Hírek
A legutóbbi felmérés alapján Európában a természet állapota súlyos mértékben és folyamatosan romlik
- Bulgarian (bg)
- Czech (cs)
- Danish (da)
- German (de)
- Greek (el)
- English (en)
- Spanish (es)
- Estonian (et)
- Finnish (fi)
- French (fr)
- Croatian (hr)
- Hungarian (hu)
- Icelandic (is)
- Italian (it)
- Lithuanian (lt)
- Latvian (lv)
- Maltese (mt)
- Dutch (nl)
- Norwegian (no)
- Polish (pl)
- Portuguese (pt)
- Romanian (ro)
- Slovak (sk)
- Slovenian (sl)
- Swedish (sv)
- Turkish (tr)
Felméréseink alapján az európai természet egészségének és ellenállóképességének, valamint a lakosság jóllétének megőrzéséhez alapvető változtatásokat kell eszközölni abban, hogyan termeljük meg és fogyasztjuk élelmiszereinket, hogyan kezeljük és használjuk fel erdeinket és hogyan építjük városainkat. Ezen erőfeszítések mellett szükség van a természetvédelmi politikák jobb megvalósítására és betartására, hangsúlyt kell helyezni a természet helyreállítására, valamint a klímával kapcsolatosan egyre nagyratörőbb intézkedéseket kell bevezetni, különösen a szállítási és energiaágazat területén.
Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ügyvezető igazgatója
Az EU területén védett fajok nagyrésze, mint például a kerecsensólyom vagy a dunai lazac, valamint az élőhelyek nagy része a füves pusztáktól a homokdűnékig egész Európában bizonytalan jövő elé néz, amennyiben nem teszünk sürgősen többet a helyzet visszafordítása érdekében, állítja az EEA jelentés “State of nature in the EU — Results from reporting under the nature directives 2013-2018 ”. Az EEA jelentés az Európai Bizottságnak a természet állapotára vonatkozó jelentésével egy időben jelenik meg, amely az EU természetvédelmi jogszabályaiban foglalt célkitűzések terén tett előrelépésekről számol be.
Az EEA jelentés pozitív fejleményeket mutat a természetvédelmi törekvések tekintetében. A Natura 2000 hálózatba tartozó védett területek mind számban, mind kiterjedésükben növekedtek az elmúlt 6 év során, és az EU teljesítette a globális célkitűzést, hiszen szárazföldi területeinek körülbelül 18%-a, tengeri területeinek pedig csaknem 10%-a védett terület.
A természet állapotáról szóló ezen felmérés a természet egészségének eddigi legátfogóbb ellenőrzése az Európai Unióban.
Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos
Ugyanakkor a fejlődés összességében nem elegendő ahhoz, hogy az EU biodiverzitási stratégiájának 2020-ra vonatkozó célkitűzései teljesüljenek. Az EEA felmérése alapján a legtöbb védett élőhely, illetve védett faj védettségi helyzete elégtelen vagy rossz, számos közülük továbbra is pusztulófélben van. A három fő tanulmányozott csoport közül az élőhelyek és a madarak kifejezetten nagy hátrányban vannak, míg a nem madárfajok csoportja csaknem elérte a kitűzött célértéket.
Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos szerint: „A természet állapotáról szóló ezen felmérés a természet egészségének eddigi legátfogóbb ellenőrzése az Európai Unióban. Egyértelműen rámutat, hogy továbbra is folyamatosan veszítjük el ezt az életünket fenntartó, létfontosságú rendszert. Az EU szintjén az élőhelyek akár 81%-a rossz állapotban van. A leginkább romló állapotú területek a tőzeglápok, a füves puszták és a dűnés élőhelyek. Sürgősen eredményeket kell elérni az EU új biodiverzitási stratégiájában foglalt kötelezettségvállalások terén, hogy a természet, az emberek, a klíma és a gazdaság érdekében visszafordítsuk ezt a hanyatlási folyamatot.”
„Felméréseink alapján az európai természet egészségének és ellenállóképességének, valamint a lakosság jóllétének megőrzéséhez alapvető változtatásokat kell eszközölni abban, hogyan termeljük meg és fogyasztjuk élelmiszereinket, hogyan kezeljük és használjuk fel erdeinket és hogyan építjük városainkat. Ezen erőfeszítések mellett szükség van a természetvédelmi politikák jobb megvalósítására és betartására, hangsúlyt kell helyezni a természet helyreállítására, valamint a klímával kapcsolatosan egyre nagyratörőbb intézkedéseket kell megvalósítani, különösen a szállítási és energiaágazat területén.” – nyilatkozta Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ügyvezető igazgatója.
A természetet érintő főbb veszélyek
Az intenzív mezőgazdálkodás, a városok terjeszkedése és a nem fenntartható erdőgazdálkodási módszerek a leggyakrabban jelentett hatások, amelyek nyomást gyakorolnak az élőhelyekre és fajokra, számol be róla az EEA jelentése. Az élőhelyekre ezen kívül hatással van a levegő, a víz és a talaj szennyezése, csakúgy, mint az állatok túlzott kizsákmányolása az illegális és tarthatatlan mértékű vadászat és halászat formájában.
E veszélyek mellé társul a folyók és tavak átalakítása, mint például a gátak és a vízkivétel, az idegenhonos inváziós fajok, valamint a klímaváltozás. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek művelésből kivonása szintén hozzájárul a természetközeli élőhelyek, például füves területek és ezek fajainak, például a lepkék és a mezőgazdasági területeken élő madárfajok hanyatlásához.
Kitekintés
A jelentés rámutat néhány, elsősorban nemzeti vagy regionális szintű, pozitív fejleményre is. Több faj és élőhely tekintetében is javulás volt megfigyelhető. Erre példa Svédországban az erdei béka, Franciaországban a partmenti öblök, illetve EU szinten a szakállas saskeselyű. A Natura 2000 hálózat a jelek szerint számos fajra és élőhelyre nézve bír pozitív hatással. Például a partmenti és dűnés élőhelyek, amelyeket a Natura 2000 nagyobb mértékben lefed, jobb védettségi helyzetben vannak, mint a hálózatban kisebb vagy elhanyagolható mértékben lefedett területek.
Politikai szinten szintén reményread okot az új 2030-as EU-s biodiverzitási stratégia és A termelőtől a fogyasztóig stratégia, mindkettő az Európai Zöld Megállapodás központi eleme. A biodiverzitási stratégia célja a védett területek hálózatának megerősítése és kiterjesztése, egy helyreállítási terv kialakítása, valamint az ökoszisztémák egészségének és a klímaváltozással szembeni ellenállóképességének, gazdag biológiai sokféleségének illetve annak biztosítása, hogy ezek az ökoszisztémák valóban biztosítsák azt a sokféle szolgáltatást, amelyek elengedhetetlenek a lakosság jó- és jóllétéhez egyaránt.
Ezen új politikák mellett külön erőfeszítésekre van szükség a monitorozási kapacitás fokozására a tagállamokban, így segítve a kitűzött célok elérését. Jelenleg nagyon sok hiányosság van az adatokban, különösen a tengeri fajok és élőhelyek tekintetében. Emellett több információra van szükség a Natura 2000 hálózat szerepének teljeskörű kiértékeléséhez is. Végezetül pedig jelentős javulást kell elérniaz EU-s jogszabályok megvalósítása terén.
A jelenlegi állapot és tendenciák
- Az EU területén élő 463 madárfaj körülbelül fele (47%) van jó helyzetben, ami a legutóbbi, 2008-2012-es jelentési időszakhoz képest 5%-kal kevesebb. Az elégtelen vagy rossz helyzetben lévő madarak aránya 7%-kal növekedett az elmúlt 6 év során, így elérte a 39%-ot.
- Nemzeti szinten a javuló tendenciát mutató populációk körülbelül 50%-a nagyrészt vizes élőhelyi és tengeri madárfajok, amelyek részére Natura 2000 területeket jelöltek ki, mint például a vörös ásólúd vagy a fekete lumma. Javuló populációs trendekről a legnagyobb arányban telepesen költő madarak, mint a daru és a vörös kánya esetében számoltak be. Ennek oka az élőhelyvédelmi vagy -helyreállítási intézkedések bevezetése, az ismeretek bővülése, a jobb monitorozási folyamatok és a nagyobb tudatosság.
- A vizsgált élőhelyek csupán 15%-a van jó védettségi helyzetben, EU szerte 81%-uk elégtelen vagy rossz védettségi helyzetben van. A füves területek, dűnék, valamint a mocsaras, lápos és ingoványos élőhelyek erősen romló tendenciát mutatnak, míg az erdők esetén figyelhetők meg a leginkább javulást mutató trendek. A korábbi jelentési időszakhoz képest a rossz védettségi helyzetben lévő élőhelyek aránya 6%-kal nőtt.
- A tengeri területek felmérése során számos esetben ismeretlen védettségi helyzetet állapítottak meg, ami jól mutatja a fajokra vonatkozó adatok általános hiányosságait.
- Uniós szinten a fajok körülbelül negyede örvend jó védettségi helyzetnek, ami 4%-os növekedést jelent az előző jelentési időszakhoz képest. Legnagyobb arányban a hüllők és az edényes növények vannak jó védettségi helyzetben (35%), mint például az olasz fali gyík, a patkós haragossikló, a szőrös párlófű, vagy a sárga tárnics.
Háttér
Az EU természetvédelmi irányelvei – az élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvek – több mint 2000 faj és élőhely vonatkozásában írnak elő védelmi erőfeszítéseket az Unió egész területére.
Az EEA felmérése, amely az EU tagállamok által jelentett adatokon alapul, a legnagyobb és legkiterjedtebb adatgyűjtési és -jelentési projekt a természet állapotára vonatkozóan Európában. Európa-szerte több mint 220 000 személy járult hozzá a folyamathoz (60%-uk önkéntesként).
Az elemzett adatok célja a természet megőrzésében elért sikerek és hiányosságok, a nyomást gyakorló fő tényezők és veszélyek, valamint a jelenlegi védelmi intézkedések helyzetének azonosítása.
Permalinks
- Permalink to this version
- a4992270ebfe4cf08453c3676f4e2c63
- Permalink to latest version
- QVRJK43ZC5
Geographic coverage
Temporal coverage
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/highlights/a-legutobbi-felmeres-alapjan-europaban or scan the QR code.
PDF generated on 2023. február 02., 16:39
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal