Nemzetközi együttműködés

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (EEA) és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatot (Eionet) létrehozó rendelet aktív nemzetközi együttműködést ír elő az EEA tevékenységének főbb területein. Az EEA feladatai közé tartozik, hogy elősegítse az európai környezeti információknak a nemzetközi környezeti megfigyelőprogramokba történő integrálását; együttműködjön az olyan regionális és nemzetközi szervekkel és programokkal, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP), valamint együttműködjön a nem uniós országok intézményeivel.

Az EEA nemzetközi tevékenysége négy kategóriába sorolható:

1. Nemzetközi együttműködés és Eionet
2. Regionális kapcsolatok az EU szomszédságában
3. Kapcsolatok nemzetközi szervezetekkel, ENSZ szervekkel és globális egyezményekkel
4. Kapcsolatok nem európai országokkal és régiókkal

1. Nemzetközi együttműködés és Eionet

Bár az Eionet az EEA-tagországokra összpontosít, az EEA-t létrehozó rendelet előirányozta az együttműködést „[...] a Közösségen kívüli országok olyan intézményeivel, amelyek [...] adatokat, információt, szaktudást [...] tudnak átadni”. E rendelkezés lehetővé tette a nem uniós országok számára, hogy részt vegyenek az Eionet tevékenységeiben, majd tagországként csatlakozzanak az EEA-hoz.

Az Eionet szigorú értelemben csak az EEA-tagországokat öleli fel. A gyakorlatban azonban az Eionet tevékenységei kiterjednek a nyugat-balkáni országokkal (az EEA együttműködő országaival) folytatott jól működő együttműködésre is.

2. Regionális kapcsolatok az EU szomszédságában

Az EEA régóta folytat tematikus és több területet érintő együttműködési tevékenységet az Eionet-tagországokon túlmutatóan is. Így együttműködik az olyan földrajzi területeket érintő regionális folyamatokkal és szervekkel, amelyeket szoros, országhatárokon átterjedő vagy geopolitikai kapcsolatok fűznek az Unióhoz, és ahol egyértelműen meghatározott uniós szakpolitikák vannak érvényben.

Európai regionális összefüggésben az EEA alap-finanszírozású munkatevékenysége arra összpontosít, hogy hozzájáruljon a környezeti információs és vizsgálati tevékenységekhez a különböző egyezmények és más folyamatok keretében. Az EEA hozzájárulása az igényektől függően kiterjedhet az adat- és információmegosztásra, a vizsgálattal kapcsolatos megfigyelésekre, valamint a hálózati és információs partneri kapcsolatok fejlesztésére.

A 2010 és 2015 közötti időszakban az EEA további uniós finanszírozást kapott arra, hogy támogassa a közös környezeti információs rendszer (SEIS) elveinek és bevált gyakorlatainak végrehajtását az európai szomszédságpolitika alábbi országaiban:

• Keleti partnerországok: Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország, Ukrajna
• Déli partnerországok (Mediterrán régió): Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztin Nemzeti Hatóság, Tunézia

Ez az együttműködés a további támogatásnak köszönhetően folytatódott két új, 2016. február 1-én indult projekt keretében. E projektek a keleti és déli régiók szomszédságpolitikai partnerországaira (European Neighbourhood) irányulnak az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (European Neighbourhood Instruments, ENI) keretében, amelyet az Európai Bizottság (DG NEAR) finanszíroz. A projektek a következők:

• a közös környezeti információs rendszer (SEIS) elveinek és gyakorlatainak végrehajtása a keleti partnerországokban (ENI SEIS II keleti projekt);
• a közös környezeti információs rendszer (SEIS) elveinek és gyakorlatainak végrehajtása a szomszédságpolitika déli régióiban (SEIS támogatási mechanizmus), amely az ENSZ Környezetvédelmi Programjának mediterrán cselekvési terve (UNEP-MAP) közreműködésével valósul meg.

Az egyes tevékenységek a korábbi projekttevékenységek eredményeire épülnek. Céljuk, hogy megerősítsék a környezeti mutatók és vizsgálatok rendszeres készítését, illetve végzését annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a tudásalapú környezeti szakpolitikai döntéshozatalhoz és a jó kormányzáshoz. A tevékenységek a regionális gondolkodás és következetesség átfogó céljának / elvének megtartása mellett egyben ország-specifikus támogatásra és technikai segítségnyújtásra is irányulnak az azonosított nemzeti prioritás területeken.

Az EEA az Északi-sarkvidéki Tanáccsal (Arctic Council), illetve annak munkacsoportjaival is együttműködik. Az EEA-nak e tekintetben három célkitűzése van: 1) az európai északi-sarkvidéki kérdések vizsgálata annak tudatában, hogy a sarkvidék az EU része, és az Északi-sarkvidéki Tanács nyolc tagjából öt egyben EEA-tagország is; 2) az EU és az EEA sarkvidéki tagországainak támogatása a sarkvidéki vizsgálati folyamatokban való közreműködés terén; és 3) a sarkvidéki folyamatok – köztük a hosszú távú sarkvidéki megfigyelési hálózat (SAON) – befolyásolása EEA/Eionet-módszerek és SEIS-elvek alkalmazásának ösztönzése révén.

3. Kapcsolatok nemzetközi szervezetekkel

Az EEA régi hagyományt követve együttműködik nemzeti szervezetekkel és ENSZ-szervekkel, különösen a környezeti és ahhoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó szervezetekkel: globális szinten például az ENSZ Környezetvédelmi Programjával, páneurópai szinten pedig az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával. Ezek a kapcsolatok egyaránt kiterjednek a tematikus területekre (pl. éghajlatváltozás és biológiai sokféleség) és a több területet érintő együttműködésekre. A tematikus területeken az EEA adatnyújtással és szakértelemmel támogatja az uniós tagállamokat, az EEA-tagországokat, illetve az együttműködő országokat a nemzetközi egyezményekben és az ENSZ újonnan létrehozott globális értékelési platformjaiban való részvételük során. Az EEA átfogó munkája során a tudásmegosztásra, a a SEIS-elvek népszerűsítésére, és a „tudás–szakpolitika interfész” megerősítésére koncentrál.

Az EEA mind a tematikus, mind az átfogó tevékenységek során a fenti szervek közvetlen partnereként működik, szakértelemmel látja el a folyamatokat. Támogatja az uniós tagállamokat, az EEA-tagországokat illetve az együttműködő országokat a beszámolási kötelezettségük teljesítésében; vizsgálatokat végez és (társszerzőként) uniós álláspontokat dolgoz ki. Az uniós tagállamokat, az EEA-tagországokat illetve az együttműködő országokat támogató munkát nagyobb politikai folyamatok keretében végzi. Ilyen például az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC), amelyben az EEA aktív szerepet játszik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nyomon követésének, jelentésének és ellenőrzésének támogatása terén.

A Fenntartható Fejlődési Célok (2030 Agenda for Sustainable Development) elfogadása után a 2030-ig szóló célok nyomonkövetési és felülvizsgálati keretét egyértelműbbé kell tenni nemzeti, regionális és globális szinten. Az EEA fontos szerepet fog betölteni regionális szinten a nyomonkövetési és felülvizsgálati munkában. Ezeket a tevékenységeket az Európai Bizottsággal és az uniós tagállamokkal szorosan együttműködve fogja végezni.

Az EEA folyamatosan együttműködik a Föld-megfigyelési csoport Föld-megfigyelési rendszereinek globális rendszerével (Global Earth Observation System of Systems) és a globális térinformatikai adatkezelésre irányuló ENSZ-kezdeményezéssel (Global Geospatioal Information Management) is.

4. Európán kívüli országokkal és régiókkal fennálló kapcsolatok

Az EEA különböző nem európai nemzeti és regionális szervekkel is megosztja a szakértelmét, tudását és módszereit. Az EEA közel 20 éve rendszeres párbeszédet folytat az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségével (US Environmental Protection Agency), és 15 éve információkat cserél közép-ázsiai országokkal is. Az EEA továbbá kapcsolatokat ápol és információkat oszt meg különböző intézményekkel és szervekkel többek között Ausztráliában, Dél-Koreában, Indiában, Kanadában és Kínában, valamint regionális szinten afrikai, ázsiai és dél-amerikai szervekkel.