuk, vagy megnézhetjük a szennyezés különböző típusait, például a vegyi anyagokat. Körülvesznek bennünket a szintetikus vegyi anyagok. Némelyikük azonban nagyon káros is lehet az egészségünkre és a környezetre. Hogyan korlátozhatjuk a jelenlegi életünk részévé vált vegyi anyagok káros hatásait?

Olvasson bővebben

Mennyire zöldek a biológiailag lebomló, komposztálható és bioalapú, nemrégiben bevezetett új műanyagtermékek?

Tudjuk, hogy a műanyagszennyezés és a műanyaghulladék komoly környezeti problémát jelent. Az elmúlt években új műanyagtermékek kerültek a piacra, amelyekről azt állítják, hogy kevésbé ártalmasak a környezetre nézve. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nemrégiben közzétett tájékoztatójában értékeli a környezetre kifejtett hatásukat. Bővebb tájékoztatásért felkerestük Almut Reichelt, az EEA fenntartható erőforrás-felhasználással és hulladékgazdálkodással foglalkozó szakértőjét.

Olvasson bővebben

Út 2030 Európájába: ellenálló természet, fenntartható gazdaság és egészséges élet

A Covid19-világjárvány jól szemlélteti, hogy milyen törékenyek a társadalmaink és gazdaságaink a komolyabb megrázkódtatásokkal szemben. A környezetkárosodás és az éghajlatváltozás miatt várhatóan gyakoribbá és súlyosabbá válnak az ilyen jellegű sokkhatások. A bizonytalanságokkal és a több fronton jelentkező kihívásokkal egyedül úgy birkózhatunk meg, ha gondoskodunk arról, hogy e kritikus időszakban hozott döntéseink mind hozzásegítsenek minket társadalmi és fenntarthatósági céljaink megvalósításához.

Olvasson bővebben

Előretekintő értékelések a fenntarthatóságra vonatkozó kilátások jobb megértése érdekében

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nemrégiben jelentést tett közzé az európai környezetre és a fenntarthatóságra vonatkozó kilátásokat befolyásoló változások mozgatórugóiról. Interjúnk során a jelentés projektmenedzserét, Lorenzo Beninit kérdeztük, aki az EEA rendszerértékeléssel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakértője.

Olvasson bővebben

Együtt előre léphetünk: fenntartható bolygó megteremtése a koronavírus okozta sokk után

Hogyan hozhatunk létre egy fenntarthatóbb és ellenállóképesebb világot a koronavírus okozta válság nyomán? Ebben a kritikus időszakban, amikor a jövőnket formáló kulcsfontosságú helyreállítási döntések születnek, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) összegyűjti a koronavírushoz és a környezethez kapcsolódó ismereteket, és hozzájárul a tájékozott vitához.

Olvasson bővebben

Néhány szó az európai klímasemlegességi törekvésekről a Covid-19 idején

Az európai országok drasztikus intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy korlátozzák a Covid-19 vírusnak az európaiak egészségére és a gazdaságra mért hatását. Az ilyen válságok általában azonnali és súlyos hatást gyakorolnak a lakosság egészére és a gazdaságra. Tekintettel a válság fő gazdasági ágazatokra gyakorolt potenciális hatására, a koronavírus okozta válság várhatóan csökkenteni fogja a gazdasági tevékenységek környezetre és éghajlatra gyakorolt egyes hatásait. A társadalom rendkívül nagy árat fizet a jelentős és hirtelen sokkhatásokért, az Európai Unió pedig nem ily módon akarta átalakítani a gazdaságát és 2050-ig elérni a klímasemlegességet. Az európai zöld megállapodás és a nemrégiben előterjesztett európai klímarendelet ehelyett a kibocsátás visszafordíthatatlan és fokozatos csökkentésére szólít fel, miközben biztosítja az igazságos átmenetet és támogatja az érintetteket.

Olvasson bővebben

A zajszennyezés jelentős probléma mind az emberi egészség, mind a környezet szempontjából

A zajszennyezés Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent, amelyről sokan nem feltétlenül gondolják, hogy hatással van az egészségükre. Eulalia Peris-szel, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség környezeti zajokkal foglalkozó szakértőjével ültünk le, hogy megvitassuk a „Környezeti zaj Európában – 2020” című, e hónap elején közzétett EEA-jelentés főbb megállapításait.

Olvasson bővebben

Nem ülhetünk tétlenül a klíma, a természet és az emberek érdekében

A 2019-es évre fordulópontként fogunk visszaemlékezni a klíma és a környezetvédelem érdekében való cselekvés szempontjából Európában. Európaiak milliói és világszerte sokan mások tiltakoztak és sürgették a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek valamit. Bizonyítékokon alapuló tudományos értékelések – többek között az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek a környezet állapotáról szóló jelentése (SOER 2020) – hangsúlyozták az előttünk álló kihívások nagyságrendjét és a cselekvés sürgősségét. Ezen felhívások hatására új szakpolitikai ütemtervek készülnek. Az Európai Bizottság által bemutatott európai zöld megállapodás ígéretes kezdete az előttünk álló, kritikus fontosságú évtizednek.

Olvasson bővebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EAA) Európa környezetének helyzetképéről és kilátásairól szóló 2020-as jelentése kulcsfontosságú szerepet játszik Európa fenntarthatóság felé irányuló megújult lendületének támogatásában

2019 decemberében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kiadta az „Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2020-ban (SOER 2020)” c. jelentését. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben Európa a következő tíz évben nem lép fel sürgősen annak érdekében, hogy kezelje a biológiai sokféleség riasztó mértékű csökkenését, az éghajlatváltozás növekvő hatásait és a természeti erőforrások túlzott felhasználását, nem fogja teljesíteni a 2030-ra kitűzött céljait. Emellett néhány kulcsfontosságú megoldást is javasoltak, amelyek segítenének visszaterelni Európát arra az útra, amelyen át teljesíthetők ezek a célok. Tobias Lunggal, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség SOER koordinációs és értékelési szakértőjével találkoztunk, hogy megvitassuk vele a SOER 2020 szerepét.

Olvasson bővebben

Kormányzás – Közös fellépés a fenntartható területgazdálkodás érdekében

Kinek a tulajdona a föld és annak erőforrásai? Ki dönti el, hogyan lehet felhasználni? Bizonyos esetekben a föld magántulajdon, ami megvásárolható és eladható, és kizárólag a tulajdonosai használhatják. Használatát gyakran nemzeti vagy helyi rendeletek szabályozzák, például az erdőterületek fenntartása érdekében. Más esetekben egyes területeket kizárólag közcélú használatra jelölnek ki. De a föld nem csupán tér vagy terület. Amikor mindannyian használjuk a földet és annak erőforrásaitól függünk, a fenntartható gazdálkodás megköveteli a tulajdonosoktól, a szabályozóktól és a felhasználóktól, hogy együttműködjenek egymással, a helyitől a globális szintig.

Olvasson bővebben

Interjú – Talajszennyezés: az iparosodás rendezetlen öröksége

A talajszennyezés olyan ügy, amely szorosan összekapcsolódik közös múltunkkal, és része annak a történetnek, ahogy Európa először ipari éllovassá, majd később a környezetvédelem úttörőjévé vált a világban. Mark Kibblewhite-tal, a Cranfieldi Egyetem (Egyesült Királyság) emeritus professzorával és Európa egyik vezető talajtani szakértőjével beszélgettünk, hogy jobban megértsük a talajszennyezés problematikáját.

Olvasson bővebben

Változó étrendek, változó tájak – A mezőgazdaság és az élelmiszerek Európában

Az elfogyasztott élelmiszerek többségét a földeken és a talajban termeljük meg. Az elmúlt évszázadban – az európai tájjal és társadalommal együtt – jelentősen megváltozott, hogy mit eszünk, és hogyan állítjuk elő azt. A mezőgazdaság intenzívebbé válása lehetővé tette, hogy Európa több élelmiszert állítson elő megfizethetőbb áron, ez azonban a környezet és a hagyományos gazdálkodás rovására történt. Ideje újragondolnunk az asztalunkra kerülő élelmiszerekhez, valamint az azokat előállító földhöz és közösségekhez fűződő viszonyunkat.

Olvasson bővebben

Copernicus – A Föld megfigyelése az űrből és a földről

Az Európa Földre figyelő szemének is nevezett uniós földmegfigyelési program, a Copernicus forradalmasítja a módot ahogy megértjük és megtervezzük értékes föld- és talajerőforrásaink fenntarthatóbb használatát. A Copernicus részletes és valós idejű földmegfigyelési információkat szolgáltat a döntéshozatal számára, legyen szó várostervezésről, közlekedési útvonalakról, zöld területekről, precíziós mezőgazdaságról vagy erdőgazdálkodásról.

Olvasson bővebben

Interjú – Talaj: élő kincs a talpunk alatt

A talaj sokkal több, mint élettelen homok és iszap. Tele van élettel, a mikroszkopikus méretű organizmusoktól kezdve a nagyobb emlősökig, amelyek mind kölcsönhatásban állnak egymással a hasonlóan gazdag mikroélőhelyeken. Kölcsönhatásuk élelmiszert és rostokat, tiszta vizet, tiszta levegőt és szintetikus vegyi anyagoktól mentes ipari folyamatokat, sőt számos betegség ellen még orvosságot is biztosít számunkra. Dr. David Russell-lel, a németországi Senckenberg Természettörténeti Múzeum munkatársával beszélgettünk a talaj biodiverzitásáról és arról, hogy ez mit jelent a bolygónk számára.

Olvasson bővebben

A talaj, a föld és az éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás jelentős hatást fejt ki a talajra, a földhasználatban és a talajban végbemenő változások pedig felgyorsíthatják vagy lelassíthatják az éghajlatváltozást. Egészségesebb talaj és fenntartható terület- és talajgazdálkodás nélkül nem tudunk megbirkózni az éghajlati válsággal, elegendő élelmiszert termelni, és alkalmazkodni a változó éghajlathoz. A választ a legfontosabb ökoszisztémák megőrzése és helyreállítása, valamint az adhatja meg, hogy engedjük, hogy a természet kösse meg a szenet a légkörből.

Olvasson bővebben

Szerkesztői előszó – Föld és talaj: e létfontosságú erőforrások fenntartható használata és kezelése felé

Egészséges föld és talaj nélkül nem tudunk élni. A földön termeljük meg élelmiszereink többségét, és arra építjük otthonainkat. A föld minden faj számára létfontosságú, a szárazföldi vagy vízi állatok és növények számára egyaránt. A talaj, a föld egyik alapvető összetevője, egy rendkívül összetett és gyakran alulértékelt elem, amelyben nyüzsög az élet. Sajnos nem fenntartható az a mód, ahogy jelenleg Európában és világszerte használjuk a földet és a talajt. Ennek jelentős hatása van a földön folyó életre.

Olvasson bővebben

A föld és a talaj Európában – Folyamatosan terjeszkedő városi betontenger?

Európa tájképe változik. A városok és infrastruktúráik elfoglalják a mezőgazdasági termőterületeket, feldarabolják a tájképet, valamint hatnak a vadvilágra és az ökoszisztémákra. A táj szétszabdaltságán túl számos egyéb veszély is fenyegeti a talajt és a földet: szennyezettség, erózió, tömörödés, leburkolás, leromlás, sőt felhagyás. Mi lenne, ha újra tudnánk hasznosítani a városok és a városi infrastruktúra által már elfoglalt földterületet, ahelyett hogy mezőgazdasági földeket foglalunk el?

Olvasson bővebben

A fenntarthatóság felé: az új európai politikákegyedülálló lehetőséget kínálnak

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újonnan megválasztott elnöke kijelölte csapatának az elkövetkező öt évre vonatkozó politikai prioritásait. Programjának középpontjában az európai zöld irányvonal áll, amely ambiciózusabb fellépést ígér az éghajlat és a biológiai sokféleség válsága ügyében. Az európai politika régóta foglalkozik a környezet romlásával és az éghajlatváltozással, és ennek során sikereket és kudarcokat egyaránt elkönyvelhetett. Most, hogy már a lakosság is egyre inkább sürgeti a fellépést, az új politikai ciklus – az új Európai Bizottsággal és Európai Parlamenttel – egyedülálló lehetőséget kínál az igazságos és zöld európai átmenet hatókörének és sebességének növelésére.

Olvasson bővebben

Permalinks

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések