Tiszta, friss vízre minden nap szükségünk van: ezt isszuk, ebben fürdünk, ezzel főzünk, emellett számos termék és szolgáltatás előállításához elengedhetetlen. A vízkészletek védelme – és ökológiai minőségük biztosítása – az uniós környezetvédelmi politika egyik alapja. A 2000-ben hatályba lépett víz–keretirányelv (VKI) (2000/60/EK irányelv) volt az első, amely integrált, „ökoszisztéma-alapú megközelítést” alkalmazott a vízi ökoszisztémák védelmére, amelyben egyenlő súllyal szerepelt a vízminőség, a vízmennyiség és a vizek mint élőhelyek védelme.

A vízforrások rendelkezésre állásának természetes ciklusára számos veszély leselkedik folyamatosan. Ezek a veszélyek eredményezik az édesvízi ökoszisztémákban és a társadalomban az ember okozta vízhiányt, szennyezést és többletet, azaz a vízkészletek „sebezhetőségének” nevezett helyzetet. A földhasználat, a vízkivétel és az éghajlatváltozás olyan, ember okozta változást jelentenek, amelyek megváltoztatják a víztestek természetes „vízhozam-szabályozását”.

A vízi ökoszisztémák számos funkcióval bírnak: megszűrik, hígítják és tárolják az édesvizet; megakadályozzák az áradásokat; fenntartják a mikroklíma egyensúlyát; valamint biztosítják a biológiai sokféleséget. Ezen multifunkcionális előnyök védelme a funkciók sokaságának megfelelően széles látókört kíván. Így szükségessé teszi az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a biológiai sokféleségre vonatkozó politikák integrálását olyan ágazati politikákba, mint a mezőgazdasági, energia- és közlekedéspolitika.

Az uniós politikák

Európa közös vízkészleteinek és ökoszisztémáinak a szennyezéstől, túlzott mértékű vízkivételtől és szerkezeti változásoktól való védelme uniós szinten összehangolt lépéseket igényel.

A VKI rendelkezik a vízvédelem és vízgazdálkodás kereteiről az Európai Közösségben (2000/60/EK irányelv). A VKI végrehajtása során a tagállamoknak először egyedi vízgyűjtőnként és kerületenként kell meghatározniuk és elemezniük az európai vizeket. Ezt követően fogadhatják el az összes európai folyó vízgyűjtőjében lévő víztestek védelmére irányuló gazdálkodási terveket és intézkedési programokat. A VKI elfogadását korábbi, jelenleg is hatályban lévő európai vízpolitikák egészítették ki, mint például a települési szennyvízre vagy fürdővizekre vonatkozó politika.

A Bizottság 2012-ben közzétette az Európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv címet viselő közleményét (COM(2012)673). A közlemény azokkal a politikai intézkedésekkel foglalkozik, amelyek hozzájárulhatnak a vízzel kapcsolatos jelenlegi szabályozás átültetésének javításához, valamint a vízpolitikai célkitűzések más politikákba történő integrálásához.

A terv a 2050-ig szóló Európa 2020 stratégia időkeretében támogatja a vízmennyiséggel és a vízkészletek hatékony felhasználásával kapcsolatos, a fenntartható vízgazdálkodást célzó vízpolitikákat. A VKI és a terv mellett négy vízügyi irányelv járul hozzá az európai vizek jó állapotát biztosító intézkedésekhez (a települési szennyvíz kezeléséről [91/271/EGK] és a fürdővizek minőségéről [2006/7/EK] szóló irányelvek, a nitrát-irányelv [91/676/EGK], valamint az ivóvíz–irányelv [98/83/EK]). Az árvízkockázat-kezelési tervek létrehozását célzó árvizekről szóló irányelv (2007/60/EK) szintén jelentősen elősegíti a VKI célkitűzéseinek megvalósulását.

Az EEA tevékenységei

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) támogatja a jelenlegi és jövőbeli uniós vízpolitikák végrehajtását és értékelését. Hozzájárul az európai vizek megőrzését, ellenállóképességét és helyreállítását célzó szakpolitikákhoz szükséges átfogó tudásalap kiépítéséhez. Az EEA széles körű tájékoztatást nyújt a vízzel kapcsoltban, amely jelentések, adatok, mutatók és értékelések formájában a Vízügyi Adatbankon keresztül érhető el.

Az európai víz-információs rendszer (WISE) az Európai Bizottság (Környezetvédelmi Főigazgatóság, Közös Kutatóközpont és Eurostat) és az EEA közötti partneri együttműködés eredménye. A WISE a legátfogóbb, több intézményt is felölelő vízügyi tudástár kapuja. A WISE fontos részét képező Vízügyi Adatbank tartalmazza az uniós intézmények által gyűjtött, a különböző érintetteknek szóló adatokat és információkat. A WISE-megjelenítők és interaktív térképek segítségével információk széles skálája érhető el és jeleníthető meg térbeli összefüggéseiben.

Az EEA 2012 folyamán számos jelentésben értékelte az európai vizek állapotát. Ezek a jelentések a vízzel kapcsolatos kritikus szempontokat elemezték a politikák kialakítása érdekében (így például az erőforrás-hatékonyságot és a vizek gazdaságtanát, ökológiai és kémiai állapotot, hidromorfológiát, sebezhetőséget és biológiai sokféleséget).

Az EEA feladata, hogy időszerű, célzott, releváns és megbízható tájékoztatással szolgáljon a vízzel kapcsolatos kérdésekben. Ebben támogatja a belvizekkel, parti és tengervizekkel foglalkozó Európai Témaközpont (ETC/ICM).

Kilátások

Az EEA folytatja a vízzel kapcsolatos tájékoztatási és értékelési tevékenységét, amelynek során a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet az ökoszisztéma-alapú megközelítésre és a vízgazdálkodás zöld gazdaságban játszott szerepének kutatására. A jövőben a fenntartható vízgazdálkodás két alapelemét az ökoszisztéma-felmérés és a vízkészletek hatékony felhasználása jelenti. A WISE továbbra is fenntartja az azon haladás értékeléséhez szükséges tudásalapot, amely haladás célja az európai víztestek jó állapotának elősegítése.

Kapcsolódó hivatkozások

• Európai Bizottság – Vízpolitika
• Európai víz-információs rendszer (WISE)
• ETC/ICM
• Víz-keretirányelv adatbázis
• Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság
• Nemzetközi Rajna-védelmi Bizottság
• Európai Vízügyi Partnerség