Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

Nyelv megváltoztatása
Lap Utolsó módosítás 2019. 01. 16.
Az éghajlatváltozás folyamatban van, és várhatóan tovább folytatódik: az évi átlagos hőmérséklet emelkedik, az évszakonként lehullói csapadékmennyiség változik, a gleccserek és a hótakaró folyamatosan olvad, a tengerszint pedig emelkedik. Számos régióban egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási és az éghajlatváltozást jelző események, amelyek miatt természeti veszélyekre, például heves áradásokra és aszályokra kell számítanunk. Az éghajlatváltozás ökoszisztémákra, gazdasági ágazatokra, az emberi egészségre és jóllétre gyakorolt hatásai és az ezzel kapcsolatos sebezhetőség Európa-szerte problémát okoz. Még ha a kibocsátott káros anyagok mennyiségének csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítések hatékonynak bizonyulnak is, bizonyos mértékű változtatás még akkor is elkerülhetetlen – és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz kiegészítő intézkedések szükségesek.

Az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeinek megelőzése érdekében az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményét (UNFCCC) aláíró országok megállapodtak abban, hogy a Föld átlaghőmérsékletének iparosodás előtti idők óta tartó növekedését 2 °C alatt kell tartani. Ehhez az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának minél előbb el kell érnie a csúcspontját, majd gyors ütemben csökkennie kell. Ezt a globális éghajlatváltozási politikák tárgyalják bővebben.

Az Unió és az Unión kívüli EGT-tagállamok intézkedések széles körével igyekeznek csökkenteni saját üvegházhatású gázkibocsátásukat. Ezeket az erőfeszítéseket alkalmazkodást segítő politikák egészítik ki.

Hatások és sebezhetőség

Európában nyáron a legnagyobb hőmérséklet emelkedés délen, télen viszont az északi-tengeri régióban figyelhető meg; a csapadék mennyisége ezzel szemben délen csökken, északon pedig nő. A hőhullámok és az árvizek intenzitásának és gyakoriságának várható növekedése, illetve bizonyos fertőző betegségek és pollenek elterjedésének megváltozása káros hatással lehet az emberi egészségre. Az éghajlatváltozás miatt további nyomás nehezedik az ökoszisztémákra, ami miatt számos növény- és állatfaj elterjedése északi és magassági irányba tolódik el. Az éghajlatváltozás hatással van a különböző ágazatokra, így például a mezőgazdaságra, az erdészetre, az energiatermelésre, a turizmusra és általánosságban az infrastruktúrára; és várható hatásainak többsége káros Európára nézve.

Az alábbi európai régiók, köztük a városi területek is, különösen sebezhetőek az éghajlatváltozással szemben:

  • Dél-Európa és a Földközi-tenger medencéje;
  • hegyvidéki területek;
  • part menti zónák, delták és árterek;
  • Európa távoli északi tájai és az Északi-sarkvidék.

Alkalmazkodásra szükség van: előre kell jelezni az éghajlatváltozás hatásait, és megfelelő intézkedéseket kell végrehajtani a hatások megelőzése és minimalizálása érdekében. A stratégiákat és intézkedéseket helyi, tagállami, transznacionális és uniós szinten is alkalmazni kell. Feltétlenül szükséges az éghajlatpolitika többi szakpolitikai területtel (például ökoszisztéma- és vízkészlet-gazdálkodás, katasztrófa megelőzés, tengerparti területek kezelése, mezőgazdaság, vidékfejlesztés, egészségügy, várostervezés és vidékfejlesztés) való összehangolása, ami napjainkban egyre meghatározóbb törekvés. A fellépések között egyaránt megtalálhatók a technológiai, ökoszisztéma-alapú, valamit viselkedésváltozással foglalkozó intézkedések.

Az EU szakpolitikái

Az Európai Bizottság 2013 áprilisában uniós stratégiát tett közzé az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról. A stratégia három fő célkitűzést állapít meg:

  • A tagállamok cselekvésre ösztönzése: a Bizottság átfogó alkalmazkodási stratégiák elfogadására fogja ösztönözni a tagállamokat, és finanszírozást fog biztosítani az alkalmazkodóképességük megerősítéséhez és a szükséges intézkedések megtételéhez. Ezenkívül a Polgármesterek Szövetsége kezdeményezésen alapuló önkéntes kötelezettségvállalás segítségével szorgalmazni fogja a városi szinten történő alkalmazkodást is (2015 óta Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége).
  • Uniós intézkedések az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség érdekében– ehhez a legfontosabb sebezhető ágazatokban – például a mezőgazdaságban, a halászatban és a kohéziós politikában – még jobban elő kell segíteni az alkalmazkodást, gondoskodni kell Európa infrastruktúrájának ellenállóképesebbé tételéről, és elő kell mozdítani a természeti és az ember okozta katasztrófák elleni biztosítások igénybe vételét.
  • Tájékozottabb döntéshozatalaz alkalmazkodásra vonatkozó ismeretbeli hiányosságok felszámolása, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás európai platformjának (Climate-ADAPT) továbbfejlesztése által.

Egyre több EGT-tagállam fogad el nemzeti alkalmazkodási stratégiát, és közülük sokan dolgoznak ki és hajtanak végre nemzeti alkalmazkodási cselekvési terveket. Európa több városában és transznacionális régiójában is születnek stratégiák és intézkedések, így például a balti-tengeri, kárpáti és alpesi régiókban.

Az EEA tevékenységei

Az EEA kellő tájékoztatással az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos európai stratégiák kidolgozását és megvalósítását, az Unió szakpolitikáinak értékelését, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez, illetve a katasztrófakockázat csökkentéséhez szükséges hosszú távú stratégiák kidolgozását egyaránt segíti. Az EEA információi (megfigyelések, előrejelzések, mutatók, értékelések) az éghajlatváltozásra, annak hatásaira, az abból fakadó sebezhetőségre és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló európai cselekvésekre összpontosulnak.

Az EEA mind az Európai Bizottsággal (annak Éghajlatpolitikai Főigazgatóságával, Közös Kutatóközpontjával és az Eurostattal), mind az Európa Éghajlatváltozási Hatásokkal, Sebezhetőséggel és Alkalmazkodással Foglalkozó Témaközpontjának (ETC/ACM) szakértőivel, mind az EEA országokat összefogó hálózatával (Eionet) szorosan együttműködik. Továbbá együttműködik (többek között) a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálattal, az ECDC-vel, a WHO Európai Irodájával, az ISDR Europe-pal, az OECD-vel és az IPCC-vel.

Az EEA főbb tevékenységei között szerepel az éghajlatváltozás hatásainak és Európa abból fakadó sebezhetőségének értékelése, valamint a nemzeti, városi és ágazati éghajlatváltozási stratégiák és cselekvési tervek elemzése. Ezenfelül az EEA gondozza és kezeli az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás európai platformját (Climate-ADAPT).

Kapcsolódó hivatkozások:

Éghajlatváltozási Kormányközi Testület

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye

Az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatósága

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja

Európa Éghajlatváltozási Hatásokkal, Sebezhetőséggel és Alkalmazkodással Foglalkozó Témaközpontja

A Copernicus éghajlatváltozási szolgáltatása

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ

Az Egészségügyi Világszervezet európai regionális irodája

Az ENSZ katasztrófacsökkentésért felelős regionális irodája

Geographic coverage

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket