következő
előző
tételek

Cikkek

Nyelv megváltoztatása
Cikkek
Menu
Környezet, egészség és gazdaság, egységben szemlélve

Az európai gazdaságban még mindig érződik a 2008 ban kezdődött gazdasági válság hatása. A munkanélküliség és a bércsökkentések milliókat érintettek. Tényleg a környezetről kellene beszélnünk, amikor a világ egyik leggazdagabb részén a friss diplomások nem találnak állást? Az Európai Unió új környezetvédelmi cselekvési programja éppen ezt teszi, sőt még ennél is többet. A környezetet valójában egészségünk és gazdaságunk szerves és elválaszthatatlan részeként határozza meg.

Olvasson bővebben

Légszennyezés: kezeléséhez ismeretekre van szükség

„A jó hír az, hogy az elmúlt évtizedek során lényegesen javult a helyzet számos légszennyező anyagnak való kitettség terén. E szennyező anyagok, amelyek tekintetében a legjelentősebb csökkentéseket értük el, azonban nem azok, amelyek a legártalmasabbak az emberi egészségre és a környezetre nézve” – mondja Valentin Foltescu, aki az EEA nál a levegőminőség értékelésével és adatszolgáltatással foglalkozik. Megkérdeztük Valentint, hogy mit tesz az EEA a levegőminőséggel kapcsolatban, és hogy mit mutatnak a legfrissebb adatok.

Olvasson bővebben

A változás átállássá alakítása

Egy állandóan változó világban élünk. Hogyan irányíthatjuk a folyamatban lévő változásokat úgy, hogy 2050 re elérjük a globális fenntarthatóságot? Hogyan teremthetünk egyensúlyt a gazdaság és a környezet, a rövid és a hosszú távú célok között? A válasz abban rejlik, ahogyan az átállás folyamatát kezeljük, anélkül, hogy fenntarthatatlan rendszerekbe zárnánk magunkat.

Olvasson bővebben

Városi vizek

Városi vizek

2012. 12. 17.

A népességnövekedéssel, az urbanizációval és a gazdasági fejlődéssel együtt az európai városok vízigénye is növekszik. Ugyanakkor az éghajlatváltozás és környezetszennyezés a városlakók vízellátására is hatással van. Hogyan képesek Európa városai a jövőben is tiszta ivóvizet biztosítani lakosaik részére?

Olvasson bővebben

Mezőgazdasági vízfelhasználás

Enni kell. Az élelmiszerek előállításához pedig tiszta víz kell. Az emberi tevékenységek jelentette növekvő kereslet és az éghajlatváltozás szorításában sok térségben, főleg a déli vidékeken, egyre nehezebb a szükségleteket kielégítő mennyiségű édesvízhez jutni. Hogyan termeszthetünk élelmiszernövényeket anélkül, hogy a természetben vízhiányt okoznánk? Egy biztos: a hatékonyabb mezőgazdasági célú vízfelhasználás az egyik megoldás.

Olvasson bővebben

Városi környezet

Városi környezet

2010. 03. 22.

A városi terektől a városi ökoszisztémákig

Olvasson bővebben

A tenger

A tenger

2010. 03. 22.

A tengeri biodiverzitás nyomás alatt

Olvasson bővebben

Az alpok

Az alpok

2010. 03. 22.

A klímaváltozás hatása ma Európában

Olvasson bővebben

Az élet szövete

Az élet szövete

2010. 03. 22.

A biodiverzitás - az „ökoszisztéma” ami fenntartja az életet

Olvasson bővebben

A víz, amit megeszünk – a mezőgazdasági öntözés miatti súlyos teher

A mezőgazdaság súlyos és egyre növekvő, vízhiánnyal és az ökoszisztémák károsításával fenyegető terhet ró Európa vízkészleteire. A fenntartható vízfelhasználás eléréséhez a mezőgazdasági termelők számára megfelelő árösztönzést, tanácsadást és segítségnyújtást kell biztosítani.

Olvasson bővebben

Ha kiszárad a kút - Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a víz

„A vizet havonta egyszer vagy kétszer, néha többször is elzárják.” -mondja Barış Tekin, aki feleségével és lányávál egy lakásban él, Isztambul egyik történelmi negyedében, Beşiktaş-ban. „A lakásban körülbelül 50 liter palackozott vizünk van mosás és tisztálkodás céljára, arra az esetre, ha hosszabb időre megszűnne a vízszolgáltatás. Ha nagyon hosszú ideig nincs vizünk, apámékhoz vagy a feleségem szüleihez megyünk.” – meséli Barış, a Marmara Egyetem közgazdaságtudomány professzora.

Olvasson bővebben

Gyilkos csigák és más idegenek - Európa biológiai sokfélesége riasztó gyorsasággal csökken

Érdekli Önt a kertészkedés? Ha igen, és közép- vagy észak-Európában él, a „gyilkos csiga” valószínűleg Önnek is személyes ellensége. Úgy tűnik, a fűszernövényeket és zöldségeket egyaránt mohón fogyasztó meztelen csiga ellen nincs védekezés.

Olvasson bővebben

Hal a vízben - Tengerek az éghajlatváltozás tükrében

Az öreg halász meséje. 1986. október 6-ának éjszakáján a Koppenhágától északra fekvő kisváros, Gilleleje homárhalászai a Kattegat-szorosban halászva azt vették észre, hogy a hálójuk tele van norvég homárokkal. Az állatok nagy része már kimúlt, vagy a kimúlás határán volt, és igen furcsa színűek voltak.

Olvasson bővebben

Nem pusztán forró levegő - Globális diplomácia és a Kiotói Jegyzőkönyvet felváltó megállapodás kidolgozása

A tél beköszöntével minden évben megnyílnak a koppenhágai városközpontban lévő híres, régi vidámpark, a Tivoli-kert kapui, és ezzel hivatalosan is kezdetét veszi a karácsonyi évad. 2009 decemberében a Tivoli csillogó fényeit azonban minden bizonnyal el fogja halványítani a dán fővárosban megrendezésre kerülő 15. COP — a globális éghajlatváltozással foglalkozó eddigi legfontosabb találkozó —, amelyre sok ezer diplomata, politikus, üzletember, környezetvédelmi aktivista és éghajlatváltozással foglalkozó szakértő gyűlik össze a világ minden részéről.

Olvasson bővebben

Minden lélegzetvétel - Levegőminőség Európában

* A történet szereplői a képzelet szülöttei. Az adatok azonban valódiak. A történet 2008. július 27-én játszódik, amikor Brüsszelben levegőminőségi riasztást rendeltek el

Olvasson bővebben

Ne az én kertembe — Nemzetközi hulladékszállítmányok és a környezet

Hulladék határok nélkül: A 35 éves Zhang Guofu havonta 700 eurót, Kína vidéki területein hatalmas fizetésnek számító összeget keres azzal, hogy egy brit szupermarketlánc bevásárlószatyrait és angol nyelvű DVD-ket tartalmazó szemetet válogat. Az igazság az, hogy a Londonban kukába dobott szemét igen könnyen onnan 5000 mérföldnyire, a kínai Pearl folyó deltavidékén működő újrahasznosító üzemben köthet ki.

Olvasson bővebben

Ha a bioenergia elszabadul — Az átállás az olajról a bioenergiára nem kockázatmentes

A bioenergia nem új fogalom. Az emberek már évezredek óta égetnek fát. Az 1800-as évek közepén az ipari forradalom előtérbe állította az ún. fosszilis tüzelőanyagokat, elsősorban a szenet és az olajat. A fosszilis tüzelőanyagok azonban egyre nehezebben fellelhetők és kitermelhetők, egyre drágábbak, és egyre sűrűsödnek körülöttük a kiélezett politikai viták.

Olvasson bővebben

Permalinks

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések