következő
előző
tételek

Cikkek

Nyelv megváltoztatása
Cikkek
Menu
Az európai erdők jó állapotának kulcsa a fenntartható gazdálkodás

Az európai erdők alapvető szolgáltatásokat nyújtanak: tiszta levegőt, tiszta vizet, természetes úton megkötik a szén-dioxidot, emellett pedig fát, élelmiszert és egyéb termékeket biztosítanak. Számos fajnak és élőhelynek adnak otthont. Az európai erdők előtt álló kihívásokról Annemarie Bastrup-Birkkel, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség erdészeti és környezetvédelmi szakértőjével beszélgettünk.

Olvasson bővebben

Túllépni a hulladékgazdálkodáson egy zöldgazdaság felé

Jelenlegi erőforrás-felhasználásunk nem fenntartható, és nyomás alá helyezi bolygónkat. Elő kell mozdítanunk a körforgásos zöldgazdaságba való átmenetet azzal, hogy túllépünk a hulladékgazdálkodási politikán, és a környezettudatos tervezésre, innovációra és beruházásokra helyezzük a hangsúlyt. A kutatás nemcsak a termelésben tudja előmozdítani az innovációt, hanem az üzleti modellekben és a finanszírozási mechanizmusokban is.

Olvasson bővebben

Összeegyeztethető-e a közlekedés a környezetre gyakorolt hatásával (TERM jelentés)?

Az EEA 2015-re vonatkozó éves közlekedési és környezeti jelentéstételi mechanizmusának (Transport and Environment Reporting Mechanism, TERM) nemrégiben történt közzétételével, valamint a jelenlegi, a járművek kibocsátásával kapcsolatos, nemzetközi figyelmet kapott botránnyal kapcsolatban az EEA TERM-koordinátorával, Alfredo Sánchez Vicente-vel beszélgettünk.

Olvasson bővebben

Klímamegállapodás: egy alacsony széndioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó világ felé

A Párizsban 195 ország által elfogadott klímamegállapodás a maga nemében a valaha volt első univerzális és jogilag kötelező érvényű megállapodás. A párizsi megállapodás sok évi előkészület, párbeszéd, valamint az éghajlatváltozás aktuális és lehetséges hatásai kezelésére vonatkozó igény növekvő tudatosulásának eredménye. Ez fontos és ígéretes lépés egy alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó világ felé. Világosan jelzi a politikai döntéshozók és a vállalkozások számára azt is, hogy szakadjanak el a fosszilis üzemanyagoktól, és fektessenek a tiszta energiába és az alkalmazkodást célzó intézkedésekbe.

Olvasson bővebben

Az emberi tevékenységek miatt fogyóban a földterület és a talaj

A föld és a talaj létfontosságú a természeti rendszerek és az emberi társadalom számára, az emberi tevékenységek azonban a teljes földkészlet és így a talaj működését is veszélybe sodorják. Mi áll ennek a hátterében? Mit tesz Európa a megelőzésére? Mivel 2015 a talajok nemzetközi éve, kérdéseinkkel Geertrui Louwagie-hez, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség talajvizsgálatért és -adatszolgáltatásért felelős projektvezetőjéhez fordultunk.

Olvasson bővebben

Zöld infrastruktúra: jobb élet, természetes megoldásokkal

A zöld infrastruktúra vonzó megoldásokat kínál a környezeti, társadalmi és gazdasági problémákra, ezért szervesen be kell épülnie a különféle szakpolitikai területekbe. Mivel az EEA hamarosan jelentést ad ki a környezetbarát infrastruktúra szerepéről az időjárási és éghajlat-változási vonatkozású természeti veszélyek hatásának enyhítésében, erről beszéltünk Gorm Dige vezető szerzővel, területi környezeti, szakpolitikai és gazdasági elemzésért felelős projektvezetővel.

Olvasson bővebben

A globális fenntarthatóság felé

2015 szeptemberében több mint 190 országnak sikerült megállapodnia az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó Fenntartható Fejlődési Célokról (Sustainable Development Golas, SDGs). A Fenntartható Fejlesztési Célok elődeikkel ellentétben ezúttal a fejlődő és a fejlett országokra egyaránt vonatkoznak, és a fenntartható fejlődés témaköreinek szélesebb körét fedik le. A 17 fenntartható fejlesztési cél közül sok a környezetre, az erőforrások felhasználására és az éghajlatváltozásra vonatkozik.

Olvasson bővebben

Európa mezőgazdasága: hogyan tegyük az élelmiszereket megfizethetővé, egészségessé és „zölddé”?

Ahhoz, hogy elegendő mennyiségű élelmiszert termelhessen, Európa az intenzív mezőgazdaságra támaszkodik, ami kihatással van a környezetre és egészségünkre. Képes e Európa környezetbarátabb élelmiszertermelési módot találni? Erről kérdeztük Ybele Hoogeveent, aki az erőforrás-használat környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásával foglalkozó csoportot vezeti az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél. (EEA)

Olvasson bővebben

Környezet, egészség és gazdaság, egységben szemlélve

Az európai gazdaságban még mindig érződik a 2008 ban kezdődött gazdasági válság hatása. A munkanélküliség és a bércsökkentések milliókat érintettek. Tényleg a környezetről kellene beszélnünk, amikor a világ egyik leggazdagabb részén a friss diplomások nem találnak állást? Az Európai Unió új környezetvédelmi cselekvési programja éppen ezt teszi, sőt még ennél is többet. A környezetet valójában egészségünk és gazdaságunk szerves és elválaszthatatlan részeként határozza meg.

Olvasson bővebben

Légszennyezés: kezeléséhez ismeretekre van szükség

„A jó hír az, hogy az elmúlt évtizedek során lényegesen javult a helyzet számos légszennyező anyagnak való kitettség terén. E szennyező anyagok, amelyek tekintetében a legjelentősebb csökkentéseket értük el, azonban nem azok, amelyek a legártalmasabbak az emberi egészségre és a környezetre nézve” – mondja Valentin Foltescu, aki az EEA nál a levegőminőség értékelésével és adatszolgáltatással foglalkozik. Megkérdeztük Valentint, hogy mit tesz az EEA a levegőminőséggel kapcsolatban, és hogy mit mutatnak a legfrissebb adatok.

Olvasson bővebben

A változás átállássá alakítása

Egy állandóan változó világban élünk. Hogyan irányíthatjuk a folyamatban lévő változásokat úgy, hogy 2050 re elérjük a globális fenntarthatóságot? Hogyan teremthetünk egyensúlyt a gazdaság és a környezet, a rövid és a hosszú távú célok között? A válasz abban rejlik, ahogyan az átállás folyamatát kezeljük, anélkül, hogy fenntarthatatlan rendszerekbe zárnánk magunkat.

Olvasson bővebben

Városi vizek

Városi vizek

2012. 12. 17.

A népességnövekedéssel, az urbanizációval és a gazdasági fejlődéssel együtt az európai városok vízigénye is növekszik. Ugyanakkor az éghajlatváltozás és környezetszennyezés a városlakók vízellátására is hatással van. Hogyan képesek Európa városai a jövőben is tiszta ivóvizet biztosítani lakosaik részére?

Olvasson bővebben

Mezőgazdasági vízfelhasználás

Enni kell. Az élelmiszerek előállításához pedig tiszta víz kell. Az emberi tevékenységek jelentette növekvő kereslet és az éghajlatváltozás szorításában sok térségben, főleg a déli vidékeken, egyre nehezebb a szükségleteket kielégítő mennyiségű édesvízhez jutni. Hogyan termeszthetünk élelmiszernövényeket anélkül, hogy a természetben vízhiányt okoznánk? Egy biztos: a hatékonyabb mezőgazdasági célú vízfelhasználás az egyik megoldás.

Olvasson bővebben

Városi környezet

Városi környezet

2010. 03. 22.

A városi terektől a városi ökoszisztémákig

Olvasson bővebben

A tenger

A tenger

2010. 03. 22.

A tengeri biodiverzitás nyomás alatt

Olvasson bővebben

Az alpok

Az alpok

2010. 03. 22.

A klímaváltozás hatása ma Európában

Olvasson bővebben

Az élet szövete

Az élet szövete

2010. 03. 22.

A biodiverzitás - az „ökoszisztéma” ami fenntartja az életet

Olvasson bővebben

A víz, amit megeszünk – a mezőgazdasági öntözés miatti súlyos teher

A mezőgazdaság súlyos és egyre növekvő, vízhiánnyal és az ökoszisztémák károsításával fenyegető terhet ró Európa vízkészleteire. A fenntartható vízfelhasználás eléréséhez a mezőgazdasági termelők számára megfelelő árösztönzést, tanácsadást és segítségnyújtást kell biztosítani.

Olvasson bővebben

Permalinks

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések