All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Article
A „szennyező fizet” elv a józan felfogáson alapuló egyszerű elv: a szennyezőnek – a szennyezést okozó szereplőnek vagy tevékenységnek – kell fizetnie a helyrehozatalt. Ez jelentheti a szennyezett terület megtisztítását vagy az érintett személyek egészségügyi költségeinek fedezését.
Ez egy régóta alkalmazott, igen erőteljes koncepció a szennyezés káros hatásainak enyhítésére. Erkölcsi és jogi kényszert jelent a cselekvésre. Sürgős esetekben segít olyan szakpolitikák és intézkedések kidolgozásában, amelyek lehetővé teszik a határozott fellépést a szennyezési források és felelősségük meghatározására, a szennyezési szintek csökkentésére és az érintettek bizonyos mértékű kártalanítására. Például egyes ismerten szennyező gazdasági tevékenységek esetében szűrőket kellett telepíteniük a szennyezés-kibocsátás csökkentése céljából, vagy ágazati kompenzációs alapokat kellett létrehozniuk.
A végrehajtás azonban még olyan egyszerű esetekben is nehézségekbe ütközhet, amikor a szennyező beazonosítható. Előfordulhat, hogy a „bűnös” nem képes fizetni, és az anyavállalat vagy a részvényesek nem
mindig vonhatók felelősségre a leányvállalat tevékenységéért. Nem minden ország rendelkezik jól megalapozott jogi kerettel e problémák kezelésére. De még ha rendelkezik is, a jogi eljárás gyakran nagyon hosszadalmas és költséges.
Ezen túlmenően az elvet idővel a tartós és gyakori szennyezés összetettebb eseteire alkalmazták, például a diffúz forrásokból származó légszennyezésre, ahol a felelősség megállapítása és a végrehajtás még bonyolultabbá válik.
Diffúz szennyezés esetén nem könnyű nyomon követni és azonosítani a szennyezőt, valamint összekapcsolni az érintettekkel. A légszennyezést különböző forrásokból és különböző helyszínekről származó szennyezőanyagok okozhatják, és a helyszínek némelyike átnyúlhat az országhatárokon. Át kell gondolnunk e szennyezési tevékenységek pozitív következményeit és előnyeit is. Olyan termékekről és szolgáltatásokról van szó (pl. élelmiszerek, ruházat, közlekedés), amelyek mind az egyén, mind a társadalom egészének javát szolgálják.
Például az EU-n kívüli szennyező tevékenységek a helyi közösségeket érinthetik, de az anyacég székhelye lehet az EU-ban, és az európai fogyasztók élvezhetik a termékek előnyeit. Ezekben az esetekben nehéz csak az üzemeltetőt felelősségre vonni. A költségeket gyakran az egész társadalom viseli.
A költségek, illetve a kár és az előnyök azonban nem egyenlően oszlanak meg. Az alacsonyabb jövedelmű közösségek vagy a kiszolgáltatottabb csoportok (pl. az egyszülős családok) általában közelebb laknak a közutakhoz, és jobban ki vannak téve a közúti közlekedésből származó szennyezőanyagoknak.
Kétféle megközelítés létezik. Az első az érintettek megsegítését célozza, és erre számos jó példa van Európában. Az autópályák mentén épített zajcsökkentő panelek vagy hasonló építmények jelentősen csökkenthetik a zajszintet, és ezáltal az ott élőket érő ártalmat.
A második típus célja elsősorban a szennyezés, illetve a káros tevékenységek korlátozása vagy megelőzése. Adók, szennyezési kvóták vagy bizonyos technológiai megoldások tartozhatnak ide. Európa például tisztább üzemanyagokat vezet be, vagy fokozatosan csökkenti az új gépkocsik szén-dioxidkibocsátását. Egyes ágazatokban a kibocsátási egységek korlátozottak, és kereskedni lehet velük. Ezen intézkedések némelyike az árat alakítja úgy, hogy a fogyasztói magatartást befolyásolja. Hasonlóképpen sok tagállam a felhasznált mennyiség alapján számláz a vízcsapok száma helyett, ami jelentősen megváltoztatta a vízfelhasználás módját.
Sajnos a jelenlegi rendszer „szennyezési engedély”-ként fogható fel és használható: amíg az egyén képes fizetni – azaz, megengedheti magának, addig a szennyezéshez is joga van. Ez szorosan összefügg e szennyezési tevékenységek előnyeinek és költségeinek egyenlőtlen elosztásával. Az egyenlőtlenség kérdése áll a globális éghajlatváltozási tárgyalások középpontjában is, mind a múltbeli kibocsátások (az egyes országok által eddig kibocsátott mennyiség), mind az egy főre jutó jelenlegi kibocsátások tekintetében. Egy ideális világban mindenki azonos mennyiségű széndioxid-kredithez jutna.
A második fő hiányosság az, hogy a „kifizetés” aligha fedezi az összes „költséget”. A régi ipari telephelyek szennyezett területét megtisztíthatják, hogy az emberek ott élhessenek. Nagyon költséges művelet, amely azonban nem feltétlenül szünteti meg a víztestek vagy az ottani vízre szoruló emberek és állatok károsodását. A költségek gyakran a működési költségekre korlátozódnak, és nem tükrözik a természetből származó előnyök valódi értékét.
Koherens és globális megközelítésre van szükségünk, amely kezeli az összes előttünk álló kihívást – a környezetkárosodást, az éghajlatváltozást, az erőforrás-használatot és az egyenlőtlenségeket – ahogy a fenntartható fejlődési célok. Az Európai Zöld Megállapodás célja, hogy e gondolkodás egy részét beépítse az európai szakpolitikákba.
A valódi érték fedezéséhez sokkal ambiciózusabb adózási rendszerre lenne szükség mind a társasági, mind a személyi adók tekintetében, a fenntarthatóbb magatartás ösztönzése céljából. Ezen túlmenően a költségeket nemcsak a fogyasztási oldalon kell beépíteni, hanem a termelési oldalon is. Mivel a fogyasztási és termelési rendszerek világszerte kapcsolódnak egymáshoz, az integráció olyan megközelítést igényel, amely túlmutat a szuverén államok szabályain és előírásain.
A hatékonyság érdekében ezt a megközelítést egy olyan szabályozókból álló irányítási rendszernek kell támogatnia, amely egyenlő versenyfeltételeket és jól meghatározott szabályokat tud biztosítani és érvényesíteni. A gyakorlatban az ambiciózus adók és a közös normák mellett olyan intézkedésekre lesz szükség, mint a dömpingellenes adók és a szén-dioxid-vámok, valamint közös szemlélet a környezeti szempontból káros támogatásokat illetően.
Geert Van Calster professzor
A leuveni európai és nemzetközi jogi osztály vezetője
Leuveni egyetem
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/jelzesek-2020/articles/interju-a-szennyezo-fizet or scan the QR code.
PDF generated on 2024. december 11., 13:37
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal