Közlekedés

Nyelv megváltoztatása
Lap Utolsó módosítás 2019. 08. 21.
5 min read
A közlekedés alapvető szerepet játszik a társadalomban és a gazdaságban. Életminőségünk a hatékony és elérhető közlekedési rendszertől függ. Ugyanakkor a közlekedés az Európai Unióban (EU) a környezetterhelés egyik fő forrása, és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, a légszennyezéshez és a zajhoz. Emellett nagy földsávokat foglal el, és hozzájárul a városi terjeszkedéshez, az élőhelyek szétaprózódásához és a felületek lezárásához.

A közlekedés az EU-ban a teljes végső energiafogyasztás egyharmadát teszi ki. Ennek az energiának a nagy része a kőolajból származik. Ez azt jelenti, hogy a közlekedés felelős az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának nagy részéért, valamint jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Míg a legtöbb más gazdasági ágazat, mint például a villamosenergia-termelés és az ipar 1990 óta csökkentette kibocsátását, a közlekedésből származó kibocsátás azonban nőtt: jelenleg az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint egynegyedét teszi ki. Ennek a trendnek a megfordítása jelenleg nem várható. Ezzel a közlekedési ágazat jelentős akadályt jelent az EU éghajlatvédelmi céljainak megvalósításában. Az autóknak, kisteherautóknak, teherautóknak és autóbuszoknak a közlekedésből származó teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint 70 %-a köszönhető. A fennmaradó rész elsősorban a hajózásból és a légi közlekedésből származik.

A közlekedés továbbra is a légszennyezés jelentős forrása, különösen a városokban. A légszennyező anyagok, mint például a lebegő részecskék és a nitrogén-dioxid (NO2), károsítják az emberi egészséget és a környezetet. Bár a közlekedésből eredő légszennyezés az elmúlt évtizedben csökkent az üzemanyagok minőségére vonatkozó előírások és az EURO kibocsátási előírások bevezetése, valamint a tisztább technológiák alkalmazása miatt, a légszennyező anyagok koncentrációja még mindig túl magas.

A közlekedéshez kapcsolódó másik jelentős környezeti egészségügyi probléma a zajszennyezés. A közúti közlekedés a legelterjedtebb zajforrás, amelynek ártalmas zajszintje több mint 100 millió embert érint az EEA tagországaiban. A légi forgalom és a vasút is jelentős zajforrások.

Továbbá a közlekedési infrastruktúra komoly hatást gyakorol a tájra, mivel a természeti területeket kis darabokra osztja fel, ami komoly következményekkel jár az állatokra és a növényekre nézve.

Uniós szakpolitikák

A közlekedés kedvezőtlen hatásainak csökkentése fontos uniós szakpolitikai cél. A tevékenység fő területe a közlekedés a legkevésbé szennyező és leghatékonyabb módszerek felé történő elmozdítása, a fenntarthatóbb közlekedési technológia, üzemanyagok és infrastruktúra bevezetése, valamint annak biztosítása, hogy a szállítási árak teljes mértékben tükrözzék a környezetre és egészségre gyakorolt káros hatásokat.

Az EU stratégiai dokumentumai a közlekedés szén-dioxid-mentesítésére összpontosítanak. Az Európai Bizottság 2018-as stratégiája, a „Tiszta bolygót mindenkinek:Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” azt célozza meg, hogy felvázoljon egy tervet az EU-n belüli „nettó zéró” üvegházhatásúgáz-kibocsátásra való átmenet 2050-ig történő megvalósítására. A stratégia a közlekedés tekintetében hangsúlyozza a rendszeralapú megközelítés szükségességét, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású módszerekre és a nulla kibocsátású járművekre való áttérés fontosságát, valamint a villamosítás és a megújuló energiaforrások központi szerepét, és szorgalmazza a működési hatékonyság javítását. Emellett jobb várostervezésre és a tömegközlekedés előnyeinek felismerésére szólít fel. Hasonlóképpen, 2016-tól „Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája” a hatékonyabb közlekedési rendszert, az alacsony kibocsátású üzemanyagok gyors bevezetését, valamint az alacsony és nulla kibocsátású járművekre való áttérést határozta meg kiemelt intézkedési területként.

Ezenkívül az uniós jogszabályok kötelező erejű szabályok lefektetésével közvetlenül foglalkoznak a közlekedés környezeti és egészségügyi hatásaival. A szabályok foglalkoznak többek között az autók, kisteherautók, teherautók és autóbuszok kibocsátási határértékeivel, a közlekedési üzemanyagokra vonatkozó különleges követelményekkel, valamint a jelentős közlekedési infrastruktúrák, például a repülőterek zajtérképeivel és zajkezelési terveivel.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tevékenységei

Az EEA a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelettel összhangban összegyűjti és közzéteszi az Európában nyilvántartásba vett összes új autóra és kisteherautóra vonatkozó adatokat. Ezek az adatok az új járműpark hatékonyságának értékeléséhez szükségesek, és tartalmazzák a szén-dioxid-kibocsátásra és a jármű tömegére vonatkozó információkat. A jövőben az adatgyűjtést kiterjesztik a teherautókra és az autóbuszokra is. Az EEA összegyűjti tagállamaiból az üvegházhatású gázokra és a légszennyező anyagokra vonatkozó nemzeti jegyzékek adatait, amelyek fontos betekintést nyújtanak abba, hogy a közlekedés mennyiben járul hozzá az európai éghajlatváltozáshoz és légszennyezéshez. Továbbá az EEA irányítja a jelentéstételi folyamatot az üzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelvnek megfelelően, amely előírásokat tartalmaz az üzemanyag-forgalmazók számára a közúti közlekedésre szánt üzemanyag üvegházhatásúgáz-intenzitásának csökkentésére.

Egy másik jelentős EEA-tevékenység a közlekedési és környezeti jelentési rendszer (TERM). E rendszer révén az EEA nyomon követi az európai közlekedés környezeti teljesítményét. A TERM olyan mutatókra támaszkodik, amelyeket a közlekedéspolitikai célok elérése felé történő haladás mérésére használnak. Az EEA továbbá olyan éves jelentést tesz közzé a közlekedés területének aktuális fejleményeiről, amely minden évben egy másik témára összpontosít. Az EEA feladatai közé tartozik a közlekedés zajszennyezéshez való hozzájárulásának vizsgálata is.

Kapcsolódó tartalom

Kapcsolódó kiadványok

Lásd még

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket