Az első európai környezetvédelmi szakpolitikák kidolgozása idején számos intézkedés fókuszált konkrét környezetvédelmi problémákra. Mivel egyetlen szakpolitikai eszköz sem képes arra, hogy minden problémára megoldást nyújtson, a szakpolitikák spektruma fokozatosan kiszélesedett, és egyre összetettebb környezetvédelmi és egészségügyi kérdéseket öleltek fel. Napjainkban számos környezetvédelmi intézkedés ötvözi az alábbiakat:

• a hagyományos, olykor „ellenőrzési és irányítási intézkedéseknek” is nevezett szabályozási megközelítések (például a kibocsátási előírások, a mérgező anyagok tilalma és a földhasználat tervezésére szolgáló eszközök);
• piaci alapú eszközök (pl. a környezetvédelmi adók és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kereskedelmi rendszere);
• a figyelemfelkeltés (beleértve többek között az energiahatékonysági címkézést és a tájékoztató kampányokat).

Az EU legújabb, hetedik uniós környezetvédelmi cselekvési programja ezeket a szakpolitikai intézkedéseket egységes keretrendszerbe foglalja, és hosszú távú célként a „Jóllét bolygónk felélése nélkül” mottó beteljesítését tűzi ki maga elé.

Nagyjából félúton járunk az 1970-es évek elején kidolgozott európai szintű környezetvédelmi szakpolitikák és a hetedik környezetvédelmi cselekvési programban 2050-re kitűzött cél, a fenntarthatóság elérése között. Az EU környezetvédelmi szakpolitikája a világ egyik legszigorúbb zöld politikájaként ismert. Környezetünk más lenne nélküle, ahogyan arra az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) „Az európai környezet – Állapot és előretekintés 2015” című legutóbbi értékelése is rámutat. Ilyen értékelések alkalmával a környezetvédelmi szakpolitikák, valamint végrehajtásuk és kidolgozásuk fejlesztése céljából fel kell tennünk magunknak a kérdést: „mi működik?”, „hogyan működik?”, „milyen áron?” és „mi szükséges ahhoz, hogy működjön?”. A szakpolitikák értékelése e kérdések megválaszolásához nyújt segítséget.

Az értékelések jellemzően más és más szempontokat vesznek figyelembe. Ezek a szempontok a szakpolitikák jelentősége, hatékonysága, eredményessége és következetessége mellett általában az vizsgálják, hogy e szakpolitikák milyen hozzáadott értéket adnak  európai-, nemzeti-, és helyi szinten. E szempontok jelentőségét nemrégiben a jogalkotás minőségének javítását célzó uniós kezdeményezések keretrendszere, a „Minőségi jogalkotás” (Better Regulation) elnevezésű kezdeményezés is elismerte. A környezetvédelmi szakpolitikák e szempontok szerinti értékeléséhez számos értékelési eszköz és módszer áll rendelkezésre, köztük az Európai Bizottság által kiadott EVALSED, azaz a társadalmi-gazdasági fejlődés értékelésére szolgáló forrásgyűjtemény.

Az EEA amellett, hogy környezetvédelmi adatokkal szolgálja ki a döntéshozókat és a nyilvánosságot, a környezetvédelmi szakpolitikák értékelésében is szerepet vállal. Az EEA számára kezdetben a szakpolitikák hatékonysága volt a legfontosabb szempont (például a környezetvédelmi intézkedésekről szóló jelentéssel kapcsolatos projekt esetében), mára azonban az alábbi kérdések is kiemelt figyelmet kapnak munkája során:

• az értékelések módszertana: a szakpolitikák és az európai környezet állapotának változásai közötti összefüggések jobb megértése érdekében;
• a szakpolitikák hatása olyan konkrét rendszerekre, mint például a mobilitás, hiszen ezáltal még érthetőbbé és értékelhetőbbé válik az a szerep, amelyet a szakpolitikák a fenntarthatóbb európai társadalom létrehozásában játszanak;
• a környezetvédelmi szakpolitikák integrálása más szakpolitikai területekbe (például a közös halászati politikába).

Az EEA környezetvédelmi szakpolitikák értékeléséhez hozzájáruló kiadványai itt érhetők el. 

• Az Európai Bizottság által, illetve számára készített értékelések adatbázisa
• Climate-Eval, a Globális Környezetvédelmi Alap (Global Environment Facility) online gyakorlatok közössége  az éghajlatváltozás és fejlesztés értékelése területén
• Első környezetvédelmi cselekvési program
• Az EU hetedik környezetvédelmi cselekvési programja („Jóllét bolygónk felélése nélkül”).
• Az értékelés és eredményorientált irányítás területén használt kulcsszavak glosszáriuma, OECD (Glossary of Key Terms in Evaluation and Results Based Management)

• Európai Környezetvédelmi Értékelők Hálózata (The European Environmental Evaluator’s Network)