Ön szerint az Európai Unió el fogja-e érni azt a 2020-as célját, amely szerint a teljes energiaigényének 20%-át megújuló energiaforrásokból fedezné?

Az eddig elért fejlődés alapján valószínű, hogy az EU meg tudja valósítani ezt a célkitűzést. Az EU megújuló energiafogyasztása évről évre nőtt, és 2014-ben a teljes energiafogyasztás 16%-át érte el. Ez az arány meghaladja a megújulóenergia-irányelvben Európára meghatározott időközi ütemterv-előirányzatot, azaz jelenleg jó úton haladunk. Tagállami szinten a kép egy kicsivel árnyaltabb, de a tagállamok túlnyomó része jó úton halad.

A megújuló energiaforrások megnövekedett fogyasztása számos területen jótékony hatást gyakorolt. Az uniós és tagállami célkitűzések felé történt előrehaladás azt jelenti, hogy a megújuló energiaforrások ténylegesen kiszorítják a fosszilis tüzelőanyagokat és elősegítik a tiszta energia irányába mutató szerkezeti eltolódást. Ezek az ígéretes fejlemények felkészíthetik az európai vállalatokat az új globális energiaszektorokba való belépésre, ahol jelentős növekedés várható. Ezen felül a tiszta energiaforrások iránt a szélesebb nyilvánosság körében is növekvő érdeklődést és támogatást érzékelünk — ez hozzájárulhat a jelenlegi energiaváltás felgyorsításához. E pozitív fejlemények ellenére még sokat kell dolgoznunk ahhoz, hogy az energiaváltás megtörténjen.

Vajon az EU bármikor is képes lesz-e teljes mértékben megújuló energiaforrásokra támaszkodni vagy a fosszilis tüzelőanyagok mindig szerepet fognak játszani az energiaellátás terén?

A Párizsi Megállapodásban a világ országai megállapodtak abban, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő irányába mozdulnak el. Az Európai Unió már korábban ambíciózus klímavédelmi célokat tűzött ki maga elé, és a hosszú távú dekarbonizációs célkitűzéseink eléréséhez a megújuló energiaforrásoknak 2050-re az energiaszükségletünk legalább 55-75%-át kell kitennie. Ez természetesen kihívást jelent, de véleményem szerint megvalósítható.

A megújuló energiaforrások kulcsfontosságúak a hosszú távú klímaváltozás mérséklési erőfeszítések szempontjából és egyre nagyobb szerepet fognak játszani az EU átfogó energiabiztonságának javítása terén. Ugyanakkor a fosszilis tüzelőanyagok iránti szükségletünk valószínűleg még egy ideig megmarad, még akkor is, ha azoktól való függésünk csökkenni kezdett. A geopolitikai kockázatokon felül a fosszilis tüzelőanyagok aránytalan külső költséget jelentenek a társadalom számára, amely egészségügyi és környezetvédelmi károkban nyilvánul meg.

Míg a tartósan alacsony olajárak érinthetik a megújuló energiaforrások költség alapú versenyképességét, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos hosszú távú kilátások ragyogóak. A megújuló energiát hasznosító technológiák költség szempontból egyre versenyképesebbek. A megújuló energiaforrások piaci árakon már sok helyen sikeresen felveszik a versenyt a fosszilis tüzelőanyagokat hasznosító technológiákkal. Mindemellett, ha az energiaárak jobban figyelembe vennék az energiatermelésnek és energiafelhasználásnak tulajdonított környezeti hatásokat, mint például a levegőbe, vízbe és az éghajlatba történő kibocsátás, a megújuló energiaforrások egyértelműen felülmúlnák a hagyományos technológiákat.

Vezető szerepet játszik-e Európa a tiszta energiaforrások kifejlesztésében?

A nemrégiben elkészült, megújuló energiaforrások Európában történő felhasználásáról szóló EEA jelentés alapján az EU jelentősen hozzájárult a megújuló energiaforrásokat használó technológiák globális fejlesztéséhez. A 2005 és 2012 közötti időszakban a megújuló energiaforrások területén az összes új átfogó beruházás legnagyobb hányadát Európa valósította meg, majd 2013-tól Európát Kína előzte meg. 2014-ben az EU 28 tagállama együttesen a világ legnagyobb – Kínáénál háromszor nagyobb – telepített és csatlakoztatott napelem kapacitásával, valamint globálisan a legnagyobb szélenergia kapacitással rendelkezett. Mindazonáltal Európában a beruházás üteme lelassult az utóbbi időben, miközben a világ más részein kezd felgyorsulni.

Ami a megújuló energiaszektorban a foglalkoztatást jelenti, az EU az egyike a kulcsfontosságú globális szereplőknek. 2014-ben a munkaerő foglalkoztatása ezen a területen a második legnagyobb mértéket érte el Brazília után. Az EU megújuló energiaszektorában a legtöbb munkahelyet a szélenergia, napelem és szilárd biomassza előállító ágazatok teremtik. A napelem és szélenergia termelő ágazatokban munkahelyek szűnnek meg, mivel a Kínából érkező verseny egyre növekszik. Ennek ellenére a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó munkahelyeknek az EU 28 tagállama együttes munkaerejéhez viszonyított aránya még ma is nagyobb, mint Kínában.

Milyen kihívások előtt állunk?

Először is a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos globális kilátások gyorsan változnak. Amennyiben Európa meg kívánja tartani az első lépés megtételéből származó előnyét, fenn kell tartania az elkötelezettségének mértékét. Az a körülmény, hogy a megújuló energiaforrások terén a kutatás-fejlesztési támogatások mértéke stagnál, a jövőbeli áttörést jelentő technológiáktól való elesés lehetőségét veti fel. Ebben az összefüggésben a Nemzetközi Energiaügynökség a tiszta energia innovációval kapcsolatos jelenlegi K+F kiadások megháromszorozását javasolja.

Ráadásul az EU belső energiapiaca reformot igényel annak érdekében, hogy növekedjen a hatékonysága és képessé váljon az időszakosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások növekvő mértékének befogadására. Az olyan időszakosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások, mint például a napelem és a szélenergia akkor táplálják a villamos energiát a hálózatokba, amikor azt az éghajlati feltételek lehetővé teszik. A jelenlegi piaci szabályok alapján ezek az energiaforrások nem tudnak megfelelő árszintet elérni és ezt a problémát a jövőben kezelni kell. A hatékonyság, átvitel, határon átnyúló rendszerösszeköttetés és energiatárolás területén elért fejlődés, valamint a keresletoldali menedzsment szerepének aktívabbá válása szintén fontos szerepet fognak játszani az energiaváltás szempontjából.

Hogyan biztosítja az EEA a megújuló energia hatékonyabb felhasználását?

Az uniós célkitűzések irányába tett előrehaladásról rendszeresen készítünk felméréseket, amelyekkel támogatjuk az európai döntéshozókat. A jelentéseink az aktuális állapotot is mutatják és a tagállamok számára éves rendszerességgel információs központként működünk Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózatunk (Eionet) keretében, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kérdések azonosítása és megvitatása céljából.

Mihai Tomescu