Európa környezeti állapota 2020-ban: sürgős irányváltásra van szükség az éghajlatváltozás okozta kihívások kezeléséhez, a környezetromlás megfordításához és a jövőbeli jólét biztosításához

Nyelv megváltoztatása
Hírek Publikálva / Megjelentetve 2019. 12. 04. Utolsó módosítás 2019. 12. 16.
11 min read
Image copyright: Simon Hadleigh-Sparks, My City/EEA
Európa nem fogja teljesíteni 2030-ra kitűzött céljait, ha a következő tíz évben nem lép fel sürgősen annak érdekében, hogy kezelje a biológiai sokféleség riasztó mértékű csökkenését, az éghajlatváltozás növekvő hatásait és a természeti erőforrások túlzott felhasználását. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma közzétett legfrissebb környezeti állapotjelentése szerint Európa korábban nem látott mértékű és sürgősségű környezeti kihívásokkal szembesül. A jelentés szerint azonban mindezek ellenére van ok a reményre, mert a közvélemény egyre inkább tisztában van a fenntartható jövőre való áttérés, a technológiai innovációk, a fokozottabb közösségi részvétel, valamint az európai zöld megállapodáshoz hasonló, határozottabb uniós fellépés szükségességével.

Európa környezete fordulóponthoz érkezett. A következő évtizedben kevés lehetőségünk nyílik a természet védelmét célzó intézkedések fokozására, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, valamint a természeti erőforrások felhasználásának radikális csökkentésére. 

Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

Noha az elmúlt évtizedekben az európai környezet- és éghajlatpolitika hozzájárult a környezet javításához, Európa nem tett elegendő előrelépést, és a következő évtized környezeti kilátásai nem pozitívak az „Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2020-ban” című jelentés (2020. évi környezeti állapotjelentés) szerint.

A 2020. évi környezeti állapotjelentés az eddigi legátfogóbb európai környezetfelmérés. Határozott pillanatképet ad arról, hogy Európa hol áll a fenntartható, alacsony széndioxid-kibocsátású jövőre való áttérésre vonatkozóan 2020-ra és 2030-ra kitűzött céljai, valamint hosszabb távú – 2050-re kitűzött – céljai és ambíciói megvalósítása terén. A jelentés megjegyzi, hogy Európa az elmúlt két évtizedben már jelentős előrelépést tett az éghajlatváltozás mérséklése és az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése terén. Az előrelépés jelei más területeken is nyilvánvalók, például a lég- és vízszennyezés kezelése területén, valamint a műanyaghulladék kezelését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó új szakpolitikák bevezetése, illetve a körforgásos- és a biogazdaság területén. Ezenfelül az EU fenntartható finanszírozási kezdeményezése a maga nemében az első, amely a pénzügyi ágazatnak a fenntartható jövőre való szükségszerű áttérésben betöltött szerepét taglalja.

Sürgős felhívás a változtatások fokozására és felgyorsítására

Noha az elért eredmények jelentősek, Európa nem fogja megvalósítani a „jólét bolygónk felélése nélkül” jegyébe illeszkedő fenntarthatósági jövőképét, ha folytatja a gazdasági növekedés előmozdítását, és a környezeti és társadalmi hatások kezelésére törekszik. A jelentés szorgalmazza, hogy az európai országok, vezetők és politikai döntéshozók ragadják meg a lehetőséget, és a következő évtizedben radikálisan fokozzák és gyorsítsák fel azokat az intézkedéseket, amelyekkel Európa visszakerül a megfelelő pályára ahhoz, hogy teljesítse a visszafordíthatatlan változások és károk elkerüléséhez szükséges közép- és hosszú távú környezetpolitikai céljait.

A jelenlegi szakpolitikai intézkedések a jövőbeli előrelépés elengedhetetlen alapját képezik, de nem elegendőek. Európának rá kell kapcsolnia, bizonyos kihívásokat másként kell kezelnie, és újra kell gondolnia a beruházásokat.

Európa céljainak megvalósítása a jelenlegi szakpolitikák jobb végrehajtását és koordinációját igényli. További szakpolitikai intézkedések is szükségesek ahhoz, hogy alapvető változás következzen be a modern életmódunkat támogató legfontosabb termelési és fogyasztási rendszerekben, például a jelentős környezeti hatást kifejtő élelmiszeripar, energetika és mobilitás területén.

A jelentés a fenntarthatóságra való áttéréshez való kormányzati hozzájárulás fontosságát és a szemléletváltás szükségességét is kiemeli. Európának például újra kell gondolnia, hogyan alkalmazza a meglévő innovációkat és technológiákat, hogyan tökéletesíthetők a termelési folyamatok, hogyan mozdítható elő a fenntarthatóságra irányuló kutatás és fejlesztés, és hogyan ösztönözhető a fogyasztási minták megváltozása és az életmódváltás.

Végezetül e változások megvalósításához be kell fektetni a fenntartható jövőbe, és meg kell szüntetni a közpénzek környezetkárosító tevékenységek támogatására való felhasználását. Európának számos előnye fakad majd a beruházási prioritások ilyen irányú megváltozása miatt megnyíló gazdasági és társadalmi lehetőségekből. Ugyanakkor elengedhetetlen lesz a közvélemény aggodalmainak eloszlatása és az áttérés – a társadalmilag igazságos átmenet – széles körű támogatásának biztosítása.

A környezeti állapotjelentés időzítése tökéletes ahhoz, hogy megadja nekünk a szükséges lökést az Európai Bizottság új ötéves ciklusának megkezdésekor és az Európai Zöld Megállapodás előterjesztésére való felkészüléskor. A következő öt évben valóban szemlélet-átalakító menetrendet indítunk útjára: újabb tiszta technológiák bevezetésével, a polgárok új álláslehetőségekhez és változó iparágakhoz való alkalmazkodásának támogatásával, valamint tisztább és hatékonyabb mobilitási rendszerekre és fenntarthatóbb élelmiszerekre és gazdálkodásra való áttéréssel. Európa és az európaiak sokat fognak nyerni azáltal, ha mindezt jól csináljuk; gazdaságunk és bolygónk egyaránt profitálni fog ebből. Ez sürgős globális kihívás és egyben egyedülálló lehetőség is Európa számára

Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke

„Európa környezete fordulóponthoz érkezett. A következő évtizedben még lehetőségünk nyílik a természet védelmét célzó intézkedések fokozására, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, valamint a természeti erőforrások felhasználásának radikális csökkentésére. Felmérésünkből az derül ki, hogy a fokozatos változások előrelépést eredményeztek bizonyos területeken, de meg sem közelítik a hosszú távú céljaink eléréséhez szükséges mértéket. Már rendelkezünk azokkal az ismeretekkel, technológiákkal és eszközökkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy fenntarthatóvá tegyük a legfontosabb termelési és fogyasztási rendszereket, például az élelmiszeripart, a mobilitást és az energiaipart. Jövőbeni jóllétünk és boldogulásunk ennek, valamint annak is a függvénye, hogy képesek vagyunk-e a széles körű társadalmi fellépést a változások előidézéséhez és egy jobb jövő megteremtéséhez használni” – mondta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

A környezet állapota romlott, a kilátások vegyesek

Az EEA legutóbbi – 2015-ös – környezeti állapotjelentése óta nem javultak az általános környezeti tendenciák. Az értékelés megjegyzi, hogy míg a 2020-ra kitűzött célok többsége, különösen a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok nem fognak teljesülni, még mindig van esély a 2030-ra és 2050-re kitűzött hosszabb távú célok teljesítésére.

Európa komoly előrelépést ért el az erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság terén. A közelmúltbeli tendenciák azonban lassabb előrehaladásra mutatnak rá olyan területeken, mint az üvegházhatású gázok, az ipari kibocsátások, a hulladékképződés csökkentése, az energiahatékonyság és a megújuló energia arányának javítása. Előretekintve megállapítható, hogy az előrehaladás jelenlegi mértéke nem lesz elegendő a 2030-ra és a 2050-re kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok teljesítéséhez.

Az európai biológiai sokféleség és természet védelme és megőrzése továbbra is az a legjelentősebb terület, amelyen nehezen megy az előrelépés. Az e területen 2020-ra kitűzött 13 konkrét szakpolitikai célból valószínűleg mindössze kettő teljesül: a védett tengeri területek és a védett szárazföldi területek kijelölése. 2030-ra előretekintve megállapítható, hogy amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, azok a természet további romlását, valamint a levegő, a víz és a talaj további szennyezését eredményezik.

Az éghajlatváltozás, a lég- és a zajszennyezés környezetre és emberi egészségre kifejtett hatásai továbbra is aggodalomra adnak okot. A kisméretű szálló pornak való kitettség felelős évente kb. 400 000 korai halálesetért Európában; ez a közép- és a kelet-európai országokat sújtja aránytalanul nagymértékben. Ezen kívül egyre több aggodalomra adnak okot a veszélyes vegyi anyagok és az azok által okozott kockázatok. Előretekintve megállapítható, hogy az egészséget veszélyeztető környezeti kockázatok csökkentésével kapcsolatos kilátások javulnának a környezet- és az egészségügyi politika jobb integrálása révén.

ES.1 táblázat   A múltbeli tendenciák, a kilátások és a szakpolitikai célkitűzések/célok teljesítésének távlatai – Összefoglaló

Megjegyzés: A célok/célkitűzések oszlopban megadott év nem a pontos határidőt jelöli, hanem egy hozzávetőleges érték.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátások tendenciái és prognózisai az EU-28 területén 1990 és 2050 között

Forrás: SOER 2020 p.158

A fenntartható jövő még mindig lehetséges: hol kell fellépni?

Európa alacsony széndioxid-kibocsátásra és fenntarthatóságra vonatkozó jövőképének megvalósítása még mindig lehetséges. A jelentés hét kulcsfontosságú területet vázol, ahol határozott fellépésre van szükség ahhoz, hogy Európa visszatérjen a 2030-ra és 2050-re kitűzött céljai és ambíciói teljesítéséhez szükséges megfelelő pályára.

  1. A meglévő környezetpolitikák kiaknázatlan potenciáljának megvalósítása. A meglévő szakpolitikák teljes körű végrehajtása Európát nagyban hozzásegítené a 2030-ra kitűzött környezetvédelmi célok eléréséhez.
  2. A fenntarthatóság ösztönzése mint a szakpolitikai döntéshozatal kerete. Kötelező célokat kitűző, hosszú távú szakpolitikai keretek kidolgozása – először az élelmiszer-ellátási rendszer, a vegyi anyagok és a földhasználat területén – következetes fellépést fog ösztönözni és vezérelni a különböző szakpolitikai területeken és a társadalom egészében.
  3. Vezető szerep a fenntarthatóság irányába tett nemzetközi fellépésben. Az EU-nak ki kell használnia diplomáciai és gazdasági befolyását ahhoz, hogy előmozdítsa az ambiciózus nemzetközi megállapodások elfogadását olyan területeken, mint a biológiai sokféleség és az erőforrás-felhasználás.
  4. Az innováció előmozdítása a társadalom egészében. A jelenlegi irány megváltoztatása közvetlenül függ az olyan innováció különféle formáinak megjelenésétől és elterjedésétől, amely új gondolkodásmódokat és életmódokat indíthat be.
  5. A beruházások fokozása és a pénzügyi ágazat irányváltása a fenntartható projektek és vállalkozások támogatása érdekében. Ehhez be kell fektetni a jövőbe: az innováció és a természetalapú megoldások támogatásához a közpénzek teljes körű felhasználásával, fenntartható közbeszerzéssel, valamint az érintett ágazatok és régiók támogatásával. Ezenkívül a pénzügyi ágazatot a fenntartható finanszírozásról szóló uniós cselekvési terv végrehajtásával és figyelembevételével be kell vonni a fenntartható beruházásokba.
  6. A kockázatok kezelése és a társadalmilag igazságos átmenet biztosítása. A fenntarthatósági átmenethez szükség lesz arra, hogy a társadalmak felismerjék az esetleges kockázatokat, lehetőségeket és kompromisszumokat, és átgondolják, miként lehet ezeket kezelni. Az uniós és a nemzeti szakpolitikák alapvető szerepet játszanak abban, hogy „méltányos átmenet” valósuljon meg, biztosítva, hogy senki se maradjon le.
  7. Több ismeret és know-how létrehozása. Ennek keretében további hangsúlyt kell helyezni a környezetterhelést mozgató rendszerek, a fenntarthatóság felé vezető utak, az ígéretes kezdeményezések és a változást akadályozó tényezők megértésére. A rohamosan változó világban való eligazodáshoz az oktatásba és szakértelembe való befektetésen keresztül további kapacitásépítésre van szükség.

Háttér – Megjegyzés a szerkesztőknek

„Az európai környezet – helyzetkép és kilátások – 2020” (SOER 2020) című jelentést az EEA a létrehozásáról szóló rendeletben foglaltak szerint ötévente teszi közzé. A SOER 2020 az EEA által 1995 óta közzétett jelentések sorában a hatodik. E jelentés megbízható, tudományosan megalapozott információkat közöl arról, hogy miként reagáljunk olyan, előttünk álló hatalmas és összetett kihívásokra, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a lég- és a vízszennyezés. A SOER 2020 az EEA európai környezeti információs és megfigyelőhálózatával (Eionet) szoros együttműködésben készült. A jelentés az Eionet kiterjedt szaktudásából merít, amelyhez az EEA 33 tagországának és hat együttműködő országának vezető környezetvédelmi szakértői és tudományos szakemberei járultak hozzá.

További források:

SOER 2020 Teljes szöveg – Integrált értékelés

SOER 2020 – Vezetői összefoglaló (fordítások elérhetők)

SOER 2020 – Internetes összefoglaló

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések