Tapasztalatokra építés az európai fenntarthatóság megteremtése érdekében – az EEA létrehozásának 25. évfordulóját ünnepli

Milyen lesz az európai környezet 25 év múlva? Meg tudjuk-e valósítani közös jövőképünket, azaz „a bolygónk felélése nélküli jólétet”? Képesek leszünk-e megfékezni a globális felmelegedést és egészséges környezettel körülvett, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes városokat építeni? A közelmúltbeli európai parlamenti választások az európai polgárok egyre növekvő aggodalmára vetettek fényt. Európa következő generációja is sürgős fellépésre szólít fel; de hogyan fogják a fenntartható jövő iránti igényeik alakítani Európa környezeti és társadalmi-gazdasági szakpolitikáit? A 25. évfordulón felidézzük, hogy az európai környezetvédelmi ismeretek és szakpolitikák hogyan fejlődtek az elmúlt 25 évben, és az EEA hálózataival együttműködésben hogyan támogathatja a fenntarthatóságot célzó erőfeszítéseket a következő 25 évben.

Olvasson bővebben

A megelőzés létfontosságú a műanyaghulladék-válság kezelésében

A műanyag hulladék továbbra is óriási, egyre nagyobb problémát jelent. De mit tesz az Európai Unió a probléma kezelése érdekében? Ioannis Bakas, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) hulladékmegelőzési szakértője rövid áttekintést nyújt az Ügynökség e hónapban közzétett, a műanyag hulladék keletkezésének megelőzéséről szóló jelentéséről.

Olvasson bővebben

Az egészséges környezet elengedhetetlen a fenntartható gazdasághoz és az igazságos társadalomhoz

Bolygónk példátlan környezetvédelmi és éghajlati kihívásokkal néz szembe, amelyek együttesen a jóllétünket fenyegetik. Mindazonáltal nincs még késő ahhoz, hogy megtegyük a döntő lépéseket. A feladat ijesztőnek tűnhet, azonban még van lehetőség arra, hogy néhány kedvezőtlen tendenciát visszafordítsunk, a károk minimalizálása érdekében alkalmazkodjunk a körülményekhez, helyreállítsunk létfontosságú ökoszisztémákat, és erőteljesebben védjük azt, amink még megvan. A hosszú távú fenntarthatóság eléréséhez a környezetet, az éghajlatot, a gazdaságot és a társadalmat egy összefüggő egység elválaszthatatlan részeinek kell tekintenünk.

Olvasson bővebben

EEA: 25 évnyi növekvő tudás az európai környezetvédelmi szakpolitika támogatására

Az Európai Uniónak vannak az egyik legambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései a világon, amelyek a levegőminőségtől kezdve a hulladékgazdálkodáson és vízminőségen át az energiaügyig és közlekedésig bezárólag számos politikai területet felölelnek. A tagállamoktól származó adatok alapján az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: EEA) segít az előrehaladás nyomon követésében és azon területek azonosításában, ahol további erőfeszítésekre van szükség. 25 évvel ezelőtti megalakulása óta az EEA folyamatosan fejleszti adat- és ismeretanyagát azért, hogy támogassa a szakpolitikai döntéshozatalt Európában.

Olvasson bővebben

Beruházás a fenntarthatóságért

Az Európai Bizottság nemrégiben jogalkotási javaslatcsomagot fogadott el az Európai Unió (EU) fenntartható finanszírozásának fellendítésére. A Bizottság javaslatai a fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoport ajánlásaira épülnek, amelyek a civil társadalom, a pénzügyi szektor, a tudományos körök, valamint az európai és nemzetközi intézmények szakértőiből állnak. Ezen szakértői csoportban az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (EEA) képviselő Andreas Barkmannal beszélgettünk, aki az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos stratégiai tanácsadással foglalkozik.

Olvasson bővebben

Európa 2020-as éghajlati és energetikai célkitűzéseinek elérése felé tett lépéseinek nyomon követése

Az Európai Unió (EU) számos éghajlattal és energiával kapcsolatos célkitűzés elérésében elkötelezett, amelyek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, az energiahatékonyság fejlesztése, és a megújuló energiaforrások használatának növelése. Hogyan követi az EEA nyomon az Unió tagállamainak előrehaladását e célok megvalósulása felé? Megkértük Melanie Sporert, az EEA éghajlatváltozás hatásainak enyhítésével és energiával foglalkozó szakértőjét, hogy magyarázza el az Ügynökség szerepét ebben a feladatban. Emellett a legújabb, Tendenciák és előrejelzések (Trends and Projections) jelentésben szereplő éves előrehaladást is értelmezte számunkra.

Olvasson bővebben

Körkörös gazdaság Európában: mindenkinek van feladata

A körkörös gazdaság az emberek többsége számára elvont, mi több, a valóságtól elrugaszkodott fogalom. Miközben a „zölddé válás” koncepciója világszerte egyre népszerűbbé válik, sokunkban még mindig nem tudatosultak azok az életmódunkat érintő nagyobb változások, amelyeket a fenntartható jövő és a hosszú távú jólét biztosítása érdekében életbe kell léptetnünk.

Olvasson bővebben

Környezetvédelmi ismeretek a jövőben

Az elmúlt négy évtizedben az európai környezetvédelmi adatok köre jelentősen megváltozott. A környezetkárosodás összetettsége rendszerszintűbb elemzést kíván meg, amelyet megfelelő adatokkal kell alátámasztani. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az elmúlt években végzett munkája során egyre több rendszerszintű elemzést végzett el. Az EEA továbbra is folytatja a felmerülő problémák azonosítását, és segíteni fogja Európa környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteinek bővítését.

Olvasson bővebben

Túllépni a hulladékgazdálkodáson egy zöldgazdaság felé

Jelenlegi erőforrás-felhasználásunk nem fenntartható, és nyomás alá helyezi bolygónkat. Elő kell mozdítanunk a körforgásos zöldgazdaságba való átmenetet azzal, hogy túllépünk a hulladékgazdálkodási politikán, és a környezettudatos tervezésre, innovációra és beruházásokra helyezzük a hangsúlyt. A kutatás nemcsak a termelésben tudja előmozdítani az innovációt, hanem az üzleti modellekben és a finanszírozási mechanizmusokban is.

Olvasson bővebben

Klímamegállapodás: egy alacsony széndioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó világ felé

A Párizsban 195 ország által elfogadott klímamegállapodás a maga nemében a valaha volt első univerzális és jogilag kötelező érvényű megállapodás. A párizsi megállapodás sok évi előkészület, párbeszéd, valamint az éghajlatváltozás aktuális és lehetséges hatásai kezelésére vonatkozó igény növekvő tudatosulásának eredménye. Ez fontos és ígéretes lépés egy alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó világ felé. Világosan jelzi a politikai döntéshozók és a vállalkozások számára azt is, hogy szakadjanak el a fosszilis üzemanyagoktól, és fektessenek a tiszta energiába és az alkalmazkodást célzó intézkedésekbe.

Olvasson bővebben

A globális fenntarthatóság felé

2015 szeptemberében több mint 190 országnak sikerült megállapodnia az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó Fenntartható Fejlődési Célokról (Sustainable Development Golas, SDGs). A Fenntartható Fejlesztési Célok elődeikkel ellentétben ezúttal a fejlődő és a fejlett országokra egyaránt vonatkoznak, és a fenntartható fejlődés témaköreinek szélesebb körét fedik le. A 17 fenntartható fejlesztési cél közül sok a környezetre, az erőforrások felhasználására és az éghajlatváltozásra vonatkozik.

Olvasson bővebben

Környezet, egészség és gazdaság, egységben szemlélve

Az európai gazdaságban még mindig érződik a 2008 ban kezdődött gazdasági válság hatása. A munkanélküliség és a bércsökkentések milliókat érintettek. Tényleg a környezetről kellene beszélnünk, amikor a világ egyik leggazdagabb részén a friss diplomások nem találnak állást? Az Európai Unió új környezetvédelmi cselekvési programja éppen ezt teszi, sőt még ennél is többet. A környezetet valójában egészségünk és gazdaságunk szerves és elválaszthatatlan részeként határozza meg.

Olvasson bővebben

A változás átállássá alakítása

Egy állandóan változó világban élünk. Hogyan irányíthatjuk a folyamatban lévő változásokat úgy, hogy 2050 re elérjük a globális fenntarthatóságot? Hogyan teremthetünk egyensúlyt a gazdaság és a környezet, a rövid és a hosszú távú célok között? A válasz abban rejlik, ahogyan az átállás folyamatát kezeljük, anélkül, hogy fenntarthatatlan rendszerekbe zárnánk magunkat.

Olvasson bővebben

A levegővel foglalkozó jogszabályok Európában

A légszennyezés nem mindenütt egyforma. Számos különböző forrásból különböző szennyezőanyagok jutnak a légkörbe. Amint a légkörbe jutottak, új szennyezőanyagokká alakulnak, és szétterjednek szerte a világon. Ezeket az összetett helyzetet kezelő szakpolitikákat kidolgozni és végrehajtani nem könnyű feladat. Az alábbiakban az Európai Unió levegővel kapcsolatos jogszabályait tekintjük át.

Olvasson bővebben

A levegőről való tudásunk bővítése

Évről évre egyre többet tudunk a légszennyezésről, és egyre jobban értjük. Monitoring állomások egyre bővülő hálózata szolgáltat adatokat a légszennyező anyagok széles köréről, amit kiegészítenek a levegőminőségi modellek eredményei. Most azt kell biztosítanunk, hogy a tudományos tudás és a szakpolitika kéz a kézben fejlődjön tovább.

Olvasson bővebben

Beltéri levegőminőség

Sokan közülünk akár napjuk 90%-át is bent töltik – otthon, munkában vagy iskolában. A levegő minősége, amit bent belélegzünk, szintén közvetlen hatással van egészségünkre. Mi határozza meg a beltéri levegőminőséget? Van-e különbség a kültéri és beltéri légszennyező anyagok között? Hogyan tudjuk javítani a beltéri levegőminőséget?

Olvasson bővebben

Éghajlatváltozás és levegő

Éghajlatunk változik. Az éghajlatváltozást okozó sok gáz egyben elterjedt légszennyező anyag is, amely hatással van egészségünkre és a környezetre. A levegőminőség javítása számos módon alátámaszthatja az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló törekvéseket is, és ez fordítva is igaz, bár nem mindig. Az előttünk álló kihívás annak biztosításában rejlik, hogy az éghajlattal és a levegővel foglalkozó szakpolitikák a mindkét terület számára előnyös forgatókönyveket helyezzék előtérbe.

Olvasson bővebben

Európa levegője ma

Európa levegője ma

2013. 06. 05.

Az elmúlt évtizedekben javult Európa levegőjének minősége. Számos szennyezőanyag kibocsátását sikeresen visszafogtuk, de különösen a finom részecskés anyag és az ózon jelentette szennyezés továbbra is súlyos kockázatot jelent az európaiak egészségére nézve.

Olvasson bővebben

A tudomány, a politika és a nyilvánosság összekapcsolása

A légkör, az időjárási viszonyok és az évszakok váltakozása már régóta lenyűgözi az embereket, és régóta végeznek ezekre vonatkozó megfigyeléseket. Az i.e. 4. században Arisztotelész Meteorológia című műve összefoglalta a nagy filozófus megfigyeléseit nem csupán az időjárási viszonyokról, hanem általában a földtudományokról is. A 17. századig a levegő a „semmit” jelképezte. Amíg Galileo Galilei tudományosan be nem bizonyította az ellenkezőjét, úgy gondolták, hogy a levegőnek nincs súlya.

Olvasson bővebben

A globális fenntarthatósághoz vezető út

A környezetvédelmi irányítás négy évtizede segített abban, hogy jobban megértsük és kezeljük a környezetvédelmi problémákat. Húsz évvel az 1992-es Föld-csúcstalálkozót követően a világ vezetői ismét összegyűlnek Rio de Janeiróban, hogy megújítsák a környezetbarát gazdaság iránti globális elköteleződést és javítsák a globális irányítást.

Olvasson bővebben

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések