Földhasználat

Nyelv megváltoztatása
Lap Utolsó módosítás 2017. 07. 24.
Európa a Föld egyik legintenzívebben használt kontinense, itt a legmagasabb a települések, termelési rendszerek (ideértve a mezőgazdaságot és az ipart) és az infrastruktúra céljára használt földterület aránya (közel 80%). Az egyes földhasználati igények gyakran ütköznek egymással, ami súlyos engedményekkel járó döntéseket tesz majd szükségessé. Az európai földhasználatot több fontos tényező vezérli: a személyenkénti élettér iránti igény növekedése, valamint a gazdasági tevékenység, a fokozott mobilitás és a közlekedési infrastruktúra növekedése általában földterület igénybevételéhez vezet. A föld véges erőforrás: használatának módja a környezeti változások egyik fő oka, továbbá jelentős hatást gyakorol az életminőségre és az ökoszisztémákra, valamint az infrastruktúrák kezelésére.

Európa különféle tájaknak a földhasználatban a múltban végbement változások forradalmi mintáját tükröző mozaikja. A változások még ma is folyamatosan alakítják tájainkat és környezetünket, a földhasználat jelentős és gyakran eltüntethetetlen nyomait hátrahagyva. A társadalom erőforrás- és területigénye, illetve a földnek az ezen igények teljesítésére és kielégítésére való képessége közötti feszültség szinte mindenhol fokozódik. Mindez a tájak, az ökoszisztémák és a környezet túlzott használatához és egyre fokozódó pusztulásához vezet. E téren a gazdálkodás hosszú távú szemléletére van szükség.

Uniós szakpolitikák

A föld használatának megtervezése, az azzal való gazdálkodás a környezetvédelmi megfontolások fokozottabb tekintetbe vételének elengedhetetlen feltétele. Olyan kihívás ez, amely számos különféle szakpolitikai szintet és ágazatot érint. A földhasználat negatív környezeti következményeinek olyan figyelemmel követése és enyhítése, amely mellett az alapvető erőforrások kitermelése is fenntartható, kiemelt kérdés a politikai döntéshozók számára szerte a világon.

A földhasználati tervezést és gazdálkodást érintő döntések meghozatala rendszerint helyi vagy regionális szinten történik. Ugyanakkor azonban az Európai Bizottság szerephez jut annak biztosításában, hogy a tagállamok földhasználat-fejlesztési terveik kidolgozása során figyelembe vegyék a környezetvédelmi megfontolásokat és integrált földgazdálkodást folytassanak.

Európa gazdaságai függnek a természeti erőforrásoktól, ideértve a nyersanyagokat és a földterületet is (földalapú erőforrások). Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve a földhasználat és a földdel mint erőforrással való gazdálkodás kérdését kulcsfontosságú elemnek tekinti az erőforrásokat illetően mutatkozó nem fenntartható tendenciák kezelésében. Az EU éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő szakpolitikái közvetlen összefüggésben vannak úgy a jelenlegi, mint a jövőbeni földhasználati gyakorlatokkal, illetve az azokkal függőségi viszonyban lévő gazdasági ágazatokkal. A földhasználat számos más szakpolitikai terület, így a területi kohézió, a várostervezés, a mezőgazdaság, a közlekedés és a természetvédelem számára is fontos szempontot jelent.

Az EKÜ tevékenységei

Az EKÜ tevékenységei jobbára az Európa tájainak és területeinek változásait értékelő, föld- és ökoszisztéma-számbavételi eszközök alkalmazásával, illetve földrajzi információs rendszerek elemzésével készített felmérésekre összpontosulnak. Az EKÜ feladatul kapta egy környezetvédelmi adatközpont kidolgozását is, a közös környezeti információs rendszerhez (SEIS) való hozzájárulásként.

Az EKÜ fő adatforrása az 1990., a 2000. és a 2006. évre vonatkozóan összeállított CORINE felszínborítási adatbázis, amely az EKÜ tagországokkal, illetve a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési (GMES) rendszerrel kialakított együttműködésen alapszik. A Corine felszínborítási adatbázis kiegészítéseként folyamatban van további GMES adatkészletek, például kiválasztott nagyfelbontású tematikus rétegek és a városi atlasz kifejlesztése.

A Térinformációs és Elemzési Európai Témaközponttal (ETC-SIA) együttműködve az EKÜ összeeurópai térelemzési referenciarendszereket dolgoz ki: az Európai Folyók és Vízgyűjtők Hálózatának Rendszere (ECRINS) és a Föld- és Ökoszistéma Számbavétel (LEAC) alkalmazások hozzájárulnak a tematikus elemzéshez (pl. tájak fragmentációja) és a vonatkozó mutatókhoz.

Kilátások

Számos környezetvédelmi és regionális szakpolitika, így például a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia vagy a talajvédelemről szóló tematikus stratégia alapvető viszonyítási rétegként a megbízható földhasználati információkra támaszkodik. A GMES földmegfigyelési szolgáltatás a 2011-2013 közötti kezdeti műveletek része, és kezeli a kontinentális felszínborítás megfigyelésének frissítését és javítását, valamint részletesebben vizsgálja a helyi felszínborítási folyamatokat. A jövőbe tekintő PRELUDE (PRospective Environmental analysis of Land Use Development in Europe, előretekintő környezeti elemzés Európa területhasznosításának alakulásáról) interaktív eszköz az európai földhasználat öt különféle forgatókönyv szerinti alakulását mutatja be.

Kapcsolódó tartalom

Hírek és cikkek

Vonatkozó mutatók

Land take Land take as a result of the expansion of residential areas and construction sites is the main cause of the increase in urban land coverage in Europe. Agricultural zones and, to a lesser extent, forests and semi-natural and natural areas are disappearing in favour of the development of artificial surfaces. This affects biodiversity since it decreases habitats and fragments the landscapes that support and connect them. Between 2006 and 2012, the annual land take in the European countries (EEA-39) assessed in the 2012 Corine land cover (CLC) project was approximately 107 000 ha/year. The figure for the 2000-2006 period was approximately 118 000 ha/year. In the 28 countries 1 covered by all three CLC assessment periods (1990-2000, 2000-2006 and 2006-2012), annual land take decreased by 10.5 % between 2000 and 2006, and by 13.5 % between 2006 and 2012. In absolute values, the annual land take in these 28 countries was 114 000 ha/year (1990-2000), 102 000 ha/year (2000-2006) and 98 500 ha/year (2006-2012). Between 2000 and 2006, more arable land and permanent crops were taken by artificial development than between 1990 and 2000, while fewer pastures and less mosaic farmland were taken over the same period. In fact, between 2006 and 2012, the types of land most taken for artificial development were arable land and permanent crops, followed by pastures and mixed agricultural areas.   1 The 28 countries covered by all three CLC assessment periods are AT, BE, BG, CZ, DE, DK, ES, EE, FR, GR, HR, HU, IE, IT, LT, LU, LV, ME, MT, NL, PL, PT, RO, RS, SI, SK, TR and UK.

Lásd még

Permalinks

Geographic coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/themes/landuse/intro or scan the QR code.

PDF generated on 2019. szeptember 22., 12:50

EEA Page URL QR
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
The EEA is an agency of the European Union

Engineered by: EEA Web csapat

Software updated on 29 August 2019 16:49 from version 19.8.19

Software version: EEA Plone KGS 19.8.29

fejlesztők kódja

Systems Status

Jogi nyilatkozat

Creative commons license

CMS login