Jelzések 2018 - Víz = élet

Nyelv megváltoztatása
Lap Utolsó módosítás 2019. 08. 23.
1 min read
Az európai folyókat, tavakat és tengereket a szennyezés, a túlzott igénybevétel és az éghajlatváltozás veszélyezteti. Miként biztosíthatjuk e létfontosságú erőforrás fenntartható használatát?

(c) G. Karadeniz

 

Cikkek

Infografika

Kapcsolódó tartalom

Hírek és cikkek

Irányítás – Mozgó víz A víz állandó mozgásban van. A víz a hajók, a halak, illetve a vízben élő minden más állat és növény mozgását is elősegíti. A folyók, tavak és óceánok egészsége érdekében figyelembe kell venni a víz geopolitikai határokon keresztül történő mozgását. Emiatt a regionális és nemzetközi együttműködés már az 1970-es évek óta mélyen beágyazódott az uniós vízügyi politikákba.
Interjú – Málta: a vízhiány az élet velejárója Málta egyike annak a 10 országnak, ahol a legnagyobb a vízhiány. Mi a teendő, ha a természet csupán a lakossági vízigény felét biztosítja? Málta tiszta vizet „állít elő” és ügyel arra, hogy egy csepp víz se vesszen kárba. A máltai Energia- és Vízügyi Hivatalt képviselő Manuel Sapiano új technológiákról, háztartási és mezőgazdasági vízről, valamint a sziget körüli érintetlen fürdővízről beszélgetett velünk.
Közelkép – Víz a nagyvárosban Gyakran vesszük magától értetődőnek, hogy tiszta víz áll rendelkezésünkre. Csak kinyitjuk a csapot, és máris folyik a tiszta víz. Használjuk, a „piszkos” víz pedig a csatornán át távozik. Az európaiak nagy többségének otthonában a víz ivóvíz minőségű, és a nap 24 órájában rendelkezésre áll. A csapból a csatornába jutásig eltelő rövidke idő csak apró töredéke a víz által megtett teljes útnak. Egy nagyváros vízgazdálkodása nem csupán a lakossági vízellátó rendszereket jelenti. Az éghajlatváltozás, a városok terjeszkedése és a vízgyűjtők átalakulása mind előidézője lehet a nagyvárosok gyakoribb és pusztító árvizeinek, egyre nagyobb kihívások elé állítva a hatóságokat.
Interjú – A hollandok helyet adnak a folyónak A víz a természet elidegeníthetetlen része. Ez az elgondolás húzódik meg a holland „Helyet a folyónak” program mögött. Ez a megközelítés – mellyel az alapokhoz nyúlnak vissza – jelenti most az éghajlatváltozás miatti árvizek fokozott kockázatával szembeni védelem és vízgazdálkodás globális modelljét. A holland Infrastrukturális és Vízügyi Minisztériumot képviselő Willem Jan Goossen szerint a legutóbbi, 1993-as és 1995-ös nagy árvizek jelentették az igazi figyelmeztetést. Tőle kérdeztük, hogy mit jelent a program a fenntartható árvízvédelem szempontjából.
Éghajlatváltozás és víz – melegedő óceánok, árvizek és aszályok Az éghajlatváltozás fokozza a víztestekre nehezedő terhet. Az elkövetkező években várhatóan erősödnek majd az éghajlatváltozás vízre gyakorolt hatásai, például az árvizek és aszályok, az óceánok savasodása és a tengerszint emelkedése. E változások egész Európát cselekvésre késztetik. A nagyvárosok és a régiók már elkezdték az alkalmazkodást: fenntarthatóbb, természetalapú megoldásokkal mérséklik az árvizek hatását, az okosabb és fenntarthatóbb vízhasználattal pedig lehetővé teszik az aszályokkal való együttélést.
Közelkép – tengernyi műanyag A múlt század közepe táján egyfajta csodaként jelentek meg a piacon a – könnyű, formázható, tartós és erős – tömeggyártású műanyagok. Azóta gyors növekedésnek indult a társadalom számára sok előnnyel járó műanyagok gyártása. Jelenleg – mintegy 70 évvel később – a világon már több mint évi 300 millió tonna műanyag készül, és kezdjük megérteni a valódi következményeket: ezek a termékek soha nem „tűnnek el” teljesen a környezetből.
A vízalatti életet fenyegető komoly veszélyek Az európai édesvíztestekben és regionális tengerekben nem éppen rózsás az élet. A rossz állapotú ökoszisztémák sok vízi állatra és növényre közvetlen hatást gyakorolnak, valamint kihatnak a tiszta víztől függő egyéb fajokra és az emberre is. Az európai tengerek borzalmas állapotban vannak, főleg a túlhalászás és az éghajlatváltozás miatt, az édesvíztestekben pedig a többlettápanyagok és az átalakított élőhelyek okoznak nagy gondokat. A vegyi szennyezés mind az édesvízi, mind a tengeri környezetre károsan hat.
Vízhasználat Európában — A mennyiség és a minőség várható nagy kihívásai Az európaiak évente több milliárd köbméter vizet használnak fel nem csupán ivóvízként, hanem a mezőgazdasági, feldolgozóipari, fűtési, hűtési, idegenforgalmi és más szolgáltató ágazatok céljaira is. A rendelkezésre álló édesvizű tavaknak, folyóknak és felszín alatti vízforrásoknak köszönhetően Európa vízutánpótlása korlátlannak tűnhet. A népességnövekedés, városiasodás, környezetszennyezés és az éghajlatváltozás hatásai, például az elhúzódó aszályok súlyos terhet rónak az európai vízkészletre és annak minőségére.
Vezércikk – Tiszta víz = élet, egészség, élelem, szabadidő, energia… A Föld felszínének több mint 70%-át víz borítja. A földi élet vízben kezdődött, így aligha meglepő, hogy a kék bolygón valamennyi élőlénynek vízre van szüksége. A vízre sok címke illik: létszükséglet, otthon, lokális és globális erőforrás, közlekedési folyosó és éghajlat-szabályozó. Az utóbbi két évszázadban pedig a természetbe kijuttatott számos szennyező anyag végállomásának, illetve ásványi anyagokban gazdag, újonnan felfedezett bányának is betölti a szerepét. Ha továbbra is élvezni szeretnénk a tiszta víz és az egészséges óceánok és folyók előnyeit, akkor alapvető változásokat kell foganatosítanunk a víz használata és kezelése terén.
Global and local: secure and affordable energy Energy is a commodity traded in global markets. Lack of access to affordable energy sources, disruptions in energy flows, high import dependency and wild fluctuations in prices are all seen as potential weaknesses, impacting the economy and, consequently, the economic and social wellbeing of the communities affected. Can boosting the renewable energy capacity across Europe and the world change the rules of global energy politics? How does the EU’s Energy Union contribute?
Driving to an electric future? A quiet change is under way on European roads. The use of electric vehicles is projected to take off across Europe. It is a move that could help pave the way to a greener road transport system, but one that could pose challenges in meeting energy demand and investing in relevant infrastructure.
Making clean renewable energy happen Investing in clean energy must go hand in hand with energy efficiency and energy savings. Innovative solutions can fundamentally change the way we produce, store, transport and use energy. The transition from fossil fuels to renewable and clean energy might affect communities dependent on fossil fuels in the short run. With targeted policies and investments in new professional skills, clean energy can provide new economic opportunities.
Interview — Growing food or fuel on our land? Only a decade ago, biofuel production from plants was hailed as an ecological alternative to fossil fuels. Recently, it has come to be seen as competing with food production and not always an effective solution in reducing emissions of greenhouse gases or air pollutants. We talked to Irini Maltsoglou, Natural Resources Officer at the Food and Agriculture Organization of the United Nations (FAO), about biofuel production and agriculture and if and how it can be done sustainably.
Energy and climate change Mitigating and adapting to climate change are key challenges of the 21st century. At the core of these challenges is the question of energy — more precisely, our overall energy consumption and our dependence on fossil fuels. To succeed in limiting global warming, the world urgently needs to use energy efficiently while embracing clean energy sources to make things move, heat up and cool down. The European Union policies play an important role in facilitating this energy transition.
Shaping the future of energy in Europe: Clean, smart and renewable Our quality of life depends, among other things, on a reliable supply of energy at an affordable price. We use energy to heat and cool our homes, to cook and preserve our food, to travel and to build schools, hospitals and roads. We use machines to carry out numerous tasks, contributing to our wealth and wellbeing, and machines need energy. We still burn fossil fuels to obtain most of the energy we use. Moreover, we waste a substantial part of this energy before and during use.
Interview — Energy efficiency benefits us all Potential gains from improving energy efficiency are substantial — not only in terms of saving energy and combating climate change, but also in terms of contributing to an array of other co-benefits, including improving human health and creating jobs. We asked Tim Farrell, Senior Advisor at the Copenhagen Centre on Energy Efficiency, what works best when it comes to boosting energy efficiency. He stressed that targeted policy measures and sufficient resources to support implementation and compliance are among a number of critical ingredients for success.
Energy in Europe — State of play European countries consume less energy compared with 10 years ago, mainly due to energy efficiency gains. Europe also relies less on fossil fuels due to energy savings and the faster-than-expected uptake of renewable energy. In the decade 2005-2015, the share of renewables in the EU’s energy consumption nearly doubled, from 9 % to almost 17 %. Some sectors and countries are leading the way towards clean energy. Despite their declining share of the market, however, fossil fuels continue to be the dominant energy source in Europe.
Living in a changing climate Our climate is changing. Warmer temperatures, changes in precipitation levels and patterns, or extreme weather events are already impacting Europe, and these impacts result in real losses. In a series of short articles and interviews, the European Environment Agency’s Signals 2015 presents an overview of what causes climate change and what climate change means for human health, the environment, and the economy.

Related infographics

Kapcsolódó kiadványok

EEA jelzések 2018 Víz = élet Az európai folyókat, tavakat és tengereket a szennyezés, a túlzott igénybevétel és az éghajlatváltozás veszélyezteti. Miként biztosíthatjuk e létfontosságú erőforrás fenntartható használatát?
Signals 2017 - Shaping the future of energy in Europe: Clean, smart and renewable The European Environment Agency (EEA) publishes Signals annually, providing a snapshot of issues of interest to the environmental debate and the wider public. Signals 2017 focuses on energy.
Az éghajlatváltozás korában élünk A „Jelzések 2015” az éghajlatváltozással foglalkozik. Az éghajlatunk változik. A globális átlaghőmérsékletés, a tengerszint emelkedik, a csapadék eloszlása változik, és a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbakká és súlyosabbakká válnak. A „Jelzések 2015” rövid cikkek és interjúk formájában nyújt áttekintést az éghajlatváltozás okairól, és arról, hogy milyen hatást gyakorol az éghajlatváltozás az emberi egészségre, a környezetre és a gazdaságra.
EEA Jelzések 2014 - Jóllétünk és a környezet Egy erőforrás-hatékony, körkörös gazdaság megteremtése Európában: Több erőforrást termelünk ki és használunk fel, mint amennyit bolygónk egy adott idő alatt termelni tud. A fogyasztás és termelés jelenlegi szintje nem tartható fenn, és gyengítheti bolygónk arra való képességét, hogy gondoskodni tudjon rólunk. Át kell alakítanunk termelési és fogyasztási rendszereinket annak érdekében, hogy ugyanakkora mennyiséget kevesebb erőforrásból termelhessünk meg, hogy növelhessük az újrahasználatot, az újrahasznosítást és az újrafeldolgozást, valamint hogy csökkenthessük a keletkező hulladék mennyiségét.
Jelzések 2013 - Minden lélegzettel A levegőminőség javítása Európában: A 2013-as „Jelzések” Európa levegőjével foglalkozik. Az idei kiadásban megpróbáljuk elmagyarázni Európa levegőjének jelenlegi állapotát, hogy honnan származnak és hogyan keletkeznek a légszennyező anyagok, és hogyan hatnak egészségünkre és a környezetre. Emellett a kiadás áttekintést nyújt arról, hogyan építjük a levegőről való tudásunkat, és hogyan kezeljük a légszennyezést a szakpolitikák és intézkedések széles körén keresztül.
EEA Jelzések 2012 – Azt a jövőt építjük, amelyet szeretnénk A 2012-es „Jelzések” olyan környezeti kérdésekkel foglalkozik, mint például a fenntarthatóság, a környezetbarát gazdaság, a víz, a hulladék, az élelmiszer, az irányítás és az ismeretek megosztása. A kiadvány a fenntartható fejlődésről szóló, 2012-es riói ENSZ-konferenciával összefüggésben készült. Az idei „Jelzések” ízelítőt ad abból, hogy milyen sokat számítanak — a műholdas megfigyeléstől az internetes platformokig terjedő — új műszaki eszközöket használó fogyasztók, előrelátó vállalkozások és politikai döntéshozók. A kiadvány kreatív és hatékony megoldásokat is kínál a környezet megőrzésére.
Jelzések 2011 - A globalizáció és a környezet szerepe az ön életében Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) minden évben közzéteszi a „Jelzéseket,” amely pillanatfelvételeken mutatja be azokat a kérdéseket, amelyek az elkövetkező esztendőben érdekesek lehetnek a környezeti politikákkal kapcsolatos vitákban, illetve a nagyközönség számára.
EEA JELZÉSEK 2010 - A biológiai sokféleség és az éghajéatváltozás szerepe a Te életedben (HU) Idén a „Jelzések” egy utazásra invitál, ami a víz útját követi az Alpok gleccsereitől az Északi-sark örök jegéig és a Gangesz deltájáig. Elutazunk ismerős és távoli helyekre, megnézzük, hogyan tudjuk újra felépíteni kapcsolatunkat a mindennapi élet létfontosságú elemeivel: a vízzel, a talajjal, a levegővel, valamint a földi élet szövetét alkotó állatokkal és növényekkel.
EEA Jelzések 2009, Európát érintő kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdések

Permalinks

Geographic coverage

, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/jelzesek-2017 or scan the QR code.

PDF generated on 2019. szeptember 21., 13:44

EEA Page URL QR
Felvéve:
The EEA is an agency of the European Union

Engineered by: EEA Web csapat

Software updated on 29 August 2019 16:49 from version 19.8.19

Software version: EEA Plone KGS 19.8.29

fejlesztők kódja

Systems Status

Jogi nyilatkozat

Creative commons license

CMS login