következő
előző
tételek

Hírek

Az európai városok levegőminőségének javítása fontos egészségügyi előnyökkel jár

Nyelv megváltoztatása
Hírek Publikálva / Megjelentetve 2017. 10. 06. Utolsó módosítás 2019. 12. 10.
Photo: © Rastislav Staník, My City /EEA
Az európai városokban élők többsége túl szennyezett levegőnek van kitéve. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma közzétett legutóbbi becslései azt mutatják, hogy a finom szálló por továbbra is évente több mint 400 000 európai polgár idő előtti elhalálozását okozza. A közúti közlekedés, a mezőgazdaság, az erőművek, az ipar és a háztartások a legnagyobb európai légszennyezőanyag-kibocsátók.

Társadalomként nem fogadhatjuk el a levegőszennyezettség árát. Merész döntésekkel és a tisztább közlekedésbe, energiába és mezőgazdaságba irányuló okos beruházásokkal megszüntethetjük a szennyezést és javíthatunk életminőségünkön. Biztató azt látni, hogy sok európai kormány és különösen a városok élen járnak az emberek egészségének védelmében a levegő minőségének javításával. A tiszta levegő mindenkié, beleértve a városokban élőket is.

Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója

Az EEA „Levegőminőség Európában – 2017. évi jelentése” a levegőminőség aktualizált elemzését és hatásait mutatja be, amelynek alapját a 2015-ben Európában több mint 2 500 ellenőrzőállomástól beérkezett hivatalos adat képezi. A jelentést az EEA a 2017. évi Régiók és Városok Európai Hete keretében tette közzé.

Az adatok azt mutatják, hogy az európai levegő minősége lassan javul, köszönhetően a múltban és jelenleg alkalmazott politikáknak és technológiai fejlesztéseknek. Mindazonáltal a levegőszennyezettség magas koncentrációja továbbra is jelentős hatással van az európaiak egészségére, a legnagyobb veszélyt a finom szálló por (PM), a nitrogén-dioxid (NO2) és a talajközeli ózon (O3) jelenti.

A jelentés szerint 2014-ben a PM2,5 koncentráció volt felelős közel 428 000 idő előtti elhalálozásért 41 európai országban, amelyből 399 000 a 28 uniós országban következett be. A szennyezett levegőnek jelentős gazdasági hatásai is vannak, növeli az orvosi költségeket, csökkenti a munkavállalók termelékenységét, és károsítja a talajt, a mezőgazdaságot, az erdőket, tavakat és folyókat.

„Társadalomként nem fogadhatjuk el a levegőszennyezettség árát. Merész döntésekkel és a tisztább közlekedésbe, energiába és mezőgazdaságba irányuló okos beruházásokkal megszüntethetjük a szennyezést és javíthatunk életminőségünkön”, mondta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója. „Biztató azt látni, hogy sok európai kormány és különösen a városok élen járnak az emberek egészségének védelmében a levegő minőségének javításával. A tiszta levegő mindenkié, beleértve a városokban élőket is.”

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint a rossz levegőminőség továbbra is jelentős egészségügyi gondokat okoz. Az Európai Bizottság elkötelezett a probléma megoldása mellett, és kész segítséget nyújtani a tagállamoknak abban, hogy polgáraik számára a lehető legjobb levegőminőséget biztosítsák” – tette hozzá Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős uniós biztos.

Az idei jelentés különösen összpontosít továbbá a mezőgazdaságra, amely fontos kibocsátónak számít a szennyezőanyagok és az üvegházhatású gázok tekintetében. Számos cselekvés - műszakilag és gazdaságilag életképes intézkedéseket ideértve- hozzáférhető a mezőgazdasági kibocsátások csökkentésére, de a jelentés megjegyzi, hogy ezeket még el kell fogadni a szükséges mértékben és intenzitással.

(1) Az EU-ban 2013 és 2015 között káros légszennyezési szintnek kitett városi népesség az alábbiak szerint:

(2) Uniós határértékek/célértékek

(3) WHO iránymutatások

A főbb megállapítások

  • Finom szálló por: A 28 uniós ország városi lakosságának 7 %-a volt kitéve a 2015-re meghatározott uniós éves határértéket meghaladó PM2.5 szintnek. Körülbelül 82 % a szigorúbb WHO iránymutatást meghaladó szintnek volt kitéve. A PM2.5 kitettség 2014-ben a becslések szerint 428 000 ember idő előtti elhalálozását okozta 41 európai országban.
  • Nitrogén-dioxid: A 28 uniós ország városi lakosságának 9 %-a volt kitéve a 2015-re meghatározott uniós éves határértéket és WHO iránymutatást meghaladó NO2 szintnek. Az NO2 kitettség 2014-ben a becslések szerint 78 000 ember idő előtti elhalálozását okozta 41 európai országban.
  • Talajközeli ózon: A 28 uniós ország városi lakosságának 30 %-a volt kitéve a 2015-re meghatározott uniós célértéket meghaladó O3 szintnek. Körülbelül 95 % a szigorúbb WHO iránymutatást meghaladó szintnek volt kitéve. Az O3 kitettség 2014-ben a becslések szerint 14 400 ember idő előtti elhalálozását okozta 41 európai országban.

Az egészségügyi becslések háttere

Az ebben a jelentésben szereplő, egészségre gyakorolt becsült hatások 2014-ben a PM2.5, NO2 és O3 kitettségnek tulajdoníthatóak Európában. Ezek a becslések a levegőszennyezettségre vonatkozó információkon, demográfiai adatokon és a szennyezőanyagok koncentrációjának való kitettség és a konkrét egészségügyi következmények közötti kapcsolaton alapulnak.

Az idő előtti elhalálozás olyan elhalálozás, amely a személy várható életkorának elérését megelőzően következik be. Ez a várható életkor tipikusan az adott országra és nemre vonatkoztatott várható normál élettartam. Az idő előtti elhalálozást megelőzhetőnek kell tekinteni, ha oka megszüntethető.

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage