A körkörös gazdaság az emberek többsége számára elvont, mi több, a valóságtól elrugaszkodott fogalom. Miközben a „zölddé válás” koncepciója világszerte egyre népszerűbbé válik, sokunkban még mindig nem tudatosultak azok az életmódunkat érintő nagyobb változások, amelyeket a fenntartható jövő és a hosszú távú jólét biztosítása érdekében életbe kell léptetnünk.

Olvasson bővebben

Múlt év decemberében Párizsban ambiciózus célt tűzött ki maga elé a világ: 2 °C alatt tartja a globális átlagos hőmérséklet-emelkedést, miközben törekszik arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. Az e hónap elején megrendezett G20 csúcstalálkozón Kína és az Egyesült Államok bejelentette hivatalos kötelezettségvállalását a párizsi megállapodáshoz való csatlakozásra. Ez hatalmas lépés az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a globális felmelegedés megállítása érdekében tett nemzetközi erőfeszítések terén. Az aláíró országok által eddig vállalt, fennálló csökkentési kötelezettségek azonban nem elegendők ezen ambiciózus cél megvalósításához.

Olvasson bővebben

A megújuló energiaforrások jövője fényesnek ígérkezik, tekintve, hogy annál fontosabb szerephez jutnak, Európa minél inkább csökkenteni próbálja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. A tiszta energia előtt álló lehetőségekről és kihívásokról beszélgettünk Mihai Tomescuval, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség energia szakértőjével.

Olvasson bővebben

Jelenlegi erőforrás-felhasználásunk nem fenntartható, és nyomás alá helyezi bolygónkat. Elő kell mozdítanunk a körforgásos zöldgazdaságba való átmenetet azzal, hogy túllépünk a hulladékgazdálkodási politikán, és a környezettudatos tervezésre, innovációra és beruházásokra helyezzük a hangsúlyt. A kutatás nemcsak a termelésben tudja előmozdítani az innovációt, hanem az üzleti modellekben és a finanszírozási mechanizmusokban is.

Olvasson bővebben

2015 szeptemberében több mint 190 országnak sikerült megállapodnia az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó Fenntartható Fejlődési Célokról (Sustainable Development Golas, SDGs). A Fenntartható Fejlesztési Célok elődeikkel ellentétben ezúttal a fejlődő és a fejlett országokra egyaránt vonatkoznak, és a fenntartható fejlődés témaköreinek szélesebb körét fedik le. A 17 fenntartható fejlesztési cél közül sok a környezetre, az erőforrások felhasználására és az éghajlatváltozásra vonatkozik.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedéseket gyakran költségesnek tekintik, amelyek további terhet rónak a gazdaságra. Az európai országok azonban már most is közpénzekből és magánforrásokból finanszírozzák a kutatás, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, az energia, a közlekedés, a városfejlesztés, a szociális védelem, az egészségügy és a természetvédelem területét. El tudjuk érni, hogy a már meglévő kiadásokat ezeken a területeken éghajlatbarát és fenntartható lehetőségekre fordítsák, amelyek segítségével új munkahelyek teremthetők.

Olvasson bővebben

A hulladék nem csak környezeti probléma, hanem gazdasági veszteség is. Az európaiak évente átlagosan 481 kilogramm települési hulladékot termelnek. Ezt egyre növekvő arányban hasznosítják újra vagy komposztálják, és egyre kevesebb kerül a hulladéklerakókba. Hogyan változtathatjuk meg termelésünk és fogyasztásunk módját úgy, hogy egyre kevesebb hulladék keletkezzen, miközben minden hulladékot erőforrásként használunk fel?

Olvasson bővebben

Jóllétünk a természeti erőforrások használatától függ. Az erőforrásokat élelemmé, épületekké, bútorokká, elektronikai készülékekké, ruhákká stb. alakítjuk. Az erőforrások kiaknázásának mértéke azonban meghaladja a környezet képességét, hogy újratermelje azokat és gondoskodni tudjon rólunk. Hogyan biztosíthatjuk társadalmunk hosszú távú jóllétét? Gazdaságunk zölddé tétele minden bizonnyal segíthet ebben.

Olvasson bővebben

Egyre több természeti erőforrást használunk a népességnövekedés, az életstílus változása és a növekvő személyes fogyasztás miatt. Ahhoz, hogy megbirkózzunk fenntarthatatlan fogyasztásunkkal, a teljes erőforrásrendszerrel foglalkoznunk kell, beleértve a termelési módszereket, a kereslet jellemzőit és az ellátási láncokat is. Ezúttal az élelmiszerrel foglalkozunk közelebbről.

Olvasson bővebben

Életminőségünk, egészségünk és munkánk mind-mind a környezettől függ. A természeti erőforrások kiaknázásának jelenlegi módja és mértéke azonban veszélyeztetheti jóllétünket és ezzel együtt a természet arra való képességét, hogy gondoskodni tudjon rólunk. Alapjaiban kell átalakítanunk termelési, fogyasztási szokásainkat és életvitelünket. Zölddé kell tennünk gazdaságunkat, és a változásnak már ma el kell kezdődnie.

Olvasson bővebben

Az európaiak több mint háromnegyede él városi területeken. Mindaz, amit a városlakók termelnek, vásárolnak, megesznek és eldobnak, és az, ahogy közlekednek és ahol élnek, hatással van a környezetre. Ugyanakkor a város kialakítása is hatással van lakóinak életmódjára. A svédországi Malmö városából Roland Zinkernagelt kérdeztük a városuk fenntarthatóvá tételére irányuló konkrét intézkedésekről.

Olvasson bővebben

A különböző életkorú európaiak mind-mind fogyasztók. Mindaz, amit fogyasztunk és megvásárlunk, szerepet játszik annak meghatározásában, hogy mit gyártsanak. De hogyan döntjük el, mit vásároljunk meg? Racionális vagy ösztönös döntés ez? Lucia Reischt a Copenhagen Business Schooltól az európai fogyasztói magatartásról kérdeztük.

Olvasson bővebben

2014 márciusában Párizst magas szálló por koncentrációjú időszak jellemezte, ezért a magáncélú gépkocsihasználatot napokon át erősen korlátozták. A bolygó másik oldalán egy kínai társaság egy szmogbiztosítás nevű új terméket mutatott be azon belföldi utazók számára, akik tartózkodását megkeserítette a levegő rossz minősége. Szóval mennyit is ér a tiszta levegő? Segíthet-e a közgazdaságtan a szennyezés csökkentésében? Most közelebbről is szemügyre vesszük az alapvető közgazdasági fogalmakat.

Olvasson bővebben

Bolygónk körülbelül 70%-át óceánok borítják, és a tengeri hulladék csaknem mindenütt megtalálható. A tengeri hulladék, különösen a műanyagok, nemcsak tengereink és tengerpartjaink egészségét fenyegeti, hanem veszélyt jelent gazdaságunkra és közösségeinkre is. A tengeri hulladékot többnyire szárazföldi tevékenységek termelik. Hogyan állíthatjuk meg a hulladék tengereinkbe áramlását? E globális tengeri probléma megoldásának legjobb kiindulópontja a szárazföld.

Olvasson bővebben

Ahhoz, hogy elegendő mennyiségű élelmiszert termelhessen, Európa az intenzív mezőgazdaságra támaszkodik, ami kihatással van a környezetre és egészségünkre. Képes e Európa környezetbarátabb élelmiszertermelési módot találni? Erről kérdeztük Ybele Hoogeveent, aki az erőforrás-használat környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásával foglalkozó csoportot vezeti az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél. (EEA)

Olvasson bővebben

Az európai gazdaságban még mindig érződik a 2008 ban kezdődött gazdasági válság hatása. A munkanélküliség és a bércsökkentések milliókat érintettek. Tényleg a környezetről kellene beszélnünk, amikor a világ egyik leggazdagabb részén a friss diplomások nem találnak állást? Az Európai Unió új környezetvédelmi cselekvési programja éppen ezt teszi, sőt még ennél is többet. A környezetet valójában egészségünk és gazdaságunk szerves és elválaszthatatlan részeként határozza meg.

Olvasson bővebben

Egy állandóan változó világban élünk. Hogyan irányíthatjuk a folyamatban lévő változásokat úgy, hogy 2050 re elérjük a globális fenntarthatóságot? Hogyan teremthetünk egyensúlyt a gazdaság és a környezet, a rövid és a hosszú távú célok között? A válasz abban rejlik, ahogyan az átállás folyamatát kezeljük, anélkül, hogy fenntarthatatlan rendszerekbe zárnánk magunkat.

Olvasson bővebben

Enni kell. Az élelmiszerek előállításához pedig tiszta víz kell. Az emberi tevékenységek jelentette növekvő kereslet és az éghajlatváltozás szorításában sok térségben, főleg a déli vidékeken, egyre nehezebb a szükségleteket kielégítő mennyiségű édesvízhez jutni. Hogyan termeszthetünk élelmiszernövényeket anélkül, hogy a természetben vízhiányt okoznánk? Egy biztos: a hatékonyabb mezőgazdasági célú vízfelhasználás az egyik megoldás.

Olvasson bővebben

Bárhol éljünk is, sűrűn lakott nagyvárosban vagy távoli településen, hulladékot termelünk. Élelmiszer-maradékok, elektronikus hulladék, elemek, papír, műanyag palackok, ruhák, régi bútorok — minddel kezdenünk kell valamit. A hulladék egy részét újrahasznosítjuk vagy felhasználjuk, más részét energiatermelés céljából elégetjük vagy hulladéktelepre szállítjuk. Nincs egységes megoldás a hulladékkezelésre, amely mindenhol működne. Figyelembe kell vennünk a helyi körülményeket, hiszen a hulladék először mindig helyi problémaként jelentkezik. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy Grönland kormánya miként közelíti meg az ország hulladékainak kérdését, figyelemmel a lakosság szórványosságára, a települések közötti jelentős távolságokra, valamint a közúti infrastruktúra hiányára.

Olvasson bővebben

A kisvállalkozásoktól a multinacionális vállalatokig számos vállalkozás piaci részesedésének megtartására vagy növelésére irányuló megoldások után kutat. A kiélezett globális verseny korában a fenntarthatóságra törekvés többet jelent a környezetbarátabb vállalati imázs kialakításánál és a termelési költségek csökkentésénél. Akár új vállalkozási megközelítéseket is jelenthet.

Olvasson bővebben