Erőforrás-hatékonyság és hulladékgazdálkodás

Nyelv megváltoztatása
Lap Utolsó módosítás 2019. 06. 17.
8 min read
Napjaink globális környezeti problémái nagyrészt annak következtében alakultak ki, hogy az ember túlzott mértékben kiaknázta a természeti erőforrásokat, többek között a (fosszilis) tüzelőanyagokat, az ásványi anyagokat, a vízkészletet, a termőföldet és a biodiverzitást. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a gazdasági fejlődés Európában elterjedt modellje ‒ amely nagyfokú erőforrás-felhasználáson, hulladékképzésen és szennyezésen alapul ‒ hosszú távon nem tartható fenn. Az Európai Unió (EU) jelenleg nagymértékben függ az importtól. Számos erőforrás csak rövid ideig van használatban, illetve gazdasági szempontból veszendőbe megy amiatt, hogy hulladéklerakóba kerül vagy értékcsökkentő újrahasznosításon (downcycling) megy keresztül.

Bevezetés

Európa gazdasága a természeti erőforrások és anyagok ‒ többek között a víz, a növények, a faanyag, a fémek, az ásványok és az energiahordozók ‒ folyamatos áramlásától függ. Ezen anyagok jelentős hányada importból származik. A természeti erőforrásokért folyó globális verseny fokozódásával ez a függőség egyre inkább a sebezhetőség forrása lehet.

Az elmúlt években a körforgásos gazdaság koncepciója és az ahhoz kapcsolódó politikák magas szinten foglalkoztak az erőforrás-felhasználással, a termeléssel, a fogyasztással és a hulladékkal. A koncepció célja, hogy a termékek, anyagok és erőforrások értékének a gazdaságban való lehető leghosszabb ideig történő megőrzése révén lezárja az anyagciklusokat. Ez hatékonyan csökkenti a hulladék keletkezését és a primer anyagok felhasználását, enyhítve ezzel a kapcsolódó környezeti terhelést.

Az erőforrások felhasználása, valamint a hulladékkeletkezés és -kezelés a kitermelési, a gyártási, a felhasználási és az életciklus végi szakaszokban jelentős környezetterhelést eredményez. Így a környezetpolitikai célok közé tartozik a gazdaságban felhasznált anyagok mennyiségének csökkentése, az erőforrás-hatékonyság javítása, a hulladékkeletkezés csökkentése, valamint a hulladék erőforrássá alakítása. 

Európában az elmúlt évtizedben csökkent az erőforrások felhasználása. Ez nagyrészt a gazdasági növekedés tendenciáival, valamint a pénzügyi válságot követően a gazdaságban végbemenő strukturális változásokkal függ össze. Napjainkban az erőforrások felhasználása és az erőforrás-hatékonyság országonként jelentős eltéréseket mutat, és a kapcsolódó terhelődések egy része a globális kereskedelem miatt Európán kívül következik be.

Az utóbbi években a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás biztonsága állt a figyelem középpontjában. A hulladékképződés megelőzése és a hulladékkezelés azonban immár a körforgásos gazdaság fontos szempontjai.

Európa továbbra is nagy mennyiségű hulladékot termel, bár a hulladékképződés alakulása meglehetősen stabil, és a tendencia az, hogy a hulladékképzés a gazdasági fejlődéstől függetlenné válik. A hulladék ugyanakkor egyre inkább értékes erőforrást jelent az európai gazdaság számára. Az újrafeldolgozott hulladék aránya lassan növekszik, miközben a hulladéklerakókba kerülő hulladék mennyisége csökken. Az országok teljesítménye közötti különbségek azonban még mindig magasak.

A hulladékokkal kapcsolatos átfogó uniós jogszabályok a jobb hulladékgazdálkodás kulcsfontosságú mozgatórugói.

 

Uniós szakpolitikák

 A 7. környezetvédelmi cselekvési program (EAP) a 2050-re vonatkozó, „Jólét bolygónk felélése nélkül” mottóval jelzett jövőkép megvalósításához szükséges három kulcsfontosságú célkitűzés egyikeként jelöli meg az erőforrás-hatékonyság növelését:

  • az uniós természeti tőke védelme, megőrzése és fejlesztése;
  • erőforrás-hatékony, zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású versenyképes uniós gazdaság kialakítása;
  • az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól.

A 7. környezetvédelmi cselekvési program általános célkitűzéseit több konkrét szakpolitikai eszköz támogatja. Az erőforrás-hatékonyság, valamint a hulladék és a másodlagos erőforrások az úgynevezett körforgásos gazdaságra vonatkozó politika kulcsfontosságú elemei. A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv keretében konkrét és ambiciózus cselekvési programot dolgoztak ki, amelyben az egész életciklust lefedő intézkedések szerepelnek.

Az egyes szakpolitikák a körforgásos gazdaság paradigmájának különféle elemeivel foglalkoznak. Az erőforrás-hatékonyság esetében ezek  Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve és  Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megvalósításának ütemterve.

Egy másik szakpolitikai csoport a „kinyer–legyárt–fogyaszt–ártalmatlanít” lineáris növekedési mintától egy körforgásos modell felé való elmozdulást tűzi ki célul, amely a termékek, összetevők és anyagok használhatóságának fenntartásán és értéküknek a gazdaságban történő megőrzésén alapul. Amint azt a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv megállapítja, ehhez változásokra van szükség az ellátási láncokon belül, többek között a terméktervezésben, az üzleti modellekben, a fogyasztói döntésekben, valamint a hulladékmegelőzés és -gazdálkodás terén.

Ennek egyik kulcsfontosságú szakpolitikai ösztönzőjét a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok jelentik. A hulladékokkal kapcsolatos legfontosabb uniós irányelveket 2018-ben felülvizsgálták. Ezek a következők: a hulladékokról szóló keretirányelv, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv, a hulladéklerakókról szóló irányelv, az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv és a hulladékká vált gépjárművekről szóló irányelv.

A felülvizsgált irányelvek a települési és csomagolási hulladék újrafeldolgozásának ambíciózusabb szintjét tűzik ki, a hulladéklerakókba kerülő települési hulladék mennyiségének pedig további korlátozását teszik szükségessé. 2030-ra a felére kell csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét, a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékot és biohulladékot pedig külön kell gyűjteni. Ezen túlmenően az új szabályok előírják a hatékony gazdasági eszközök, például a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek nagyobb mértékű alkalmazását.

 

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tevékenységei

Az EEA folyamatosan törekszik az erőforrás-hatékonysággal és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos tudásalap bővítésére, ideértve a hulladékkal kapcsolatos ismereteket is, valamint az európai környezeti információs és megfigyelőhálózaton (Eionet) belüli kapacitásépítésre és tapasztalatátadásra.

Az EEA elemzi az anyagáramlásokat és a hulladékra vonatkozó adatokat és információkat, valamint kapcsolódó mutatókat dolgoz ki és értékeléseket készít. A szakpolitikai előrelépést három, a hulladékmegelőzéssel, az erőforrás-hatékonysággal és a körforgásos gazdasággal foglalkozó, párhuzamos jelentéssorozat keretében elemzik. Átfogó perspektívát nyújtanak a körforgásos gazdaságról szóló jelentések és az integrált értékelésekhez való hozzájárulások, például az EEA „Az európai környezet ‒ Állapot és előretekintés ” című jelentése (SOER).

Rendszeresen készülnek részletes elemzések az erőforrás-hatékonysággal és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos szakpolitikák kiválasztott szempontjairól, amelyekben olyan témákat vizsgálunk, mint a monitoring, a célok, a piaci alapú eszközök és egyéb beavatkozási stratégiák.

Az Ügynökség munkájának fontos részét képezi az említett értékelésekkel kapcsolatban az érdekelt felekkel való együttműködés és a kapacitásépítés, ide értve a hulladék, az erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság témájával foglalkozó, a nemzeti referenciaközpontok részvételével zajló, rendszeres Eionet tájékoztatási tevékenységeket és műhelytalálkozókat.

 

Kitekintés

Jelenleg elsősorban az erőforrás-hatékonysággal, a körforgásos gazdasággal és a hulladékokkal kapcsolatos tudásalap bővítésére törekszünk. Hozzászólások várhatóak a SOER-sorozattal kapcsolatban, amelyek hangsúlyt fektetnek a tematikus adatokra (hulladékok és erőforrás-felhasználás), valamint a körforgásos gazdaságba való átállás szisztematikus elemzésére. 

A hulladékokról szóló felülvizsgált irányelvekben az EEA-t bízták meg azzal a feladattal, hogy támogassa a hulladékokról szóló jogszabályok uniós tagállamokban történő végrehajtását. Az EEA 2 évente felülvizsgálja az országok hulladékmegelőzési programjait, és értékeli a hulladékképződés megelőzése és a körforgásos gazdaságra való átállás terén elért haladást.

Ami a hulladékgazdálkodást illeti, az EEA támogatja az Európai Bizottságot annak értékelésében, hogy az uniós tagállamok milyen teljesítményt nyújtanak a települési hulladék újrafeldolgozására és lerakására, valamint a csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozóan újonnan meghatározott célok elérése érdekében. Ez hozzájárul majd egy „korai előrejelző” mechanizmus kialakításához.

Geographic coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések