Az európai városok levegőminőségének javítása fontos egészségügyi előnyökkel jár

Nyelv megváltoztatása
Hírek Publikálva / Megjelentetve 2017. 10. 06. Utolsó módosítás 2017. 10. 12.
Az európai városokban élők többsége túl szennyezett levegőnek van kitéve. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma közzétett legutóbbi becslései azt mutatják, hogy a finom szálló por továbbra is évente több mint 400 000 európai polgár idő előtti elhalálozását okozza. A közúti közlekedés, a mezőgazdaság, az erőművek, az ipar és a háztartások a legnagyobb európai légszennyezőanyag-kibocsátók.

 Image © Rastislav Staník, My City /EEA

Társadalomként nem fogadhatjuk el a levegőszennyezettség árát. Merész döntésekkel és a tisztább közlekedésbe, energiába és mezőgazdaságba irányuló okos beruházásokkal megszüntethetjük a szennyezést és javíthatunk életminőségünkön. Biztató azt látni, hogy sok európai kormány és különösen a városok élen járnak az emberek egészségének védelmében a levegő minőségének javításával. A tiszta levegő mindenkié, beleértve a városokban élőket is.

Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója

Az EEA „Levegőminőség Európában – 2017. évi jelentése” a levegőminőség aktualizált elemzését és hatásait mutatja be, amelynek alapját a 2015-ben Európában több mint 2 500 ellenőrzőállomástól beérkezett hivatalos adat képezi. A jelentést az EEA a 2017. évi Régiók és Városok Európai Hete keretében tette közzé.

Az adatok azt mutatják, hogy az európai levegő minősége lassan javul, köszönhetően a múltban és jelenleg alkalmazott politikáknak és technológiai fejlesztéseknek. Mindazonáltal a levegőszennyezettség magas koncentrációja továbbra is jelentős hatással van az európaiak egészségére, a legnagyobb veszélyt a finom szálló por (PM), a nitrogén-dioxid (NO2) és a talajközeli ózon (O3) jelenti.

A jelentés szerint 2014-ben a PM2,5 koncentráció volt felelős közel 428 000 idő előtti elhalálozásért 41 európai országban, amelyből 399 000 a 28 uniós országban következett be. A szennyezett levegőnek jelentős gazdasági hatásai is vannak, növeli az orvosi költségeket, csökkenti a munkavállalók termelékenységét, és károsítja a talajt, a mezőgazdaságot, az erdőket, tavakat és folyókat.

„Társadalomként nem fogadhatjuk el a levegőszennyezettség árát. Merész döntésekkel és a tisztább közlekedésbe, energiába és mezőgazdaságba irányuló okos beruházásokkal megszüntethetjük a szennyezést és javíthatunk életminőségünkön”, mondta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója. „Biztató azt látni, hogy sok európai kormány és különösen a városok élen járnak az emberek egészségének védelmében a levegő minőségének javításával. A tiszta levegő mindenkié, beleértve a városokban élőket is.”

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint a rossz levegőminőség továbbra is jelentős egészségügyi gondokat okoz. Az Európai Bizottság elkötelezett a probléma megoldása mellett, és kész segítséget nyújtani a tagállamoknak abban, hogy polgáraik számára a lehető legjobb levegőminőséget biztosítsák” – tette hozzá Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős uniós biztos.

Az idei jelentés különösen összpontosít továbbá a mezőgazdaságra, amely fontos kibocsátónak számít a szennyezőanyagok és az üvegházhatású gázok tekintetében. Számos cselekvés - műszakilag és gazdaságilag életképes intézkedéseket ideértve- hozzáférhető a mezőgazdasági kibocsátások csökkentésére, de a jelentés megjegyzi, hogy ezeket még el kell fogadni a szükséges mértékben és intenzitással.

(1) Az EU-ban 2013 és 2015 között káros légszennyezési szintnek kitett városi népesség az alábbiak szerint:

(2) Uniós határértékek/célértékek

(3) WHO iránymutatások

A főbb megállapítások

  • Finom szálló por: A 28 uniós ország városi lakosságának 7 %-a volt kitéve a 2015-re meghatározott uniós éves határértéket meghaladó PM2.5 szintnek. Körülbelül 82 % a szigorúbb WHO iránymutatást meghaladó szintnek volt kitéve. A PM2.5 kitettség 2014-ben a becslések szerint 428 000 ember idő előtti elhalálozását okozta 41 európai országban.
  • Nitrogén-dioxid: A 28 uniós ország városi lakosságának 9 %-a volt kitéve a 2015-re meghatározott uniós éves határértéket és WHO iránymutatást meghaladó NO2 szintnek. Az NO2 kitettség 2014-ben a becslések szerint 78 000 ember idő előtti elhalálozását okozta 41 európai országban.
  • Talajközeli ózon: A 28 uniós ország városi lakosságának 30 %-a volt kitéve a 2015-re meghatározott uniós célértéket meghaladó O3 szintnek. Körülbelül 95 % a szigorúbb WHO iránymutatást meghaladó szintnek volt kitéve. Az O3 kitettség 2014-ben a becslések szerint 14 400 ember idő előtti elhalálozását okozta 41 európai országban.

Az egészségügyi becslések háttere

Az ebben a jelentésben szereplő, egészségre gyakorolt becsült hatások 2014-ben a PM2.5, NO2 és O3 kitettségnek tulajdoníthatóak Európában. Ezek a becslések a levegőszennyezettségre vonatkozó információkon, demográfiai adatokon és a szennyezőanyagok koncentrációjának való kitettség és a konkrét egészségügyi következmények közötti kapcsolaton alapulnak.

Az idő előtti elhalálozás olyan elhalálozás, amely a személy várható életkorának elérését megelőzően következik be. Ez a várható életkor tipikusan az adott országra és nemre vonatkoztatott várható normál élettartam. Az idő előtti elhalálozást megelőzhetőnek kell tekinteni, ha oka megszüntethető.

Temporal coverage

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100