All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Ahhoz, hogy elegendő mennyiségű élelmiszert termelhessen, Európa az intenzív mezőgazdaságra támaszkodik, ami kihatással van a környezetre és egészségünkre. Képes e Európa környezetbarátabb élelmiszertermelési módot találni? Erről kérdeztük Ybele Hoogeveent, aki az erőforrás-használat környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásával foglalkozó csoportot vezeti az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél. (EEA)
Az európai gazdaságban még mindig érződik a 2008 ban kezdődött gazdasági válság hatása. A munkanélküliség és a bércsökkentések milliókat érintettek. Tényleg a környezetről kellene beszélnünk, amikor a világ egyik leggazdagabb részén a friss diplomások nem találnak állást? Az Európai Unió új környezetvédelmi cselekvési programja éppen ezt teszi, sőt még ennél is többet. A környezetet valójában egészségünk és gazdaságunk szerves és elválaszthatatlan részeként határozza meg.
„A jó hír az, hogy az elmúlt évtizedek során lényegesen javult a helyzet számos légszennyező anyagnak való kitettség terén. E szennyező anyagok, amelyek tekintetében a legjelentősebb csökkentéseket értük el, azonban nem azok, amelyek a legártalmasabbak az emberi egészségre és a környezetre nézve” – mondja Valentin Foltescu, aki az EEA nál a levegőminőség értékelésével és adatszolgáltatással foglalkozik. Megkérdeztük Valentint, hogy mit tesz az EEA a levegőminőséggel kapcsolatban, és hogy mit mutatnak a legfrissebb adatok.
Egy állandóan változó világban élünk. Hogyan irányíthatjuk a folyamatban lévő változásokat úgy, hogy 2050 re elérjük a globális fenntarthatóságot? Hogyan teremthetünk egyensúlyt a gazdaság és a környezet, a rövid és a hosszú távú célok között? A válasz abban rejlik, ahogyan az átállás folyamatát kezeljük, anélkül, hogy fenntarthatatlan rendszerekbe zárnánk magunkat.
A népességnövekedéssel, az urbanizációval és a gazdasági fejlődéssel együtt az európai városok vízigénye is növekszik. Ugyanakkor az éghajlatváltozás és környezetszennyezés a városlakók vízellátására is hatással van. Hogyan képesek Európa városai a jövőben is tiszta ivóvizet biztosítani lakosaik részére?
Enni kell. Az élelmiszerek előállításához pedig tiszta víz kell. Az emberi tevékenységek jelentette növekvő kereslet és az éghajlatváltozás szorításában sok térségben, főleg a déli vidékeken, egyre nehezebb a szükségleteket kielégítő mennyiségű édesvízhez jutni. Hogyan termeszthetünk élelmiszernövényeket anélkül, hogy a természetben vízhiányt okoznánk? Egy biztos: a hatékonyabb mezőgazdasági célú vízfelhasználás az egyik megoldás.
A mezőgazdaság súlyos és egyre növekvő, vízhiánnyal és az ökoszisztémák károsításával fenyegető terhet ró Európa vízkészleteire. A fenntartható vízfelhasználás eléréséhez a mezőgazdasági termelők számára megfelelő árösztönzést, tanácsadást és segítségnyújtást kell biztosítani.
„A vizet havonta egyszer vagy kétszer, néha többször is elzárják.” -mondja Barış Tekin, aki feleségével és lányávál egy lakásban él, Isztambul egyik történelmi negyedében, Beşiktaş-ban. „A lakásban körülbelül 50 liter palackozott vizünk van mosás és tisztálkodás céljára, arra az esetre, ha hosszabb időre megszűnne a vízszolgáltatás. Ha nagyon hosszú ideig nincs vizünk, apámékhoz vagy a feleségem szüleihez megyünk.” – meséli Barış, a Marmara Egyetem közgazdaságtudomány professzora.
Érdekli Önt a kertészkedés? Ha igen, és közép- vagy észak-Európában él, a „gyilkos csiga” valószínűleg Önnek is személyes ellensége. Úgy tűnik, a fűszernövényeket és zöldségeket egyaránt mohón fogyasztó meztelen csiga ellen nincs védekezés.
Az öreg halász meséje. 1986. október 6-ának éjszakáján a Koppenhágától északra fekvő kisváros, Gilleleje homárhalászai a Kattegat-szorosban halászva azt vették észre, hogy a hálójuk tele van norvég homárokkal. Az állatok nagy része már kimúlt, vagy a kimúlás határán volt, és igen furcsa színűek voltak.
A tél beköszöntével minden évben megnyílnak a koppenhágai városközpontban lévő híres, régi vidámpark, a Tivoli-kert kapui, és ezzel hivatalosan is kezdetét veszi a karácsonyi évad. 2009 decemberében a Tivoli csillogó fényeit azonban minden bizonnyal el fogja halványítani a dán fővárosban megrendezésre kerülő 15. COP — a globális éghajlatváltozással foglalkozó eddigi legfontosabb találkozó —, amelyre sok ezer diplomata, politikus, üzletember, környezetvédelmi aktivista és éghajlatváltozással foglalkozó szakértő gyűlik össze a világ minden részéről.
* A történet szereplői a képzelet szülöttei. Az adatok azonban valódiak. A történet 2008. július 27-én játszódik, amikor Brüsszelben levegőminőségi riasztást rendeltek el
Hulladék határok nélkül: A 35 éves Zhang Guofu havonta 700 eurót, Kína vidéki területein hatalmas fizetésnek számító összeget keres azzal, hogy egy brit szupermarketlánc bevásárlószatyrait és angol nyelvű DVD-ket tartalmazó szemetet válogat. Az igazság az, hogy a Londonban kukába dobott szemét igen könnyen onnan 5000 mérföldnyire, a kínai Pearl folyó deltavidékén működő újrahasznosító üzemben köthet ki.
A bioenergia nem új fogalom. Az emberek már évezredek óta égetnek fát. Az 1800-as évek közepén az ipari forradalom előtérbe állította az ún. fosszilis tüzelőanyagokat, elsősorban a szenet és az olajat. A fosszilis tüzelőanyagok azonban egyre nehezebben fellelhetők és kitermelhetők, egyre drágábbak, és egyre sűrűsödnek körülöttük a kiélezett politikai viták.
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/articles/all-articles or scan the QR code.
PDF generated on 2024. április 18., 17:10
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal