Légszennyezés
- Bulgarian (bg)
- Czech (cs)
- Danish (da)
- German (de)
- Greek (el)
- English (en)
- Spanish (es)
- Estonian (et)
- Finnish (fi)
- French (fr)
- Croatian (hr)
- Hungarian (hu)
- Icelandic (is)
- Italian (it)
- Lithuanian (lt)
- Latvian (lv)
- Maltese (mt)
- Dutch (nl)
- Norwegian (no)
- Polish (pl)
- Portuguese (pt)
- Romanian (ro)
- Slovak (sk)
- Slovenian (sl)
- Swedish (sv)
- Turkish (tr)
A légszennyezés helyi, ezzel együtt azonban egész Európát és ezt a féltekét érintő probléma. A valamely országban kibocsátott légszennyező anyagok a légkörbe kerülve máshova is eljuthatnak, ahol hozzájárulnak a rossz levegőminőséghez, vagy okozzák azt.
Jelenleg három szennyezőanyagot, a finom részecskés anyagot, a nitrogén-dioxidot és a talaj menti ózont tekintik általánosan a legjelentősebbnek az egészségügyi hatások tekintetében. A hosszú távú és nagyfokú expozíció különféle egészségügyi hatásokat okozhat, a légzőszervrendszer kisebb károsodásaitól kezdve egészen a korai elhalálozásig. Európa városi népességének körülbelül 90%-a van kitéve az egészségkárosítónak ítélt levegőminőségi szintnél magasabb koncentrációjú légszennyező anyagoknak. Például a levegőben lévő finom részecskés anyag (PM2.5) a becslések szerint az EU-ban több mint nyolc hónappal csökkenti a várható élettartamot. A benzopirén egy fokozott aggodalomra okot adó karcinogén légszennyező anyag, amely számos városi területen, főként Közép- és Kelet-Európában az emberi egészség védelme érdekében felállított határértékeknél magasabb arányban koncentrálódik.
A légszennyezés károsítja az emberi egészséget és az ökoszisztémákat. A népesség nagy része az érvényben lévő normákat nézve nem él egészséges környezetben. A fenntarthatóság eléréséhez Európának ambiciózus hozzáállással a jelenlegi szabályozáson túl kell gondolnia.
Hans Bruyninckx, az EKÜ ügyvezető igazgatója
A légszennyezés károsítja környezetünket is.
- A savasodás 1990 és 2010 között lényegesen csökkent a kén- és nitrogénvegyületek általi túlzott savlerakódásnak kitett érzékeny európai ökoszisztémák területén.
- Az eutrofizáció – az ökoszisztémákban a túlzott mértékű tápanyaglerakódásból eredő környezeti probléma – visszaszorításának terén elért haladás kisebb mértékű. A túlzott légkörbeli nitrogénszintnek kitett érzékeny ökoszisztémák területe 1990 és 2010 között csak kis mértékben csökkent.
- A magas ózonkoncentráció terméskárokat okoz. A legtöbb mezőgazdasági termény a növényzet védelme érdekében kitűzött hosszú távú uniós célkitűzésnél magasabb ózonszinteknek van kitéve. Ez a mezőgazdasági területek jelentős részét érinti, különösen Dél-, Közép- és Kelet-Európában.
Európa levegőjének minősége nem mindig javult a légszennyező anyagok emberi eredetű kibocsátásának csökkenésével párhuzamosan. Ennek okai összetettek:
- nincs mindig egyértelmű lineáris összefüggés a kibocsátás csökkenése és a légszennyező anyagok levegőben megfigyelhető koncentrációja között;
- az északi félteke más országaiból származó, nagy távolságokat megtett légszennyező anyagok egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá az európai légszennyezéséhez.
A kibocsátások csökkentésére irányuló további célzott erőfeszítésekre van szükség Európában az emberi egészség és a környezet védelme érdekében.
A légszennyezés forrásai
A légszennyezés forrásai különfélék, azok között emberi és természetes eredetűek egyaránt vannak:
- az elektromos áram termelése során, a közlekedésben, az iparban és a háztartásokban elégetett fosszilis tüzelőanyagok;
- az ipari folyamatok és az oldószerhasználat, például a vegyipari és a bányászati ágazatban;
- a mezőgazdaság;
- a hulladékkezelés;
- természetes emissziós források pedig például a vulkánkitörések, a szélfújta por, a tengerisó-permet és a növények által kibocsátott illékony szerves anyagok.
Európai uniós szakpolitikák
Az EU hosszú távú célja olyan levegőminőség elérése, amely nem jár együtt az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt elfogadhatatlan hatásokkal és kockázatokkal. Az EU a légszennyezésnek való kitettség enyhítése érdekében számos szinten cselekszik: a jogalkotás, a légszennyezésért felelős ágazatokkal, valamint nemzetközi, nemzeti és regionális hatóságokkal és nem kormányzati szervezetekkel való együttműködés, továbbá kutatás révén. Az uniós szakpolitikák célja a légszennyezésnek való kitettség enyhítése a kibocsátás visszaszorítása, valamint levegőminőségi határértékek és célértékek megállapítása révén. 2013 végén az Európai Bizottság elfogadta a „tiszta levegő” csomag javaslatát, amely a légszennyezés csökkentésére irányuló új intézkedéseket foglal magában.
Tudjon meg többet a légszennyezésre vonatkozó európai szakpolitikákról
Az EKÜ tevékenységei
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EKÜ) az Európai Unió légszennyezésre vonatkozó adatainak központja. Az EKÜ támogatja a légszennyező anyagok kibocsátásához és a levegőminőséghez kapcsolódó uniós jogszabályok végrehajtását. Az EKÜ hozzájárul az EU légszennyezési szakpolitikáinak értékeléséhez és az európai levegő minőségének javításáról szóló hosszú távú stratégiák kidolgozásához is.
Az EKÜ munkája a következőkre összpontosul:
- a légszennyezésre vonatkozó különböző adatok nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele,
- légszennyezési tendenciák és az azokhoz kapcsolódó európai szakpolitikák és intézkedések dokumentálása és értékelése, és
- a légszennyezés és a különböző területekre, többek között az éghajlatváltozásra, az energiára, a közlekedésre és az iparra vonatkozó szakpolitikák közötti kölcsönhatások és szinergiák vizsgálata.
Tudjon meg többet az EKÜ tevékenységeiről
Hasznos linkek
Az EKÜ közzétett egy légszennyezésre vonatkozó linkgyűjteményt.
Permalinks
- Permalink to this version
- 26885e544bbfef1fcc4c33d5562e63f1
- Permalink to latest version
- ZKHAX9T3FC
Geographic coverage
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/themes/air/intro or scan the QR code.
PDF generated on 2022. május 19., 23:17
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal