Higany: Egy állandó veszélyforrás a környezetre és az emberi szervezetre

Sok ember a „higany” szó hallatán még most is a hőmérőkre asszociál, és a legtöbbjük azt is tudja, hogy ez az elem mérgező. A toxicitása miatt a higany lassan eltűnik az uniós termékekből, de még mindig nagy arányban van jelen a levegőben, vízben, talajban és az ökoszisztémákban. A higany még mindig problémát jelent, és milyen lépéseket tesznek ez ellen? Megkérdeztük Ian Marnane-t, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség fenntartható erőforrás-felhasználással és iparral foglalkozó szakértőjét.

Olvasson bővebben

Környezeti változás: a szakértelem kulcsszerepet játszik az emberekre és a természetre gyakorolt hatások mérséklésében

A környezetvédelmi szakpolitika kialakítása nem könnyű feladat. Egyrészről, az európaiak szeretnék élvezni a jól működő gazdaság előnyeit. Másrészről viszont az életmódunkra vonatkozó döntéseinkért jelentős környezeti és egészségügyi árat kell fizetnünk. A természet, a gazdaság és az emberi egészség közötti kapcsolat szisztematikus kiismerése elengedhetetlen a rendelkezésre álló legjobb szakpolitikai lehetőségek feltárásához. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség célja a szakpolitikai döntéshozatal támogatása az ilyen jellegű szakértelem biztosításával.

Olvasson bővebben

Európa környezete: az adatok és tudás hatalma

Európában egyre nagyobb mennyiségű adat gyűjtése zajlik, ami hozzájárul környezetünk jobb megértéséhez. Az Európai Unió Copernicus programjának keretében gyűjtött Föld-megfigyelési adatok új kihívásokat és lehetőségeket kínálnak környezetvédelmi ismereteink javítására. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az aktuális Copernicus adatok meglévő tudásbázisunkkal való ötvözésével arra törekszik, hogy Európa-szerte támogassa a döntéshozókat és a polgárokat a helyi, nemzeti és globális kihívások kezelésére irányuló intézkedések meghozatalában.

Olvasson bővebben

A tisztább levegő kedvező hatással van az emberi egészségre és az éghajlatváltozásra

Az elmúlt évtizedekben a jogi szabályozásnak, technológiának és számos országban az erősen légszennyező fosszilis üzemanyagok mellőzésének köszönhetően Európában javult a levegő minősége. Ugyanakkor sok ember továbbra is ki van téve a légszennyezés negatív hatásának, különösen a nagyvárosokban. A légszennyezés problémájának kezeléséhez összetettsége miatt összehangolt, több szintű intézkedésre van szükség. A lakosság bevonása érdekében elengedhetetlen, hogy időben, és számukra hozzáférhető módon információhoz jussanak. Az általunk a közelmúltban bevezetett levegőminőségi mutató éppen ezt a célt szolgálja. A levegő minőségének javulása nem csak az egészségünkre van jó hatással, de segíti az éghajlatváltozás problémájának kezelését is.

Olvasson bővebben

A levegőminőség továbbra is vitatéma az európaiak körében

Múlt hónapban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kiadta „Levegőminőség Európában” című jelentését, amely kimutatta, hogy míg a levegő minősége lassan javul, a legnagyobb környezeti egészségügyi kockázatot Európában továbbra is a légszennyezettség jelenti. Alberto González Ortizt, az EEA levegőminőségi szakértőjét a jelentés eredményei mellett arról is kérdeztük, hogy különböző technológiák, mint például a műholdképkészítés hogyan járul hozzá a levegőminőség javításának kutatásához.

Olvasson bővebben

Közlekedés Európában: a legfontosabb tények és trendek

Az átmeneti lelassulások ellenére a személy- és áruszállítás iránti kereslet is folyamatosan nő és várhatóan továbbra is nőni fog. Következésképpen Európában egyre több autót értékesítenek, amelyek többsége dízel üzemű. Miközben a motorok egyre hatékonyabbá válnak, ez a növekedés azt is jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása egyre nagyobb probléma.

Olvasson bővebben

Összeegyeztethető-e a közlekedés a környezetre gyakorolt hatásával (TERM jelentés)?

Az EEA 2015-re vonatkozó éves közlekedési és környezeti jelentéstételi mechanizmusának (Transport and Environment Reporting Mechanism, TERM) nemrégiben történt közzétételével, valamint a jelenlegi, a járművek kibocsátásával kapcsolatos, nemzetközi figyelmet kapott botránnyal kapcsolatban az EEA TERM-koordinátorával, Alfredo Sánchez Vicente-vel beszélgettünk.

Olvasson bővebben

Közgazdaságtani alapvetések és a környezet

2014 márciusában Párizst magas szálló por koncentrációjú időszak jellemezte, ezért a magáncélú gépkocsihasználatot napokon át erősen korlátozták. A bolygó másik oldalán egy kínai társaság egy szmogbiztosítás nevű új terméket mutatott be azon belföldi utazók számára, akik tartózkodását megkeserítette a levegő rossz minősége. Szóval mennyit is ér a tiszta levegő? Segíthet-e a közgazdaságtan a szennyezés csökkentésében? Most közelebbről is szemügyre vesszük az alapvető közgazdasági fogalmakat.

Olvasson bővebben

Légszennyezés: kezeléséhez ismeretekre van szükség

„A jó hír az, hogy az elmúlt évtizedek során lényegesen javult a helyzet számos légszennyező anyagnak való kitettség terén. E szennyező anyagok, amelyek tekintetében a legjelentősebb csökkentéseket értük el, azonban nem azok, amelyek a legártalmasabbak az emberi egészségre és a környezetre nézve” – mondja Valentin Foltescu, aki az EEA nál a levegőminőség értékelésével és adatszolgáltatással foglalkozik. Megkérdeztük Valentint, hogy mit tesz az EEA a levegőminőséggel kapcsolatban, és hogy mit mutatnak a legfrissebb adatok.

Olvasson bővebben

A globális aeroszolok portréja

A Szaharából származó „afrikai por” a levegőben terjedő finom részecskés anyag egyik természetes forrása. A Szaharában a rendkívül száraz és forró körülmények következtében örvénylések alakulnak ki, amelyek a port 4–5 km magasságig is felemelhetik. A részecskék hetekig vagy hónapokig is megmaradhatnak e magasságokban, és a szél gyakran átfújja őket Európa fölé.

Olvasson bővebben

Dublin megbirkózik a légszennyezés egészségügyi hatásaival

Martin Fitzpatrick környezeti egészségügyi főtisztviselő a dublini városi tanács levegőminőség-megfigyelési és zajügyi egységénél Írországban. Emellett ő a dublini kapcsolattartó az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága és az EEA egyik kísérleti projektjében, amelynek célja a levegővel kapcsolatos jogszabályok végrehajtásának javítása. Megkérdeztük tőle, hogyan kezeli Dublin a rossz levegőminőséggel összefüggő egészségügyi problémákat.

Olvasson bővebben

Minden a kémiáról szól

Légkörünk kémiája összetett. A légkör különböző sűrűségű és kémiai összetételű rétegeket tartalmaz. A légszennyező anyagokról és a légkörünkben zajló, az egészségünkre és környezetre ható kémiai folyamatokról kérdeztük David Fowler professzort az egyesült királyságbeli Centre for Ecology & Hydrology of the Natural Environment Research Counciltól (a Természeti Környezeti Kutatási Tanács Ökológiai és Hidrológiai Központja).

Olvasson bővebben

A levegővel foglalkozó jogszabályok Európában

A légszennyezés nem mindenütt egyforma. Számos különböző forrásból különböző szennyezőanyagok jutnak a légkörbe. Amint a légkörbe jutottak, új szennyezőanyagokká alakulnak, és szétterjednek szerte a világon. Ezeket az összetett helyzetet kezelő szakpolitikákat kidolgozni és végrehajtani nem könnyű feladat. Az alábbiakban az Európai Unió levegővel kapcsolatos jogszabályait tekintjük át.

Olvasson bővebben

A levegőről való tudásunk bővítése

Évről évre egyre többet tudunk a légszennyezésről, és egyre jobban értjük. Monitoring állomások egyre bővülő hálózata szolgáltat adatokat a légszennyező anyagok széles köréről, amit kiegészítenek a levegőminőségi modellek eredményei. Most azt kell biztosítanunk, hogy a tudományos tudás és a szakpolitika kéz a kézben fejlődjön tovább.

Olvasson bővebben

Beltéri levegőminőség

Sokan közülünk akár napjuk 90%-át is bent töltik – otthon, munkában vagy iskolában. A levegő minősége, amit bent belélegzünk, szintén közvetlen hatással van egészségünkre. Mi határozza meg a beltéri levegőminőséget? Van-e különbség a kültéri és beltéri légszennyező anyagok között? Hogyan tudjuk javítani a beltéri levegőminőséget?

Olvasson bővebben

Éghajlatváltozás és levegő

Éghajlatunk változik. Az éghajlatváltozást okozó sok gáz egyben elterjedt légszennyező anyag is, amely hatással van egészségünkre és a környezetre. A levegőminőség javítása számos módon alátámaszthatja az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló törekvéseket is, és ez fordítva is igaz, bár nem mindig. Az előttünk álló kihívás annak biztosításában rejlik, hogy az éghajlattal és a levegővel foglalkozó szakpolitikák a mindkét terület számára előnyös forgatókönyveket helyezzék előtérbe.

Olvasson bővebben

Európa levegője ma

Európa levegője ma

2013. 06. 05.

Az elmúlt évtizedekben javult Európa levegőjének minősége. Számos szennyezőanyag kibocsátását sikeresen visszafogtuk, de különösen a finom részecskés anyag és az ózon jelentette szennyezés továbbra is súlyos kockázatot jelent az európaiak egészségére nézve.

Olvasson bővebben

Minden lélegzettel

Minden lélegzettel

2013. 06. 05.

Születésünk pillanatától a halálunkig lélegzünk. Ez létfontosságú és állandó szükséglet, nem csak nekünk, de a Földön minden életforma számára. A rossz levegőminőség mindenkit érint: árt az egészségünknek és a környezet egészségének, ami gazdasági veszteségekhez vezet. De miből áll a levegő, amit belélegzünk, és honnan jönnek a különböző légszennyező anyagok?

Olvasson bővebben

A tudomány, a politika és a nyilvánosság összekapcsolása

A légkör, az időjárási viszonyok és az évszakok váltakozása már régóta lenyűgözi az embereket, és régóta végeznek ezekre vonatkozó megfigyeléseket. Az i.e. 4. században Arisztotelész Meteorológia című műve összefoglalta a nagy filozófus megfigyeléseit nem csupán az időjárási viszonyokról, hanem általában a földtudományokról is. A 17. századig a levegő a „semmit” jelképezte. Amíg Galileo Galilei tudományosan be nem bizonyította az ellenkezőjét, úgy gondolták, hogy a levegőnek nincs súlya.

Olvasson bővebben

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100