Cikkek

A népességnövekedéssel, az urbanizációval és a gazdasági fejlődéssel együtt az európai városok vízigénye is növekszik. Ugyanakkor az éghajlatváltozás és környezetszennyezés a városlakók vízellátására is hatással van. Hogyan képesek Európa városai a jövőben is tiszta ivóvizet biztosítani lakosaik részére?

Olvasson bővebben

Enni kell. Az élelmiszerek előállításához pedig tiszta víz kell. Az emberi tevékenységek jelentette növekvő kereslet és az éghajlatváltozás szorításában sok térségben, főleg a déli vidékeken, egyre nehezebb a szükségleteket kielégítő mennyiségű édesvízhez jutni. Hogyan termeszthetünk élelmiszernövényeket anélkül, hogy a természetben vízhiányt okoznánk? Egy biztos: a hatékonyabb mezőgazdasági célú vízfelhasználás az egyik megoldás.

Olvasson bővebben

A vízhez és földhöz hasonló létfontosságú erőforrások szűkösségével vagy az azokra nehezedő nyomás növekedésével szembesülve a döntéshozó személyére vonatkozó kérdés épp olyan fontos lehet, mint az, hogy a természeti erőforrásokat hogyan kezeljük és használjuk. Bár a globális szintű koordináció gyakran elengedhetetlen, a helyi szintű támogatás és részvétel nélkül érdemi változást nem lehet elérni.

Olvasson bővebben

Bárhol éljünk is, sűrűn lakott nagyvárosban vagy távoli településen, hulladékot termelünk. Élelmiszer-maradékok, elektronikus hulladék, elemek, papír, műanyag palackok, ruhák, régi bútorok — minddel kezdenünk kell valamit. A hulladék egy részét újrahasznosítjuk vagy felhasználjuk, más részét energiatermelés céljából elégetjük vagy hulladéktelepre szállítjuk. Nincs egységes megoldás a hulladékkezelésre, amely mindenhol működne. Figyelembe kell vennünk a helyi körülményeket, hiszen a hulladék először mindig helyi problémaként jelentkezik. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy Grönland kormánya miként közelíti meg az ország hulladékainak kérdését, figyelemmel a lakosság szórványosságára, a települések közötti jelentős távolságokra, valamint a közúti infrastruktúra hiányára.

Olvasson bővebben

A kisvállalkozásoktól a multinacionális vállalatokig számos vállalkozás piaci részesedésének megtartására vagy növelésére irányuló megoldások után kutat. A kiélezett globális verseny korában a fenntarthatóságra törekvés többet jelent a környezetbarátabb vállalati imázs kialakításánál és a termelési költségek csökkentésénél. Akár új vállalkozási megközelítéseket is jelenthet.

Olvasson bővebben

Legtöbben a pénzügyi válság, a japán földrengés/szökőár/nukleáris katasztrófa, az európai országok megmentése és az arab tavaszhoz kapcsolódó tömeges tüntetések, az Occupy Wall Street mozgalom, valamint a spanyol Indignados éveként emlékeznek majd 2011-re. Néhányan emlékeznek majd csak arra, hogy ez volt az az év, amikor a tudósok több mint 18 000 új fajt fedeztek fel a bolygónkon. Még ennél is kevesebben tudnak majd megnevezni akár egyetlen kihaltnak nyilvánított fajt is.

Olvasson bővebben

A környezetvédelmi irányítás négy évtizede segített abban, hogy jobban megértsük és kezeljük a környezetvédelmi problémákat. Húsz évvel az 1992-es Föld-csúcstalálkozót követően a világ vezetői ismét összegyűlnek Rio de Janeiróban, hogy megújítsák a környezetbarát gazdaság iránti globális elköteleződést és javítsák a globális irányítást.

Olvasson bővebben

Számos fejlődő ország gazdasága a természeti erőforrások kiaknázása révén törekszik kiemelni a lakosságot a szegénységből, amivel egyúttal károsíthatják a természeti rendszereket, amelyektől függenek. A rövid távú megoldások gyakran aláássák a népesség hosszú távú jólétét. Segíthetnek-e a kormányok a piacoknak a természeti szolgáltatások „helyes” árának kialakításában és befolyásolhatják-e gazdasági döntéseiket? A következő részben bemutatjuk, hogy Burkina Fasóban mit is jelent a gyapottermesztési célú vízhasználat.

Olvasson bővebben

Az EU politikai döntéshozói egy sor jogalkotási intézkedés révén próbálják meg Európát még inkább „erőforrás-hatékonnyá” tenni. Hogyan teremthet Európa egyensúlyt a gazdaság és a természet között? A Rio+20 konferencia fényében mit jelent a fenntarthatóság az EU-ban és a fejlődő országokban? Az alábbiakban bemutatunk egy álláspontot ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban.

Olvasson bővebben

A viszonylag egyenletes európai fejlődés évtizedei megváltoztatták életmódunkat. Több árut és több szolgáltatást állítunk elő, illetve fogyasztunk. Többet utazunk és tovább élünk. Ugyanakkor gazdasági tevékenységeink saját országunkban és külföldön tapasztalható környezeti hatásai is egyre nagyobb léptékűvé és jobban érezhetővé váltak. A környezetvédelmi jogszabályok — ha gondosan végrehajtják azokat — kézzelfogható eredményeket hoznak. Az elmúlt húsz év változásaira visszatekintve azonban elmondhatjuk-e, hogy megteszünk minden tőlünk telhetőt?

Olvasson bővebben

A világszerte előállított teljes élelmiszermennyiség mintegy egyharmada elvész vagy hulladékká válik. Amikor a világon több mint egymilliárd ember hajtja álomra éhesen a fejét, lehetetlen nem megkérdezni, hogy mit tehetnénk. Az élelmiszer pazarlása azonban nemcsak az éhezők táplálására való lehetőség elmulasztását, hanem jelentős mennyiségű egyéb erőforrások — például föld, víz, energia — és munka elvesztegetését is jelenti.

Olvasson bővebben

Szinte minden, amit fogyasztunk vagy előállítunk, hatással van a környezetünkre. Amikor napról napra döntéseket hozunk, hogy mely termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljuk meg, gyakran figyelmen kívül hagyjuk azok ökológiai „lábnyomát”. A bolti árak szinte soha nem tükrözik a termékek vagy szolgáltatások valódi költségeit. Számos dolgot tehetünk azonban, hogy környezetbaráttá tegyük a fogyasztási és termelési szokásainkat.

Olvasson bővebben

Bisie a legnagyobb bánya a környéken. Körülbelül 90 kilométerre található egy sűrű erdő mélyén, és 100 méteres mélységig nyúlik a föld alá. A bányák gyakran alig többek, mint a talajba vájt gödrök. Több tucat férfi és fiú zsúfolódik mindegyikben szörnyű körülmények között.

Olvasson bővebben

„… 500 millió európai összesített törekvései és életmódja egyszerűen túl nagy terhet jelent. Nem beszélve arról, hogy bolygónk több milliárd más lakója vágyik jogosan arra, hogy osztozzon ebben az életmódban… Meg kell változtatnunk az európai fogyasztók viselkedését. Dolgoznunk kell az emberek tudatosságán és befolyásolnunk kell a szokásaikat.” Janez Potočnik, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa (2010. március).

Olvasson bővebben

1,6 milliárd ember megélhetése függ az erdőktől. Az erdők világszerte 300 millió embernek adnak otthont.

Olvasson bővebben

Az EEA kiemelt fontosságú jelentését jelentő SOER 2010 egyik fő megállapítása nyilvánvalónak tűnhet: „a környezeti kihívások összetettek, és azokat nem lehet önmagukban kezelni.”

Olvasson bővebben

Tudta-e, hogy a városok a határaikon kívül nagy területekre gyakorolnak hatást. Londonnak például önmagában földrajzi területének csaknem háromszázszorosát kitevő területre van szüksége ahhoz, hogy szükségleteit kielégítse és megszabaduljon az általa termelt hulladéktól és szennyezőanyagkibocsátástól. (SOER 2010)

Olvasson bővebben

Olvasson bővebben

Központi üzenet: Annak, hogy a fogyasztás miért gyakorol negatív hatást a környezetre és eredményezi az erőforrások túlzott felhasználását az az oka, hogy az áruk és szolgáltatások áraiban nem jelenik meg teljes mértékben az az ár, amelyet a társadalom a környezet és az erőforrások pusztulásáért fizet. Számos áru annak ellenére olcsó, hogy káros hatással van a környezetre, az ökoszisztémákra és az emberi egészségre. (SOER 2010)

Olvasson bővebben

Az EU-27-ek által 2007-ben fogyasztott 8,2 milliárd tonnányi nyersanyagból az ásványok 52%-ot, a fosszilis tüzelőanyagok 23%-ot, a biomassza 21%-ot, a fémek pedig 4%-ot tettek ki (SOER 2010).

Olvasson bővebben