A víz és a tengeri környezet

Nyelv megváltoztatása
Lap Utolsó módosítás 2017. 10. 16.
9 min read
Bolygónkon az élet minden formája, így az ökoszisztéma, a társadalom és a gazdaság is a víztől függ. A tengeri és édesvízi ökoszisztéma számtalan létfontosságú funkciót lát el:
  • szűri, hígítja és tárolja a vizet
  • megelőzi az árvizeket
  • fenntartja az éghajlati egyensúlyt helyi és világszinten
  • védi a biológiai sokféleséget

Mindkét ökoszisztéma áruk és szolgáltatások, természeti erőforrások, kereskedelmi és közlekedési módok és szabadidős lehetőségek széles körét kínálja. Ezen előnyök megóvásához ugyanilyen széles körű kitekintésre van szükség. A vízről és a tengeri környezetről szóló szakpolitikának szervesen össze kell kapcsolódnia az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a biológiai sokféleségre vonatkozó politikával. Ezeket a különféle érintett ágazatokról, köztük a mezőgazdaságról, a turizmusról, az energiáról és a közlekedésről szóló szakpolitikával is integrálni kell.

Az európai édesvízi források egyre nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, a tengereket és part menti területeket pedig jelentős mértékben megváltoztatták az emberi tevékenység évszázadai. Ez környezeti változásokat okozott a part menti és a tengeri ökoszisztémában, például vízszennyezést és eutrofizációt (vagy a tápanyagok feldúsulását), a biológiai sokféleség csökkenését, a táj romlását és a tengerpart erózióját.

Az olyan igénybevétel, mint a földhasználat, a vízkivétel és az éghajlatváltozás módosíthatja a víztestek természetes körforgási rendszerét. Egyes területeken a vízhasználat ráadásul meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget, ami vízhiányhoz vezet. Javítanunk kell a tengeri és édesvízi erőforrások felhasználásának és kezelésének módján, ha továbbra is részesülni akarunk a vízi ökoszisztémák nyújtotta létfontosságú szolgáltatásokból.

A vízi és tengeri erőforrások megóvása – és az ökológiai minőségük biztosítása – az uniós környezetvédelmi politika egyik sarokköve. A 2000-ben bevezetett vízügyi keretirányelv (WFD) és a 2008-as tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (MSFD) adja meg a keretet a teljes vízi ökoszisztéma kezeléséhez. Az irányelvek az édesvízi és tengeri erőforrásaink jó környezeti állapotának megvalósítását tűzik ki célul, amihez a teljes ökoszisztémát alapul vevő avagy holisztikus szemléletet alkalmaznak.

Európa vizei sokkal tisztábbak ma, mint 25 évvel ezelőtt, mivel a szennyvíztisztító rendszerekbe való beruházásnak köszönhetően csökkent a városi szennyvízkezelésből eredő szennyezés. A vízügyi keretirányelv 2015-re meghatározott célját azonban csak az európai felszíni víztestek 53%-a esetében sikerült elérni. A többi még mindig rossz ökológiai állapotban van (2012-es vízgyűjtő-gazdálkodási jelentés).

A szennyvízkezelés nagyarányú fejlődése, a túlhalászás visszaszorítása és a védett tengeri területek növekedése ellenére az MFSD-ben a parti és tengeri környezetre vonatkozóan 2020-ra kitűzött célok elérése is kihívást jelent.

 

Az EU szakpolitikái

A közös európai vízi és tengeri környezet, az erőforrások és ökoszisztémák szennyezéssel, túlhasználattal és strukturális változásokkal szembeni védelméhez uniós szinten összehangolt fellépésre lesz szükség.

A vízügyi keretirányelv keretet biztosít az Unión belüli vízvédelemhez és -gazdálkodáshoz. Az uniós tagállamok 2010-ben 160 vízgyűjtő-gazdálkodási tervet adtak ki a 2009–2015 közötti időszakra, amelyek a vízi környezet védelmére és javítására irányultak. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek második, a 2016–2021 közötti időszakra vonatkozó sorozatát 2016/2017-ben véglegesítették.

Az Európai Bizottság 2012-ben tette közzé Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló tervet (COM(2012)673). A középpontjában azok a szakpolitikai intézkedések állnak, amelyek javítani fogják a jelenlegi vízügyi jogszabályok gyakorlati alkalmazását és a vízpolitikai célok beépítését más szakpolitikákba. A terv a vízhasználat hatékonyságára és a fenntartható vízgazdálkodásra vonatkozó vízügyi szakpolitikákra épül, az EU 2020-as stratégiájával megegyező, 2050-ig tartó időszakra nézve.

A vízügyi keretirányelv és a terv mellett négy további vízügyi irányelv gondoskodik az európai vizek jó állapotáról:

Az árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozását szorgalmazó, az árvizekről szóló irányelv (2007/60/EK) ugyancsak nagymértékben támogatja a vízügyi keretirányelv célkitűzéseit.

Az MSFD a vízügyi keretirányelv és az élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvek támogatásával integrált, az ökoszisztéma teljességét alapul vevő válaszlépést jelent, amelynek célja a jó környezeti állapot elérése, több különálló környezeti szempontból.

Az MSFD-ben előírtak szerint 2012-ben három fontos lépésre került sor az irányelv végrehajtásában: (1) a tagállamok jelentést nyújtottak be a tengeri vizeik aktuális környezeti állapotát felmérő kezdő értékelésről (az MSFD 8. cikke); (2) a tagállamok meghatározták, hogy az érintett tengeri régiók és alrégiók vonatkozásában mit jelent a jó környezeti állapot (az MSFD 9. cikke); és (3) a tagállamok környezetvédelmi célokat és ezekhez tartozó mutatókat állapítottak meg, hogy útmutatással szolgáljanak a jó környezeti állapot 2020-ig való elérésére irányuló előrehaladáshoz (az MSFD 10. cikke).

Az EU más fontos, a tengeri kérdésekhez koherensen viszonyuló és a különböző szakpolitikai területek közötti jobb koordinációt megvalósító szakpolitikái még az integrált tengerpolitika (IMP), a tengerparti övezetek integrált kezelése (ICZM), a tengeri területrendezésről szóló irányelv (2014/89/EU) és a közös halászati politika (KHP).

Az európai vizek nemcsak az EU számára fontosak. Az alábbi szervezetek és egyezmények keretében évtizedek óta szoros regionális és nemzetközi együttműködés folyik:

Az EEA Eionet struktúrája szintén szilárd alapot biztosít ahhoz, hogy harmonizált politikai és végrehajtási keret alakuljon ki az EU-n kívüli EGT-tagországok és szomszédos országok körében.

 

Az EEA tevékenységei

Az EEA feladata, hogy időszerű, célzott, releváns és megbízható információt adjon a vízi és tengeri kérdésekről. Ezt támogatja a belvizekkel, part menti és tengeri vizekkel foglalkozó európai témaközpont (ETC/ICM).

Az EEA támogatja a meglévő és készülő uniós víz- és tengerpolitika végrehajtását és értékelését. Hozzájárul egy átfogó tudásbázis megteremtéséhez, amely egyszerre foglalkozik az európai vízi és tengeri ökoszisztémák megőrzésével, tűrőképességével és helyreállításával. Ez szilárd alapot nyújt a politikai döntéshozatalhoz, és jelentések, adatok, mutatók és értékelések formájában jelenik meg, amelyek kivétel nélkül hozzáférhetők az EEA weboldalán és az online tájékoztató platformokon (WISE-Freshwater, WISE-Marine).

Az európai vízügyi információs rendszer (WISE) az Európai Bizottság (a Környezetvédelmi Főigazgatóság, a Közös Kutatóközpont és az Eurostat) és az EEA között létrejött partnerség. A WISE az édesvízi ismeretek átfogó portálja. A WISE fontos része, a vízügyi adatközpont közli az uniós intézmények által az érdekelt felek részére összegyűjtött adatokat és egyéb információkat. A WISE adatmegjelenítő felületei és interaktív térképei információk széles köréhez adnak hozzáférést, és lehetővé teszik ezek földrajzi összefüggésekben való megjelenítését.

A WISE-Marine fejlesztése folyamatban van; ez a webalapú portál a tengeri környezetről szóló információk uniós szintű megosztására szolgál. Azzal, hogy európai léptékben foglalkozik a tengeri környezet állapotával, kiegészíti a hasonló, regionális és nemzeti szintű platformokat, például a regionális tengeri egyezményeket és a tagállamok tengeri információs rendszereit. A WISE-Marine a közös szabályoknak megfelelően fogja közölni az adatokat és információkat, és hozzá fog járulni a tengeri környezet megőrzéséről és fenntartható használatáról szóló jobb döntéshozatalhoz.

Az EEA a környezet állapotáról szóló, 5 évente kiadott jelentései (SOER) mellett az európai vizek és a tengeri környezet állapotát értékelő jelentéseket is közöl: Az európai tengerek állapota (2015), Az európai fürdővizek minősége (2016, 2017), Tengeri eredetű élelmiszerek Európában (2016), Folyók és tavak az európai városokban (2016), Európai vízpolitika és az emberi egészség (2016), A sarkvidéki környezet (2017) és feljegyzés a vízárakról (2017).

Az EEA jelentései a vízügyi politika olyan kritikus szempontjaival foglalkoznak, mint az erőforrás-hatékonyság és a gazdaság, ökológiai és kémiai állapot, hidromorfológia (vagy a víztestek fizikai jellemzői), sebezhetőség és biológiai sokféleség.

Az ETC/ICM technikai jelentéseket is közöl, ezek a weboldalán érhetők el.

Kitekintés

Az EEA a továbbiakban is közli az információkat és értékeléseket, és ennek során egyre nagyobb figyelmet fordít az ökoszisztéma alapú megközelítésre és a fenntarthatóságra a vízgazdálkodásban és az európai tengerek használatában. A WISE továbbra is helyet biztosít az ahhoz szükséges tudásbázisnak, hogy felügyelje Európa előrehaladását az édesvízi és tengeri környezet jó környezeti állapotának elérése felé vezető úton.

Kapcsolódó hivatkozások

Kapcsolódó tartalom

Kapcsolódó adatok

Kapcsolódó kiadványok

Lásd még

Geographic coverage

Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100