következő
előző
tételek
Többszörös – egészségügyi, természeti, éghajlati, gazdasági – válság időszakát éljük vagy egyszerűen csak rendszerszintű lett a fenntarthatatlanság?

A politikai arénától a tudományos platformokig a világon mindenütt globális válságról beszélnek: egészségügyi válságról, gazdasági és pénzügyi válságról, klímaválságról és természeti válságról. Ezek végső soron mind ugyanazon probléma tünetei: a fenntarthatatlan termelésé és fogyasztásé. A Covid19-világjárvány okozta sokk csupán lerántotta a leplet az egyenlőtlenségekkel jellemzett globális gazdaság és társadalom rendszerszintű törékenységéről.

Olvasson bővebben

A szervezetek környezeti teljesítményének javítása

Amellett, hogy megbízható információkat nyújt környezetünkről és az éghajlatról, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mint szervezet saját környezeti teljesítményének javításán is dolgozik. Interjút készítettünk Melanie Sporerrel, aki az EEA-nál az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) segítségével koordinálja ezeket az erőfeszítéseket.

Olvasson bővebben

Mennyire zöldek a biológiailag lebomló, komposztálható és bioalapú, nemrégiben bevezetett új műanyagtermékek?

Tudjuk, hogy a műanyagszennyezés és a műanyaghulladék komoly környezeti problémát jelent. Az elmúlt években új műanyagtermékek kerültek a piacra, amelyekről azt állítják, hogy kevésbé ártalmasak a környezetre nézve. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nemrégiben közzétett tájékoztatójában értékeli a környezetre kifejtett hatásukat. Bővebb tájékoztatásért felkerestük Almut Reichelt, az EEA fenntartható erőforrás-felhasználással és hulladékgazdálkodással foglalkozó szakértőjét.

Olvasson bővebben

A megelőzés létfontosságú a műanyaghulladék-válság kezelésében

A műanyag hulladék továbbra is óriási, egyre nagyobb problémát jelent. De mit tesz az Európai Unió a probléma kezelése érdekében? Ioannis Bakas, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) hulladékmegelőzési szakértője rövid áttekintést nyújt az Ügynökség e hónapban közzétett, a műanyag hulladék keletkezésének megelőzéséről szóló jelentéséről.

Olvasson bővebben

Körkörös gazdaság Európában: mindenkinek van feladata

A körkörös gazdaság az emberek többsége számára elvont, mi több, a valóságtól elrugaszkodott fogalom. Miközben a „zölddé válás” koncepciója világszerte egyre népszerűbbé válik, sokunkban még mindig nem tudatosultak azok az életmódunkat érintő nagyobb változások, amelyeket a fenntartható jövő és a hosszú távú jólét biztosítása érdekében életbe kell léptetnünk.

Olvasson bővebben

Párizs után: a karbonszegény gazdaság megvalósítása

Múlt év decemberében Párizsban ambiciózus célt tűzött ki maga elé a világ: 2 °C alatt tartja a globális átlagos hőmérséklet-emelkedést, miközben törekszik arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. Az e hónap elején megrendezett G20 csúcstalálkozón Kína és az Egyesült Államok bejelentette hivatalos kötelezettségvállalását a párizsi megállapodáshoz való csatlakozásra. Ez hatalmas lépés az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a globális felmelegedés megállítása érdekében tett nemzetközi erőfeszítések terén. Az aláíró országok által eddig vállalt, fennálló csökkentési kötelezettségek azonban nem elegendők ezen ambiciózus cél megvalósításához.

Olvasson bővebben

Megújuló energia: a kulcs egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő felé

A megújuló energiaforrások jövője fényesnek ígérkezik, tekintve, hogy annál fontosabb szerephez jutnak, Európa minél inkább csökkenteni próbálja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. A tiszta energia előtt álló lehetőségekről és kihívásokról beszélgettünk Mihai Tomescuval, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség energia szakértőjével.

Olvasson bővebben

Túllépni a hulladékgazdálkodáson egy zöldgazdaság felé

Jelenlegi erőforrás-felhasználásunk nem fenntartható, és nyomás alá helyezi bolygónkat. Elő kell mozdítanunk a körforgásos zöldgazdaságba való átmenetet azzal, hogy túllépünk a hulladékgazdálkodási politikán, és a környezettudatos tervezésre, innovációra és beruházásokra helyezzük a hangsúlyt. A kutatás nemcsak a termelésben tudja előmozdítani az innovációt, hanem az üzleti modellekben és a finanszírozási mechanizmusokban is.

Olvasson bővebben

A globális fenntarthatóság felé

2015 szeptemberében több mint 190 országnak sikerült megállapodnia az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó Fenntartható Fejlődési Célokról (Sustainable Development Golas, SDGs). A Fenntartható Fejlesztési Célok elődeikkel ellentétben ezúttal a fejlődő és a fejlett országokra egyaránt vonatkoznak, és a fenntartható fejlődés témaköreinek szélesebb körét fedik le. A 17 fenntartható fejlesztési cél közül sok a környezetre, az erőforrások felhasználására és az éghajlatváltozásra vonatkozik.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás és a befektetések

Az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedéseket gyakran költségesnek tekintik, amelyek további terhet rónak a gazdaságra. Az európai országok azonban már most is közpénzekből és magánforrásokból finanszírozzák a kutatás, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, az energia, a közlekedés, a városfejlesztés, a szociális védelem, az egészségügy és a természetvédelem területét. El tudjuk érni, hogy a már meglévő kiadásokat ezeken a területeken éghajlatbarát és fenntartható lehetőségekre fordítsák, amelyek segítségével új munkahelyek teremthetők.

Olvasson bővebben

Hulladék: probléma vagy erőforrás?

A hulladék nem csak környezeti probléma, hanem gazdasági veszteség is. Az európaiak évente átlagosan 481 kilogramm települési hulladékot termelnek. Ezt egyre növekvő arányban hasznosítják újra vagy komposztálják, és egyre kevesebb kerül a hulladéklerakókba. Hogyan változtathatjuk meg termelésünk és fogyasztásunk módját úgy, hogy egyre kevesebb hulladék keletkezzen, miközben minden hulladékot erőforrásként használunk fel?

Olvasson bővebben

A gazdaság: erőforrás-hatékony, zöld és körkörös

Jóllétünk a természeti erőforrások használatától függ. Az erőforrásokat élelemmé, épületekké, bútorokká, elektronikai készülékekké, ruhákká stb. alakítjuk. Az erőforrások kiaknázásának mértéke azonban meghaladja a környezet képességét, hogy újratermelje azokat és gondoskodni tudjon rólunk. Hogyan biztosíthatjuk társadalmunk hosszú távú jóllétét? Gazdaságunk zölddé tétele minden bizonnyal segíthet ebben.

Olvasson bővebben

A gyártástól a hulladékig: az élelmiszerrendszer

Egyre több természeti erőforrást használunk a népességnövekedés, az életstílus változása és a növekvő személyes fogyasztás miatt. Ahhoz, hogy megbirkózzunk fenntarthatatlan fogyasztásunkkal, a teljes erőforrásrendszerrel foglalkoznunk kell, beleértve a termelési módszereket, a kereslet jellemzőit és az ellátási láncokat is. Ezúttal az élelmiszerrel foglalkozunk közelebbről.

Olvasson bővebben

Áttérés a zöld gazdaságra

Életminőségünk, egészségünk és munkánk mind-mind a környezettől függ. A természeti erőforrások kiaknázásának jelenlegi módja és mértéke azonban veszélyeztetheti jóllétünket és ezzel együtt a természet arra való képességét, hogy gondoskodni tudjon rólunk. Alapjaiban kell átalakítanunk termelési, fogyasztási szokásainkat és életvitelünket. Zölddé kell tennünk gazdaságunkat, és a változásnak már ma el kell kezdődnie.

Olvasson bővebben

Hogyan tegyük „zölddé” a városokat

Az európaiak több mint háromnegyede él városi területeken. Mindaz, amit a városlakók termelnek, vásárolnak, megesznek és eldobnak, és az, ahogy közlekednek és ahol élnek, hatással van a környezetre. Ugyanakkor a város kialakítása is hatással van lakóinak életmódjára. A svédországi Malmö városából Roland Zinkernagelt kérdeztük a városuk fenntarthatóvá tételére irányuló konkrét intézkedésekről.

Olvasson bővebben

Mi határozza meg, hogy mit vásárolunk?

A különböző életkorú európaiak mind-mind fogyasztók. Mindaz, amit fogyasztunk és megvásárlunk, szerepet játszik annak meghatározásában, hogy mit gyártsanak. De hogyan döntjük el, mit vásároljunk meg? Racionális vagy ösztönös döntés ez? Lucia Reischt a Copenhagen Business Schooltól az európai fogyasztói magatartásról kérdeztük.

Olvasson bővebben

Közgazdaságtani alapvetések és a környezet

2014 márciusában Párizst magas szálló por koncentrációjú időszak jellemezte, ezért a magáncélú gépkocsihasználatot napokon át erősen korlátozták. A bolygó másik oldalán egy kínai társaság egy szmogbiztosítás nevű új terméket mutatott be azon belföldi utazók számára, akik tartózkodását megkeserítette a levegő rossz minősége. Szóval mennyit is ér a tiszta levegő? Segíthet-e a közgazdaságtan a szennyezés csökkentésében? Most közelebbről is szemügyre vesszük az alapvető közgazdasági fogalmakat.

Olvasson bővebben

Hulladék a tengereinkben

Bolygónk körülbelül 70%-át óceánok borítják, és a tengeri hulladék csaknem mindenütt megtalálható. A tengeri hulladék, különösen a műanyagok, nemcsak tengereink és tengerpartjaink egészségét fenyegeti, hanem veszélyt jelent gazdaságunkra és közösségeinkre is. A tengeri hulladékot többnyire szárazföldi tevékenységek termelik. Hogyan állíthatjuk meg a hulladék tengereinkbe áramlását? E globális tengeri probléma megoldásának legjobb kiindulópontja a szárazföld.

Olvasson bővebben

Európa mezőgazdasága: hogyan tegyük az élelmiszereket megfizethetővé, egészségessé és „zölddé”?

Ahhoz, hogy elegendő mennyiségű élelmiszert termelhessen, Európa az intenzív mezőgazdaságra támaszkodik, ami kihatással van a környezetre és egészségünkre. Képes e Európa környezetbarátabb élelmiszertermelési módot találni? Erről kérdeztük Ybele Hoogeveent, aki az erőforrás-használat környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásával foglalkozó csoportot vezeti az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél. (EEA)

Olvasson bővebben

Környezet, egészség és gazdaság, egységben szemlélve

Az európai gazdaságban még mindig érződik a 2008 ban kezdődött gazdasági válság hatása. A munkanélküliség és a bércsökkentések milliókat érintettek. Tényleg a környezetről kellene beszélnünk, amikor a világ egyik leggazdagabb részén a friss diplomások nem találnak állást? Az Európai Unió új környezetvédelmi cselekvési programja éppen ezt teszi, sőt még ennél is többet. A környezetet valójában egészségünk és gazdaságunk szerves és elválaszthatatlan részeként határozza meg.

Olvasson bővebben

Permalinks

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések