Légszennyezés
- Bulgarian (bg)
- Czech (cs)
- Danish (da)
- German (de)
- Greek (el)
- English (en)
- Spanish (es)
- Estonian (et)
- Finnish (fi)
- French (fr)
- Croatian (hr)
- Hungarian (hu)
- Icelandic (is)
- Italian (it)
- Lithuanian (lt)
- Latvian (lv)
- Maltese (mt)
- Dutch (nl)
- Norwegian (no)
- Polish (pl)
- Portuguese (pt)
- Romanian (ro)
- Slovak (sk)
- Slovenian (sl)
- Swedish (sv)
- Turkish (tr)
A légszennyezés helyi, ezzel együtt azonban egész Európát és ezt a féltekét érintő probléma. A valamely országban kibocsátott légszennyező anyagok a légkörbe kerülve máshova is eljuthatnak, ahol hozzájárulnak a rossz levegőminőséghez, vagy okozzák azt.
Jelenleg három szennyezőanyagot, a finom részecskés anyagot, a nitrogén-dioxidot és a talaj menti ózont tekintik általánosan a legjelentősebbnek az egészségügyi hatások tekintetében. A hosszú távú és nagyfokú expozíció különféle egészségügyi hatásokat okozhat, a légzőszervrendszer kisebb károsodásaitól kezdve egészen a korai elhalálozásig. Európa városi népességének körülbelül 90%-a van kitéve az egészségkárosítónak ítélt levegőminőségi szintnél magasabb koncentrációjú légszennyező anyagoknak. Például a levegőben lévő finom részecskés anyag (PM2.5) a becslések szerint az EU-ban több mint nyolc hónappal csökkenti a várható élettartamot. A benzopirén egy fokozott aggodalomra okot adó karcinogén légszennyező anyag, amely számos városi területen, főként Közép- és Kelet-Európában az emberi egészség védelme érdekében felállított határértékeknél magasabb arányban koncentrálódik.
A légszennyezés károsítja az emberi egészséget és az ökoszisztémákat. A népesség nagy része az érvényben lévő normákat nézve nem él egészséges környezetben. A fenntarthatóság eléréséhez Európának ambiciózus hozzáállással a jelenlegi szabályozáson túl kell gondolnia.
Hans Bruyninckx, az EKÜ ügyvezető igazgatója
A légszennyezés károsítja környezetünket is.
- A savasodás 1990 és 2010 között lényegesen csökkent a kén- és nitrogénvegyületek általi túlzott savlerakódásnak kitett érzékeny európai ökoszisztémák területén.
- Az eutrofizáció – az ökoszisztémákban a túlzott mértékű tápanyaglerakódásból eredő környezeti probléma – visszaszorításának terén elért haladás kisebb mértékű. A túlzott légkörbeli nitrogénszintnek kitett érzékeny ökoszisztémák területe 1990 és 2010 között csak kis mértékben csökkent.
- A magas ózonkoncentráció terméskárokat okoz. A legtöbb mezőgazdasági termény a növényzet védelme érdekében kitűzött hosszú távú uniós célkitűzésnél magasabb ózonszinteknek van kitéve. Ez a mezőgazdasági területek jelentős részét érinti, különösen Dél-, Közép- és Kelet-Európában.
Európa levegőjének minősége nem mindig javult a légszennyező anyagok emberi eredetű kibocsátásának csökkenésével párhuzamosan. Ennek okai összetettek:
- nincs mindig egyértelmű lineáris összefüggés a kibocsátás csökkenése és a légszennyező anyagok levegőben megfigyelhető koncentrációja között;
- az északi félteke más országaiból származó, nagy távolságokat megtett légszennyező anyagok egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá az európai légszennyezéséhez.
A kibocsátások csökkentésére irányuló további célzott erőfeszítésekre van szükség Európában az emberi egészség és a környezet védelme érdekében.
A légszennyezés forrásai
A légszennyezés forrásai különfélék, azok között emberi és természetes eredetűek egyaránt vannak:
- az elektromos áram termelése során, a közlekedésben, az iparban és a háztartásokban elégetett fosszilis tüzelőanyagok;
- az ipari folyamatok és az oldószerhasználat, például a vegyipari és a bányászati ágazatban;
- a mezőgazdaság;
- a hulladékkezelés;
- természetes emissziós források pedig például a vulkánkitörések, a szélfújta por, a tengerisó-permet és a növények által kibocsátott illékony szerves anyagok.
Európai uniós szakpolitikák
Az EU hosszú távú célja olyan levegőminőség elérése, amely nem jár együtt az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt elfogadhatatlan hatásokkal és kockázatokkal. Az EU a légszennyezésnek való kitettség enyhítése érdekében számos szinten cselekszik: a jogalkotás, a légszennyezésért felelős ágazatokkal, valamint nemzetközi, nemzeti és regionális hatóságokkal és nem kormányzati szervezetekkel való együttműködés, továbbá kutatás révén. Az uniós szakpolitikák célja a légszennyezésnek való kitettség enyhítése a kibocsátás visszaszorítása, valamint levegőminőségi határértékek és célértékek megállapítása révén. 2013 végén az Európai Bizottság elfogadta a „tiszta levegő” csomag javaslatát, amely a légszennyezés csökkentésére irányuló új intézkedéseket foglal magában.
Tudjon meg többet a légszennyezésre vonatkozó európai szakpolitikákról
Az EKÜ tevékenységei
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EKÜ) az Európai Unió légszennyezésre vonatkozó adatainak központja. Az EKÜ támogatja a légszennyező anyagok kibocsátásához és a levegőminőséghez kapcsolódó uniós jogszabályok végrehajtását. Az EKÜ hozzájárul az EU légszennyezési szakpolitikáinak értékeléséhez és az európai levegő minőségének javításáról szóló hosszú távú stratégiák kidolgozásához is.
Az EKÜ munkája a következőkre összpontosul:
- a légszennyezésre vonatkozó különböző adatok nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele,
- légszennyezési tendenciák és az azokhoz kapcsolódó európai szakpolitikák és intézkedések dokumentálása és értékelése, és
- a légszennyezés és a különböző területekre, többek között az éghajlatváltozásra, az energiára, a közlekedésre és az iparra vonatkozó szakpolitikák közötti kölcsönhatások és szinergiák vizsgálata.
Tudjon meg többet az EKÜ tevékenységeiről
Hasznos linkek
Az EKÜ közzétett egy légszennyezésre vonatkozó linkgyűjteményt.
Kapcsolódó tartalom
Interactive charts
Related infographics
Lásd még
Permalinks
- Permalink to this version
- 26885e544bbfef1fcc4c33d5562e63f1
- Permalink to latest version
- ZKHAX9T3FC
Geographic coverage
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/themes/air/intro or scan the QR code.
PDF generated on 2023. február 04., 02:58
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal