All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Hírek
Európa környezete fordulóponthoz érkezett. A következő évtizedben kevés lehetőségünk nyílik a természet védelmét célzó intézkedések fokozására, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, valamint a természeti erőforrások felhasználásának radikális csökkentésére.
Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.
Noha az elmúlt évtizedekben az európai környezet- és éghajlatpolitika hozzájárult a környezet javításához, Európa nem tett elegendő előrelépést, és a következő évtized környezeti kilátásai nem pozitívak az „Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2020-ban” című jelentés (2020. évi környezeti állapotjelentés) szerint.
A 2020. évi környezeti állapotjelentés az eddigi legátfogóbb európai környezetfelmérés. Határozott pillanatképet ad arról, hogy Európa hol áll a fenntartható, alacsony széndioxid-kibocsátású jövőre való áttérésre vonatkozóan 2020-ra és 2030-ra kitűzött céljai, valamint hosszabb távú – 2050-re kitűzött – céljai és ambíciói megvalósítása terén. A jelentés megjegyzi, hogy Európa az elmúlt két évtizedben már jelentős előrelépést tett az éghajlatváltozás mérséklése és az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése terén. Az előrelépés jelei más területeken is nyilvánvalók, például a lég- és vízszennyezés kezelése területén, valamint a műanyaghulladék kezelését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó új szakpolitikák bevezetése, illetve a körforgásos- és a biogazdaság területén. Ezenfelül az EU fenntartható finanszírozási kezdeményezése a maga nemében az első, amely a pénzügyi ágazatnak a fenntartható jövőre való szükségszerű áttérésben betöltött szerepét taglalja.
Noha az elért eredmények jelentősek, Európa nem fogja megvalósítani a „jólét bolygónk felélése nélkül” jegyébe illeszkedő fenntarthatósági jövőképét, ha folytatja a gazdasági növekedés előmozdítását, és a környezeti és társadalmi hatások kezelésére törekszik. A jelentés szorgalmazza, hogy az európai országok, vezetők és politikai döntéshozók ragadják meg a lehetőséget, és a következő évtizedben radikálisan fokozzák és gyorsítsák fel azokat az intézkedéseket, amelyekkel Európa visszakerül a megfelelő pályára ahhoz, hogy teljesítse a visszafordíthatatlan változások és károk elkerüléséhez szükséges közép- és hosszú távú környezetpolitikai céljait.
A jelenlegi szakpolitikai intézkedések a jövőbeli előrelépés elengedhetetlen alapját képezik, de nem elegendőek. Európának rá kell kapcsolnia, bizonyos kihívásokat másként kell kezelnie, és újra kell gondolnia a beruházásokat.
Európa céljainak megvalósítása a jelenlegi szakpolitikák jobb végrehajtását és koordinációját igényli. További szakpolitikai intézkedések is szükségesek ahhoz, hogy alapvető változás következzen be a modern életmódunkat támogató legfontosabb termelési és fogyasztási rendszerekben, például a jelentős környezeti hatást kifejtő élelmiszeripar, energetika és mobilitás területén.
A jelentés a fenntarthatóságra való áttéréshez való kormányzati hozzájárulás fontosságát és a szemléletváltás szükségességét is kiemeli. Európának például újra kell gondolnia, hogyan alkalmazza a meglévő innovációkat és technológiákat, hogyan tökéletesíthetők a termelési folyamatok, hogyan mozdítható elő a fenntarthatóságra irányuló kutatás és fejlesztés, és hogyan ösztönözhető a fogyasztási minták megváltozása és az életmódváltás.
Végezetül e változások megvalósításához be kell fektetni a fenntartható jövőbe, és meg kell szüntetni a közpénzek környezetkárosító tevékenységek támogatására való felhasználását. Európának számos előnye fakad majd a beruházási prioritások ilyen irányú megváltozása miatt megnyíló gazdasági és társadalmi lehetőségekből. Ugyanakkor elengedhetetlen lesz a közvélemény aggodalmainak eloszlatása és az áttérés – a társadalmilag igazságos átmenet – széles körű támogatásának biztosítása.
A környezeti állapotjelentés időzítése tökéletes ahhoz, hogy megadja nekünk a szükséges lökést az Európai Bizottság új ötéves ciklusának megkezdésekor és az Európai Zöld Megállapodás előterjesztésére való felkészüléskor. A következő öt évben valóban szemlélet-átalakító menetrendet indítunk útjára: újabb tiszta technológiák bevezetésével, a polgárok új álláslehetőségekhez és változó iparágakhoz való alkalmazkodásának támogatásával, valamint tisztább és hatékonyabb mobilitási rendszerekre és fenntarthatóbb élelmiszerekre és gazdálkodásra való áttéréssel. Európa és az európaiak sokat fognak nyerni azáltal, ha mindezt jól csináljuk; gazdaságunk és bolygónk egyaránt profitálni fog ebből. Ez sürgős globális kihívás és egyben egyedülálló lehetőség is Európa számára
Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke
„Európa környezete fordulóponthoz érkezett. A következő évtizedben még lehetőségünk nyílik a természet védelmét célzó intézkedések fokozására, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, valamint a természeti erőforrások felhasználásának radikális csökkentésére. Felmérésünkből az derül ki, hogy a fokozatos változások előrelépést eredményeztek bizonyos területeken, de meg sem közelítik a hosszú távú céljaink eléréséhez szükséges mértéket. Már rendelkezünk azokkal az ismeretekkel, technológiákkal és eszközökkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy fenntarthatóvá tegyük a legfontosabb termelési és fogyasztási rendszereket, például az élelmiszeripart, a mobilitást és az energiaipart. Jövőbeni jóllétünk és boldogulásunk ennek, valamint annak is a függvénye, hogy képesek vagyunk-e a széles körű társadalmi fellépést a változások előidézéséhez és egy jobb jövő megteremtéséhez használni” – mondta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.
Az EEA legutóbbi – 2015-ös – környezeti állapotjelentése óta nem javultak az általános környezeti tendenciák. Az értékelés megjegyzi, hogy míg a 2020-ra kitűzött célok többsége, különösen a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok nem fognak teljesülni, még mindig van esély a 2030-ra és 2050-re kitűzött hosszabb távú célok teljesítésére.
Európa komoly előrelépést ért el az erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság terén. A közelmúltbeli tendenciák azonban lassabb előrehaladásra mutatnak rá olyan területeken, mint az üvegházhatású gázok, az ipari kibocsátások, a hulladékképződés csökkentése, az energiahatékonyság és a megújuló energia arányának javítása. Előretekintve megállapítható, hogy az előrehaladás jelenlegi mértéke nem lesz elegendő a 2030-ra és a 2050-re kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok teljesítéséhez.
Az európai biológiai sokféleség és természet védelme és megőrzése továbbra is az a legjelentősebb terület, amelyen nehezen megy az előrelépés. Az e területen 2020-ra kitűzött 13 konkrét szakpolitikai célból valószínűleg mindössze kettő teljesül: a védett tengeri területek és a védett szárazföldi területek kijelölése. 2030-ra előretekintve megállapítható, hogy amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, azok a természet további romlását, valamint a levegő, a víz és a talaj további szennyezését eredményezik.
Az éghajlatváltozás, a lég- és a zajszennyezés környezetre és emberi egészségre kifejtett hatásai továbbra is aggodalomra adnak okot. A kisméretű szálló pornak való kitettség felelős évente kb. 400 000 korai halálesetért Európában; ez a közép- és a kelet-európai országokat sújtja aránytalanul nagymértékben. Ezen kívül egyre több aggodalomra adnak okot a veszélyes vegyi anyagok és az azok által okozott kockázatok. Előretekintve megállapítható, hogy az egészséget veszélyeztető környezeti kockázatok csökkentésével kapcsolatos kilátások javulnának a környezet- és az egészségügyi politika jobb integrálása révén.
Megjegyzés: A célok/célkitűzések oszlopban megadott év nem a pontos határidőt jelöli, hanem egy hozzávetőleges érték.
Forrás: SOER 2020 p.158
Európa alacsony széndioxid-kibocsátásra és fenntarthatóságra vonatkozó jövőképének megvalósítása még mindig lehetséges. A jelentés hét kulcsfontosságú területet vázol, ahol határozott fellépésre van szükség ahhoz, hogy Európa visszatérjen a 2030-ra és 2050-re kitűzött céljai és ambíciói teljesítéséhez szükséges megfelelő pályára.
„Az európai környezet – helyzetkép és kilátások – 2020” (SOER 2020) című jelentést az EEA a létrehozásáról szóló rendeletben foglaltak szerint ötévente teszi közzé. A SOER 2020 az EEA által 1995 óta közzétett jelentések sorában a hatodik. E jelentés megbízható, tudományosan megalapozott információkat közöl arról, hogy miként reagáljunk olyan, előttünk álló hatalmas és összetett kihívásokra, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a lég- és a vízszennyezés. A SOER 2020 az EEA európai környezeti információs és megfigyelőhálózatával (Eionet) szoros együttműködésben készült. A jelentés az Eionet kiterjedt szaktudásából merít, amelyhez az EEA 33 tagországának és hat együttműködő országának vezető környezetvédelmi szakértői és tudományos szakemberei járultak hozzá.
SOER 2020 Teljes szöveg – Integrált értékelés
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/highlights/europa-kornyezeti-allapota-2020-ban or scan the QR code.
PDF generated on 2024. december 04., 01:34
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal