A víz és a tengeri környezet
- Bulgarian (bg)
- Czech (cs)
- Danish (da)
- German (de)
- Greek (el)
- English (en)
- Spanish (es)
- Estonian (et)
- Finnish (fi)
- French (fr)
- Croatian (hr)
- Hungarian (hu)
- Icelandic (is)
- Italian (it)
- Lithuanian (lt)
- Latvian (lv)
- Maltese (mt)
- Dutch (nl)
- Norwegian (no)
- Polish (pl)
- Portuguese (pt)
- Romanian (ro)
- Slovak (sk)
- Slovenian (sl)
- Swedish (sv)
- Turkish (tr)
- szűri, hígítja és tárolja a vizet,
- megelőzi az árvizeket,
- fenntartja az éghajlati egyensúlyt helyi és világszinten,
- védi a biológiai sokféleséget.
Mindkét ökoszisztéma áruk és szolgáltatások, természeti erőforrások, kereskedelmi és közlekedési módok, és szabadidős lehetőségek széles körét kínálja. Ezen előnyök megóvásához ugyanilyen széles körű kitekintésre van szükség. A vízről és a tengeri környezetről szóló szakpolitikának szervesen össze kell kapcsolódnia az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a biológiai sokféleségre vonatkozó szakpolitikával. Ezeket a különféle érintett ágazatokról, köztük a mezőgazdaságról, a turizmusról, az energiáról és a közlekedésről szóló szakpolitikával is integrálni kell.
Az európai édesvízi források egyre nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, a tengereket és part menti területeket pedig jelentős mértékben megváltoztatták az emberi tevékenység évszázadai. Ez környezeti változásokat okozott a part menti és a tengeri ökoszisztémában, például vízszennyezést és eutrofizációt (vagy a tápanyagok feldúsulását), a biológiai sokféleség csökkenését, a táj romlását, és a tengerpart erózióját.
Az olyan igénybevétel, mint a földhasználat, a vízkivétel és az éghajlatváltozás módosíthatja a víztestek természetes körforgási rendszerét. Egyes területeken ráadásul a vízhasználat meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget, ami vízhiányhoz vezet. Javítanunk kell a tengeri és édesvízi erőforrások felhasználásának és kezelésének módján, ha továbbra is részesülni akarunk a vízi ökoszisztémák nyújtotta létfontosságú szolgáltatásokból.
A vízi és tengeri erőforrások megóvása – és az ökológiai minőségük biztosítása – az uniós környezetvédelmi politika egyik sarokköve. A 2000-ben bevezetett vízügyi keretirányelv (WFD) és a 2008-as tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (MSFD) adja meg a keretet a teljes vízi ökoszisztéma kezeléséhez. Az irányelvek az édesvízi és tengeri erőforrásaink jó környezeti állapotának megvalósítását tűzik ki célul, amihez a teljes ökoszisztémát alapul vevő, avagy holisztikus szemléletet alkalmaznak.
Európa vizei sokkal tisztábbak ma, mint 25 évvel ezelőtt, mivel a szennyvíztisztító rendszerekbe való beruházásnak köszönhetően csökkent a városi szennyvízkezelésből eredő szennyezés. A vízügyi keretirányelv 2015-re meghatározott célját azonban csak az európai felszíni víztestek 53%-a esetében sikerült elérni. A többi még mindig rossz ökológiai állapotban van (2012-es vízgyűjtő-gazdálkodási jelentés).
A szennyvízkezelés nagyarányú fejlődése, a túlhalászás visszaszorítása, és a védett tengeri területek növekedése ellenére az MFSD-ben a parti és tengeri környezetre vonatkozóan 2020-ra kitűzött célok elérése is kihívást jelent.
Az EU szakpolitikái
A közös európai vízi és tengeri környezet, az erőforrások és ökoszisztémák szennyezéssel, túlhasználattal, és strukturális változásokkal szembeni védelméhez uniós szinten összehangolt fellépésre lesz szükség.
A vízügyi keretirányelv keretet biztosít az Unión belüli vízvédelemhez és -gazdálkodáshoz. Az uniós tagállamok 2010-ben 160 vízgyűjtő-gazdálkodási tervet adtak ki a 2009–2015 közötti időszakra, amelyek a vízi környezet védelmére és javítására irányultak. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek második, a 2016–2021 közötti időszakra vonatkozó sorozatát 2016/2017-ben véglegesítették.
Az Európai Bizottság 2012-ben tette közzé Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló tervet (COM(2012)673). A középpontjában azok a szakpolitikai intézkedések állnak, amelyek javítani fogják a jelenlegi vízügyi jogszabályok gyakorlati alkalmazását, és a vízpolitikai célok beépítését más szakpolitikákba. A terv a vízhasználat hatékonyságára és a fenntartható vízgazdálkodásra vonatkozó vízügyi szakpolitikákra épül, az EU 2020-as stratégiájával megegyező, 2050-ig tartó időszakra nézve.
A vízügyi keretirányelv és a terv mellett négy további vízügyi irányelv gondoskodik az európai vizek jó állapotáról:
- a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv (91/271/EGK)
- a fürdővizek minőségéről szóló irányelv (2006/7/EK)
- a nitrátokról szóló irányelv (91/676/EGK)
- az ivóvízről szóló irányelv (98/83/EK)
Az árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozását szorgalmazó, az árvizekről szóló irányelv (2007/60/EK) ugyancsak nagymértékben támogatja a vízügyi keretirányelv célkitűzéseit.
Az MSFD a vízügyi keretirányelv és az élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvek támogatásával integrált, az ökoszisztéma teljességét alapul vevő válaszlépést jelent, amelynek célja a jó környezeti állapot elérése, több különálló környezeti szempontból.
Az MSFD-ben előírtak szerint 2012-ben három fontos lépésre került sor az irányelv végrehajtásában: (1) a tagállamok jelentést nyújtottak be a tengeri vizeik aktuális környezeti állapotát felmérő kezdő értékelésről (az MSFD 8. cikke); (2) a tagállamok meghatározták, hogy az érintett tengeri régiók és alrégiók vonatkozásában mit jelent a jó környezeti állapot (az MSFD 9. cikke); és (3) a tagállamok környezetvédelmi célokat, és ezekhez tartozó mutatókat állapítottak meg, hogy útmutatással szolgáljanak a jó környezeti állapot 2020-ig való elérésére irányuló előrehaladáshoz (az MSFD 10. cikke).
Az EU más fontos, a tengeri kérdésekhez koherensen viszonyuló, és a különböző szakpolitikai területek közötti jobb koordinációt megvalósító szakpolitikái még az integrált tengerpolitika (IMP), a tengerparti övezetek integrált kezelése (ICZM), a tengeri területrendezésről szóló irányelv (2014/89/EU), és a közös halászati politika (KHP).
Az európai vizek nemcsak az EU számára fontosak. Az alábbi szervezetek és egyezmények keretében évtizedek óta szoros regionális és nemzetközi együttműködés folyik:
- a Balti-tengeri Környezetvédelmi Bizottság (HELCOM)
- az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény (OSPAR)
- a barcelonai egyezmény (BARCON)
- a Fekete-tengeri Bizottság (BSC)
Az EEA Eionet struktúrája szintén szilárd alapot biztosít ahhoz, hogy harmonizált politikai és végrehajtási keret alakuljon ki az EU-n kívüli EGT-tagországok és szomszédos országok körében.
Az EEA tevékenységei
Az EEA feladata, hogy időszerű, célzott, releváns és megbízható információt adjon a vízi és tengeri kérdésekről. Ezt támogatja a belvizekkel, part menti és tengeri vizekkel foglalkozó európai témaközpont (ETC/ICM).
Az EEA támogatja a meglévő és készülő uniós víz- és tengerpolitika végrehajtását és értékelését. Hozzájárul egy átfogó tudásbázis megteremtéséhez, amely egyszerre foglalkozik az európai vízi és tengeri ökoszisztémák megőrzésével, tűrőképességével és helyreállításával. Ez szilárd alapot nyújt a politikai döntéshozatalhoz; és jelentések, adatok, mutatók és értékelések formájában jelenik meg, amelyek kivétel nélkül hozzáférhetők az EEA weboldalán és az online tájékoztató platformokon (WISE-Freshwater, WISE-Marine).
Az európai vízügyi információs rendszer (WISE) az Európai Bizottság (a Környezetvédelmi Főigazgatóság, a Közös Kutatóközpont és az Eurostat) és az EEA között létrejött partnerség. A WISE az édesvízi ismeretek átfogó portálja. A WISE fontos része, a vízügyi adatközpont közli az uniós intézmények által az érdekelt felek részére összegyűjtött adatokat és egyéb információkat. A WISE adatmegjelenítő felületei és interaktív térképei információk széles köréhez adnak hozzáférést, és lehetővé teszik ezek földrajzi összefüggésekben való megjelenítését.
A WISE-Marine fejlesztése folyamatban van; ez a webalapú portál a tengeri környezetről szóló információk uniós szintű megosztására szolgál. Azzal, hogy európai léptékben foglalkozik a tengeri környezet állapotával, kiegészíti a hasonló, regionális és nemzeti szintű platformokat, például a regionális tengeri egyezményeket és a tagállamok tengeri információs rendszereit. A WISE-Marine a közös szabályoknak megfelelően fogja közölni az adatokat és információkat, és hozzá fog járulni a tengeri környezet megőrzéséről és fenntartható használatáról szóló jobb döntéshozatalhoz.
Az EEA a környezet állapotáról szóló, 5 évente kiadott jelentései (SOER) mellett az európai vizek és a tengeri környezet állapotát értékelő jelentéseket is közöl: Az európai tengerek állapota (2015), Az európai fürdővizek minősége (2016, 2017), Tengeri eredetű élelmiszerek Európában (2016), Folyók és tavak az európai városokban (2016), Európai vízpolitika és az emberi egészség (2016), A sarkvidéki környezet (2017), és feljegyzés a vízárakról (2017).
Az EEA jelentései a vízügyi politika olyan kritikus szempontjaival foglalkoznak, mint az erőforrás-hatékonyság és a gazdaság, ökológiai és kémiai állapot, hidromorfológia (vagy a víztestek fizikai jellemzői), sebezhetőség, és biológiai sokféleség.
Az ETC/ICM technikai jelentéseket is közöl, ezek a weboldalán érhetők el.
Kitekintés
Az EEA a továbbiakban is közli az információkat és értékeléseket, és ennek során egyre nagyobb figyelmet fordít az ökoszisztéma alapú megközelítésre és a fenntarthatóságra a vízgazdálkodásban és az európai tengerek használatában. A WISE továbbra is helyet biztosít az ahhoz szükséges tudásbázisnak, hogy felügyelje Európa előrehaladását az édesvízi és tengeri környezet jó környezeti állapotának elérése felé vezető úton.
Kapcsolódó hivatkozások
- Európai Bizottság — Vízpolitika
- Az európai vízügyi információs rendszer (WISE)
- A belvizekkel, part menti és tengeri vizekkel foglalkozó európai témaközpont (ETC/ICM)
- A vízügyi keretirányelv adatbázisa
- Európai Vízügyi Partnerség
- A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (MSFD)
- Vízügyi keretirányelv (WDF)
- Az EU élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvei
- Az Egyesült Nemzetek párizsi éghajlat-változási keretegyezménye
- WISE Marine
- OSPAR-bizottság
- Balti-tengeri Környezetvédelmi Bizottság (HELCOM)
- Barcelonai egyezmény
- Fekete-tengeri Bizottság
Permalinks
- Permalink to this version
- dc6405d4cfc0dd6871cb4e19bfbe0713
- Permalink to latest version
- ZT1SQA0GC8
Geographic coverage
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/themes/water/intro or scan the QR code.
PDF generated on 2023. február 06., 08:35
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal