következő
előző
tételek

A talaj

Nyelv megváltoztatása
Lap Utolsó módosítás 2019. 12. 04.
3 min read
Topics:
Az emberi táplálék, az állati takarmányok, a rostok és tüzelőanyagok 90%-át a talaj termőképességének köszönhetjük, de a talajból származnak a kertészetekben vagy az építőiparban felhasznált nyersanyagok is. A talaj továbbá az ökoszisztéma egészsége szempontjából is nélkülözhetetlen: víztisztító és -szabályozó szerepe mellett a tápanyag-körforgás motorja és számos élőlénynek ad otthont, mintegy génraktárként szolgálva– így járulva hozzá a biológiai sokféleséghez. Szén-dioxid-elnyelő közegként világszerte fontos szerepe van az éghajlatváltozás és az azzal járó hatások lelassításában, sőt, a múlt nyomainak megőrzésével kulturális örökségünk fenntartásának is lényegi eleme.

Társadalmunk azonban folyamatos, gyakran egymásnak ellentmondó igényeket támaszt a talaj használatát illetően. Nagy nyomás nehezedik az ökoszisztéma szolgáltatások biztosításának képességére: a talaj az élelmiszertermelés bázisául, a biológiai sokféleség eleméül, valamint gázok, vizek és tápanyagok szabályozó közegéül is szolgál. A talaj lefedése (pl. betonozás), az erózió, a szervesanyag csökkenés és a szennyezettség megfigyelhető mértéke azonban mind-mind csökkenti a talaj ellenálló és felvevőképességét.

A talaj nem képes megújulni egyetlen emberöltő alatt. Társadalmunk felelőssége, hogy fenntartható módon kezeljük: csak így élvezhetjük előnyeit. Annak ellenére, hogy megannyi tevékenység múlik rajta, nincs olyan uniós jogszabály, amely külön a talajjal foglalkozna. A víz- és a levegővédelemtől eltérően a talajvédelmet a mai napig csupán közvetve vagy ágazati szakpolitikák, nevezetesen a mezőgazdasági és erdészeti, energetikai, vízügyi, éghajlatváltozási, természetvédelmi, hulladék- és vegyianyag-kezelési politika részeként kezelik. Az uniós szintű egységes talajvédelmi szakpolitika hiánya a harmonizált talajadatok hiányában is megmutatkozik.

Ennek ellenére az elmúlt tíz évben mind a szakpolitika fejlesztése, mind az adatok összehangolása terén voltak erőfeszítések. Az Európai Bizottság 2006. évi talajvédelemről szóló tematikus stratégiája a fenntartható fejlődés lényeges elemeként határozza meg a talajfunkciók védelmét. Globális szinten a talajt érintő problémákat az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény keretében, a talajdegradáció tágabb koncepciójának részeként kezelik. A talajfunkciók megőrzésének fogalma nemrégiben az Egyesült Nemzetek Szervezete 2015-ös közgyűlése által elfogadott, a fenntartható fejlesztési célok részét képező talajdegradáció-semlegesség koncepciójának részévé vált. A talajminőség, a talajszennyeződés, illetve a vegyianyag- és hulladékkezelés szintén a célok között szerepel, amelyek végrehajtása az európai talajvédelmi intézkedések fontos eszköze lehet. Mindeközben folyamatban van a nyilvánosságnak szánt talajadatok harmonizálása és szabványosítása nemzetközi és európai szinten egyaránt a kitűzött céloknak megfelelően. .

Az EEA egy sor földhasználati és talajjal kapcsolatos témában készít mutatókon alapuló értékeléseket földhasználati és talajmutatók szerinti tematikus lebontásban (LSI-készlet). Az LSI-készlet földkisajátítással, vízzárósággal, a szennyezett területek kezelésével, talajnedvességgel, talajerózióval és a talaj szervesszén-tartalmával kapcsolatos mutatókból áll. A földterületek szétaprózódását és újrahasznosítását jelző mutatók még tervezés alatt állnak. A Copernicus földmegfigyelési szolgáltatások több mutató rendszeres aktualizálását segítik elő. Az EEA ezenfelül ad-hoc értékeléseket tesz közzé talajjal kapcsolatos témákban, köztük az urbanizált területek talajerőforrás-hatékonyságáról, a talaj tápanyagtartalmáról és a környezet fémterheléséről.

Az EEA az Európai Bizottság képviselőivel (különösen a Közös Kutatóközpont és a Környezetvédelmi Főigazgatóság munkatársaival), a talajjal, a földhasználattal és a területrendezéssel foglalkozó nemzeti referenciaközpont Eionet-képviselőivel, valamint más európai hálózatokkal és szakértőkkel működik együtt ezen a területen. Globális partnerei közé tartozik az UNCCD titkársága, a globális talajügyi partnerség, a globális földügyi mutatók kidolgozására irányuló kezdeményezés (UN-HABITAT) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja.

Az EEA munkáját 1996 óta segítik európai témaközpontok (ETC-k); köztük a Város, Föld és Talajrendszerek Témaközpontja (ETC/ULS), amely 2014 óta aktív, és jelenleg az EEA talajjal foglalkozó tevékenységeit támogatja. A talajadatokkal kapcsolatos feladatokat 2007-ben a JRC talajadatokkal foglalkozó európai központja vette át.

Permalinks

Geographic coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket