All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kiemelt prioritás az Európai Unióban. Mi készteti a városokat arra, hogy fontos intézkedések végrehajtásával mérsékeljék az ilyen hatásokat, egyben ellenállóbbá és fenntarthatóbbá tegyék a városközpontokat? Ivone Pereira Martins-szal, az EEA városi fenntarthatósággal foglalkozó szakértőjével arról beszélgettünk, mit tesz az ügynökség e létfontosságú munka támogatása érdekében.
Együttes stratégiánk kijelöli az utunk irányát. Új módszert hoz a közös munkában és a tudás megteremtésében – agilisebb, intelligensebb, proaktívabb, közvetlenebbül hasznosítható módszert, igazodva a ránk váró kihívásokhoz és a tudásanyaghoz, amelyre az előttünk álló évtizedben szükségünk lesz.
Az európai polgárok mindennapi egészségére és jóllétére a légszennyezés, a zajszennyezés és az éghajlatváltozás hatásai nagy veszélyt jelentenek. Catherine Ganzlebennel, a légszennyezésért, környezetért és egészségért felelős csoport vezetőjével, Alberto Gonzálezzel, az EEA levegőminőségi szakértőjével és Eulalia Perisszel, az EEA zajszennyezési szakértőjével beszélgettünk, hogy megtudjuk, mit tesz az EEA az ismeretterjesztés érdekében ezen a fontos munkaterületen.
Mi a közös az idilli tájakon elszórt szőlőskertekben, az ipari területekben és a hulladéklerakókban? A vegyi anyagok jelenléte lehet a válasz. A nehézfémektől a szerves szennyezőanyagokig és a mikro-műanyagokig, a talaj, ahol élelmiszereinket megtermeljük, és a föld, amelyre otthonainkat építjük, különböző szennyezőanyagokkal szennyeződhet. A szennyezőanyagok széles körben elterjedtek, és egyre inkább felhalmozódnak az európai földeken és talajokban. Mi a megoldás erre a problémára?
Egyre több zajhatással szembesülünk mindennapi életünk során. A zajos autók az utakon, az alacsonyan szálló repülő vagy a közeli vonat gyakran okoz kellemetlenséget és frusztrációt. Az egészségünkre és a környezetünkre gyakorolt hatásuk azonban sokkal súlyosabb lehet, mint gondolnánk.
A szabályozásnak, a gyártás fejlesztésének és a környezetvédelmi kezdeményezéseknek köszönhetően Európában csökken az ipari szennyezés. Az ipar azonban továbbra is szennyez, és ebben a szektorban ambiciózus kihívás a szennyezőanyag-mentesség felé való elmozdulás.
Az EU környezetvédelmi jogszabályainak középpontjában egy egyszerű, de erőteljes elképzelés áll: a „szennyező fizet” elve. Ezt az elvet adók, bírságok és egyéb intézkedések – például a szennyezőanyag-kibocsátási kvóták és a környezeti felelősségről szóló irányelv– formájában alkalmazzák. Geert Van Calster professzorral beszélgettünk erről az elvről, annak előnyeiről és hiányosságairól.
Tavaly tavasszal a koronavírus hetek alatt átformálta a világot. Az általunk magától értetődőnek tartott dolgok közül sok hirtelen nem állt többé rendelkezésünkre. A világjárvány meglepte a világot, de a fertőző betegségekkel foglalkozó tudósok véleménye szerint megjelenése csak idő kérdése volt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a környezetszennyezés évente 1,4 millió megelőzhető halálesetért felelős Európában, azonban a helyzet javul, és az Európai Zöld Megállapodás lehetőséget kínálhat a fenntarthatóság felé való elmozdulásra. A szennyezésről és az egészségről beszélgettünk Francesca Racioppival, a WHO Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Központjának vezetőjével.
A szennyezést előfordulási helye (talaj, víz, levegő) alapján kategorizálhatjuk, vagy megnézhetjük a szennyezés különböző típusait, például a vegyi anyagokat. Körülvesznek bennünket a szintetikus vegyi anyagok. Némelyikük azonban nagyon káros is lehet az egészségünkre és a környezetre. Hogyan korlátozhatjuk a jelenlegi életünk részévé vált vegyi anyagok káros hatásait?
Tudjuk, hogy a műanyagszennyezés és a műanyaghulladék komoly környezeti problémát jelent. Az elmúlt években új műanyagtermékek kerültek a piacra, amelyekről azt állítják, hogy kevésbé ártalmasak a környezetre nézve. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nemrégiben közzétett tájékoztatójában értékeli a környezetre kifejtett hatásukat. Bővebb tájékoztatásért felkerestük Almut Reichelt, az EEA fenntartható erőforrás-felhasználással és hulladékgazdálkodással foglalkozó szakértőjét.
A Covid19-világjárvány jól szemlélteti, hogy milyen törékenyek a társadalmaink és gazdaságaink a komolyabb megrázkódtatásokkal szemben. A környezetkárosodás és az éghajlatváltozás miatt várhatóan gyakoribbá és súlyosabbá válnak az ilyen jellegű sokkhatások. A bizonytalanságokkal és a több fronton jelentkező kihívásokkal egyedül úgy birkózhatunk meg, ha gondoskodunk arról, hogy e kritikus időszakban hozott döntéseink mind hozzásegítsenek minket társadalmi és fenntarthatósági céljaink megvalósításához.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nemrégiben jelentést tett közzé az európai környezetre és a fenntarthatóságra vonatkozó kilátásokat befolyásoló változások mozgatórugóiról. Interjúnk során a jelentés projektmenedzserét, Lorenzo Beninit kérdeztük, aki az EEA rendszerértékeléssel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakértője.
Hogyan hozhatunk létre egy fenntarthatóbb és ellenállóképesebb világot a koronavírus okozta válság nyomán? Ebben a kritikus időszakban, amikor a jövőnket formáló kulcsfontosságú helyreállítási döntések születnek, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) összegyűjti a koronavírushoz és a környezethez kapcsolódó ismereteket, és hozzájárul a tájékozott vitához.
Az európai országok drasztikus intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy korlátozzák a Covid-19 vírusnak az európaiak egészségére és a gazdaságra mért hatását. Az ilyen válságok általában azonnali és súlyos hatást gyakorolnak a lakosság egészére és a gazdaságra. Tekintettel a válság fő gazdasági ágazatokra gyakorolt potenciális hatására, a koronavírus okozta válság várhatóan csökkenteni fogja a gazdasági tevékenységek környezetre és éghajlatra gyakorolt egyes hatásait. A társadalom rendkívül nagy árat fizet a jelentős és hirtelen sokkhatásokért, az Európai Unió pedig nem ily módon akarta átalakítani a gazdaságát és 2050-ig elérni a klímasemlegességet. Az európai zöld megállapodás és a nemrégiben előterjesztett európai klímarendelet ehelyett a kibocsátás visszafordíthatatlan és fokozatos csökkentésére szólít fel, miközben biztosítja az igazságos átmenetet és támogatja az érintetteket.
A zajszennyezés Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent, amelyről sokan nem feltétlenül gondolják, hogy hatással van az egészségükre. Eulalia Peris-szel, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség környezeti zajokkal foglalkozó szakértőjével ültünk le, hogy megvitassuk a „Környezeti zaj Európában – 2020” című, e hónap elején közzétett EEA-jelentés főbb megállapításait.
A 2019-es évre fordulópontként fogunk visszaemlékezni a klíma és a környezetvédelem érdekében való cselekvés szempontjából Európában. Európaiak milliói és világszerte sokan mások tiltakoztak és sürgették a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek valamit. Bizonyítékokon alapuló tudományos értékelések – többek között az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek a környezet állapotáról szóló jelentése (SOER 2020) – hangsúlyozták az előttünk álló kihívások nagyságrendjét és a cselekvés sürgősségét. Ezen felhívások hatására új szakpolitikai ütemtervek készülnek. Az Európai Bizottság által bemutatott európai zöld megállapodás ígéretes kezdete az előttünk álló, kritikus fontosságú évtizednek.
2019 decemberében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kiadta az „Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2020-ban (SOER 2020)” c. jelentését. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben Európa a következő tíz évben nem lép fel sürgősen annak érdekében, hogy kezelje a biológiai sokféleség riasztó mértékű csökkenését, az éghajlatváltozás növekvő hatásait és a természeti erőforrások túlzott felhasználását, nem fogja teljesíteni a 2030-ra kitűzött céljait. Emellett néhány kulcsfontosságú megoldást is javasoltak, amelyek segítenének visszaterelni Európát arra az útra, amelyen át teljesíthetők ezek a célok. Tobias Lunggal, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség SOER koordinációs és értékelési szakértőjével találkoztunk, hogy megvitassuk vele a SOER 2020 szerepét.
Kinek a tulajdona a föld és annak erőforrásai? Ki dönti el, hogyan lehet felhasználni? Bizonyos esetekben a föld magántulajdon, ami megvásárolható és eladható, és kizárólag a tulajdonosai használhatják. Használatát gyakran nemzeti vagy helyi rendeletek szabályozzák, például az erdőterületek fenntartása érdekében. Más esetekben egyes területeket kizárólag közcélú használatra jelölnek ki. De a föld nem csupán tér vagy terület. Amikor mindannyian használjuk a földet és annak erőforrásaitól függünk, a fenntartható gazdálkodás megköveteli a tulajdonosoktól, a szabályozóktól és a felhasználóktól, hogy együttműködjenek egymással, a helyitől a globális szintig.
A talajszennyezés olyan ügy, amely szorosan összekapcsolódik közös múltunkkal, és része annak a történetnek, ahogy Európa először ipari éllovassá, majd később a környezetvédelem úttörőjévé vált a világban. Mark Kibblewhite-tal, a Cranfieldi Egyetem (Egyesült Királyság) emeritus professzorával és Európa egyik vezető talajtani szakértőjével beszélgettünk, hogy jobban megértsük a talajszennyezés problematikáját.
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/articles/all-articles or scan the QR code.
PDF generated on 2024. december 10., 01:09
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal