következő
előző
tételek

Az éghajlatváltozás korában élünk

Nyelv megváltoztatása
kiadvány Létrehozva 2015. 06. 24. Publikálva / Megjelentetve 2015. 11. 03.
Megjegyzés: vannak újabb verziók!
Cover Image
A „Jelzések 2015” az éghajlatváltozással foglalkozik. Az éghajlatunk változik. A globális átlaghőmérsékletés, a tengerszint emelkedik, a csapadék eloszlása változik, és a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbakká és súlyosabbakká válnak. A „Jelzések 2015” rövid cikkek és interjúk formájában nyújt áttekintést az éghajlatváltozás okairól, és arról, hogy milyen hatást gyakorol az éghajlatváltozás az emberi egészségre, a környezetre és a gazdaságra.
Downloading: PDF document icon Jelzések 2015 - Az éghajlatváltozás korában élünk.pdf — PDF document, 4.87 MB (5108622 bytes)
Nyelv megváltoztatása
kiadvány Létrehozva 2015. 06. 24. Publikálva / Megjelentetve 2015. 11. 03.
A „Jelzések 2015” az éghajlatváltozással foglalkozik. Az éghajlatunk változik. A globális átlaghőmérsékletés, a tengerszint emelkedik, a csapadék eloszlása változik, és a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbakká és súlyosabbakká válnak. A „Jelzések 2015” rövid cikkek és interjúk formájában nyújt áttekintést az éghajlatváltozás okairól, és arról, hogy milyen hatást gyakorol az éghajlatváltozás az emberi egészségre, a környezetre és a gazdaságra.

Download

See additional files

Rendelési információk

Order a printed copy on the EU Publications website

: 978-92-9213-682-6
: TH-AP-15-001-HU-N

Additional Files

Lásd a régebbi verziókat.

Kapcsolódó tartalom

Hírek és cikkek

Protecting Europe's land and soil resources is fundamental for a sustainable future Land and soil underpin life on our planet. The way we currently use these vital and finite resources in Europe is not sustainable. Human activities — growing cities and infrastructure networks, intensive agriculture, pollutants and greenhouse gases released to the environment — transform Europe’s landscapes and exert increasing pressure on land and soil. The European Environment Agency’s (EEA) Signals 2019, published today, looks at a series of issues linked to land and soil, including links to climate change, agriculture, soil biodiversity, contamination and governance, and stresses why we need to manage them sustainably.
Моделиране на бъдещето на енергетиката в Европа: чиста, интелигентна и възобновяема енергия Качеството ни на живот зависи, наред с останалото, от надеждните доставки на енергия на приемлива цена. Използваме енергия за отопление и охлаждане на домовете си, за приготвяне и съхранение на храната си, за пътуване и за изграждане на училища, болници и пътища. Използваме машини за изпълнението на множество задачи, което допринася за нашето богатство и благосъстояние, а машините се нуждаят от енергия. Все още изгаряме изкопаеми горива, за да добием повечето от енергията, която използваме. Нещо повече, разпиляваме значителна част от тази енергия преди и по време на нейното използване.
По пътя електрическо бъдеще? По европейските пътища настъпва тиха промяна. Прогнозата е, че използването на електрически превозни средства ще нарасне неимоверно много в цяла Европа. Това е стъпка, която може да спомогне за проправяне на пътя към една по-зелена пътнотранспортна система, която обаче може да породи предизвикателства при посрещането на енергийното търсене и инвестиране в съответната инфраструктура.
Vožnja v električno prihodnost? Na evropskih cestah se dogajajo tihe spremembe. V Evropi naj bi se povečala uporaba električnih vozil. Ta premik bi lahko pomagal tlakovati pot k bolj zelenemu sistemu cestnega prometa, vendar bi lahko pomenil tudi izzive v smislu zadovoljevanja potreb po energiji in vlaganj v ustrezno infrastrukturo.
Intervju – Energetska učinkovitost prinaša koristi za vse Potencialne koristi izboljšanja energetske učinkovitosti so precejšnje, in sicer ne le v smislu prihranka energije in boja proti podnebnim spremembam, temveč tudi v smislu prispevanja k celi vrsti drugih vzporednih koristi, vključno z izboljšanjem zdravja ljudi in ustvarjanjem delovnih mest. Tima Farrella, višjega svetovalca pri Københavnskem centru za energetsko učinkovitost, smo povprašali, kako lahko najučinkoviteje spodbudimo energetsko učinkovitost. Poudaril je, da so med ključnimi dejavniki uspeha usmerjeni ukrepi politike ter zadostni viri za podpiranje izvajanja in skladnosti.
Energija in podnebne spremembe Blaženje podnebnih sprememb in prilagajanje podnebnim spremembam sta ključna izziva 21. stoletja. V središču teh izzivov je vprašanje energije – natančneje, naše splošne porabe energije in odvisnosti od fosilnih goriv. Da bi uspešno omejili globalno segrevanje, je nujno, da se energija po vsem svetu uporablja učinkovito ter da se za transport, ogrevanje in hlajenje uporablja energija, pridobljena iz čistih virov. Politike Evropske unije imajo pomembno vlogo pri spodbujanju tega energetskega prehoda.
Vožnja prema električnoj budućnosti? Na europskim cestama u tijeku je tiha promjena. Očekuje se da će se u cijeloj Europi povećati upotreba električnih vozila. Zahvaljujući tom pomaku, mogao bi se utrti put zelenijem sustavu cestovnog prijevoza, ali bi isto tako mogao predstavljati izazov za ispunjenje potražnje za energijom i ulaganja u potrebnu infrastrukturu.
Razgovor – Od energetske učinkovitosti svi ćemo imati koristi Moguće koristi od poboljšanja energetske učinkovitosti znatne su – ne samo u smislu uštede energije i borbe protiv klimatskih promjena, već i u smislu doprinosa nizu ostalih popratnih koristi, uključujući poboljšanje zdravlja ljudi i stvaranja radnih mjesta. Pitali smo Tima Farrella, višeg savjetnika u kopenhaškom Centru za energetsku učinkovitost, što je najbolje za poticanje energetske učinkovitosti. Naglasio je da su neke od ključnih sastavnica uspjeha ciljne mjere politike i dovoljno sredstava za podupiranje provedbe i usklađenosti.
Ostvarivanje čiste održive energije Ulaganje u čistu energiju mora se ostvarivati usporedno s energetskom učinkovitosti i uštedama energije. Inovativna rješenja mogu iz temelja promijeniti način proizvodnje, skladištenja, prijenosa i upotrebe energije. Prijelaz s fosilnih goriva na obnovljivu i čistu energiju može kratkoročno utjecati na zajednice ovisne o fosilnim gorivima. Zahvaljujući usmjerenim politikama i ulaganjima u nove profesionalne vještine, čista energija može stvoriti nove gospodarske mogućnosti.
Razgovor – Uzgoj hrane ili goriva na našem zemljištu? Prije samo desetak godina proizvodnja biogoriva iz biljaka proglašena je ekološkom alternativom fosilnim gorivima. Odnedavno se smatra da predstavlja konkurenciju proizvodnji hrane i da nije uvijek učinkovito rješenje za smanjenje emisija stakleničkih plinova ili onečišćivača zraka. Razgovarali smo s Irinom Maltsoglou, službenicom za prirodne resurse u Organizaciji za hranu i poljoprivredu Ujedinjenih naroda (FAO), o proizvodnji biogoriva i poljoprivredi te o tome može li se učiniti održivom i kako.
Energija i klimatske promjene Ublažavanje klimatskih promjena i prilagodba njima ključni su izazovi 21. stoljeća. U središtu je tih izazova pitanje energije – točnije, naša ukupna potrošnja energije i ovisnost o fosilnim gorivima. Za uspješnost u ograničavanju globalnog zatopljenja, svijet žurno treba učinkovito upotrebljavati energiju uz prihvaćanje čistih izvora energije za pokretanje, grijanje i hlađenje predmeta. Politike Europske unije imaju važnu ulogu u olakšavanju toga energetskog prijelaza.
Oblikovanje budućnosti energije u Europi: čista, pametna i obnovljiva Kakvoća našeg života ovisi, među ostalim, o pouzdanoj opskrbi energijom po prihvatljivoj cijeni. Energiju upotrebljavamo za zagrijavanje i hlađenje naših domova, za kuhanje i čuvanje hrane, za putovanje i izgradnju škola, bolnica i cesta. Strojeve upotrebljavamo za obavljanje brojnih zadaća, čime pridonosimo našem bogatstvu i blagostanju, a strojevima je potrebna energija. Još uvijek sagorijevamo fosilna goriva za dobivanje većine energije koju upotrebljavamo. Osim toga, znatan dio te energije gubimo prije i tijekom upotrebe.
Energija u Europi – stanje stvari Europske zemlje danas troše manje energije nego prije deset godina, uglavnom zbog dobitaka u području energetske učinkovitosti. Europa se isto tako manje oslanja na fosilna goriva zbog energetskih ušteda i zbog činjenice da je brže od očekivanja počela prihvaćati obnovljive izvore energije. U desetljeću od 2005. do 2015. udjel obnovljivih izvora energije u ukupnoj potrošnji energije u EU-u gotovo se udvostručio, i to s 9 % na gotovo 17 %. Neki sektori i neke zemlje predvode put prema upotrebi čiste energije. Unatoč njihovu sve manjem udjelu na tržištu, fosilna su goriva i dalje glavni izvor energije u Europi.
Na cestě k elektrické budoucnosti? Na evropských silnicích probíhá nenápadná změna. Po celé Evropě se očekává rozmach používání elektromobilů. Jde o krok, který může pomoci připravit cestu ekologičtějšímu systému silniční dopravy, ale který také může přinášet výzvy s naplněním poptávky po energii a s investicemi do příslušné infrastruktury.
Prosazování čisté energie z obnovitelných zdrojů Investice do čisté energie musí jít ruku v ruce s energetickou účinností a úsporami energie. Inovativní řešení mohou zásadně změnit způsob, jakým energii vyrábíme, skladujeme, přepravujeme a využíváme. Přechod od fosilních paliv k čisté energii z obnovitelných zdrojů může v krátkodobém měřítku zasáhnout komunity závislé na fosilních palivech. Díky cíleným politikám a investicím do nových profesních dovedností může čistá energie přinést nové ekonomické příležitosti.
Energie a změna klimatu Zmírňování změny klimatu a přizpůsobování se této změně jsou klíčovými výzvami 21. století. Podstatou těchto výzev je energetika, přesněji naše celková spotřeba energie a závislost na fosilních palivech. Abychom uspěli při zmírňování globálního oteplování, musí svět bezpodmínečně využívat energii účinněji a zároveň zavádět čisté zdroje energie pro pohon, vytápění a chlazení. Politiky Evropské unie hrají významnou úlohu pro usnadnění těchto změn v energetice.
Интервю — енергийната ефективност облагодетелства всички ни Потенциалните ползи от подобряването на енергийната ефективност са значителни — не само по отношение на спестяването на енергия и борбата с измененията на климата, но също така по отношение на допринасянето на редица други съпътстващи ползи, включващи подобряване на човешкото здраве и създаване на работни места. Попитахме Тим Фарел, старши консултант към Центъра по енергийна ефективност в Копенхаген, какво дава най-добри резултати, когато става дума за стимулиране на енергийната ефективност. Той открои факта, че целенасочените мерки и политики и достатъчните ресурси в подкрепа на реализацията и съответствието са сред някои от най-важните съставки на рецептата за успех.
Да направим чистата възобновяема енергия реалност Инвестирането в чиста енергия трябва да върви ръка за ръка с енергийната ефективност и икономията на енергия. Иновативните решения могат фундаментално да променят начина, по който произвеждаме, съхраняваме, транспортираме и използваме енергията. Преходът от изкопаеми горива към възобновяеми енергийни източници и чиста енергия може да повлияе на общности, зависими от изкопаемите горива в краткосрочен план. С целенасочени политики и инвестиции в нови производствени умения чистата енергия може да осигури нови икономически възможности.
Интервю —Да отглеждаме храна или гориво върху нашата земя? Само преди десетилетие производството на биогорива от растения беше приветствано като една екологична алтернатива на изкопаемите горива. В последно време стана така, че на това започна да се гледа като на конкурент на производството на храни, а не винаги като на ефективно решение за намаляване на емисиите на парникови газове или замърсители на въздуха. Разговаряхме с Ирини Малцоглу, висш служител по природните ресурси в Организацията по прехрана и земеделие към Организацията на обединените нации (FAO), относно производството на биогорива и селското стопанство и относно това дали и как то може да се осъществява по устойчив начин.
Енергията и измененията на климата Смекчаването и адаптирането към измененията на климата са ключови предизвикателства на 21-ви век. В центъра на тези предизвикателства стои въпросът с енергията — и по-точно нашето цялостно потребление на енергия и зависимост от изкопаемите горива. За да успее в ограничаването на глобалното затопляне, светът трябва спешно да започне да използва енергията ефективно, като в същото време даде предпочитание на чистите енергийни източници, за целите на задвижване, затопляне и охлаждане. Политиките на Европейския съюз играят важна роля в улесняването на този енергиен преход.
Енергията в Европа — какво е състоянието? Европейските държави потребяват по-малко енергия отколкото преди 10 години, основно благодарение на ползите от енергийната ефективност. Европа също така разчита по-малко на изкопаемите горива вследствие на икономиите на енергия и на по-бързо от очакваното възприемане на възобновяемите източници на енергия като алтернатива. В десетилетието от 2005 до 2015 г. делът на възобновяемата енергия в потреблението на енергия в ЕС нарасна почти двойно от 9 % на почти 17 %. Някои отрасли и държави проправят пътя към устойчивото използване на чиста енергия в бъдеще. Въпреки спада в потреблението на изкопаеми горива те продължават да бъдат основен енергиен източник в Европа.
Rozhovor – Máme na své půdě pěstovat potraviny nebo palivo? Ještě před deseti lety se produkce biopaliv oslavovala jako ekologická alternativa fosilních paliv. Nedávno se začala považovat za konkurenci produkce potravin a ne vždy účinné řešení snižování emisí skleníkových plynů nebo látek znečišťujících ovzduší. Ptali jsme se Irini Maltsoglouové, vedoucí pracovnice oddělení přírodních zdrojů Organizace OSN pro výživu a zemědělství, na produkci biopaliv a zemědělství a na to, zda a jak může být udržitelná.
Making clean renewable energy happen Investing in clean energy must go hand in hand with energy efficiency and energy savings. Innovative solutions can fundamentally change the way we produce, store, transport and use energy. The transition from fossil fuels to renewable and clean energy might affect communities dependent on fossil fuels in the short run. With targeted policies and investments in new professional skills, clean energy can provide new economic opportunities.
Energy in Europe — State of play European countries consume less energy compared with 10 years ago, mainly due to energy efficiency gains. Europe also relies less on fossil fuels due to energy savings and the faster-than-expected uptake of renewable energy. In the decade 2005-2015, the share of renewables in the EU’s energy consumption nearly doubled, from 9 % to almost 17 %. Some sectors and countries are leading the way towards clean energy. Despite their declining share of the market, however, fossil fuels continue to be the dominant energy source in Europe.
Az éghajlatváltozás és a városok Napjainkban a legtöbb európai városokban él, ezért a városi infrastruktúrával kapcsolatos döntéseink nagy hatással lesznek az éghajlatváltozással szemben folytatott küzdelmünkre. A gyakoribb esőzések, áradások és hőhullámok valószínűleg azon kihívások közé tartoznak, amelyekkel az éghajlatváltozásból adódóan az európai városoknak szembe kell nézniük. Holger Robrecht-et, az ICLEI regionális igazgatóhelyettesét kérdeztük arról, mit tesznek a városok az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében.
Az éghajlatváltozás és az emberi egészség Az éghajlatváltozás már most hatással van az egészségünkre Európában, és ez a jövőben is így lesz. Hogyan érinti ez az európaiakat napjainkban? Mi fog történni a jövőben? Ezeket a kérdéseket tettük fel a WHO európai regionális irodájánál dolgozó Bettina Menne-nek.
Az éghajlatváltozás és a befektetések Az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedéseket gyakran költségesnek tekintik, amelyek további terhet rónak a gazdaságra. Az európai országok azonban már most is közpénzekből és magánforrásokból finanszírozzák a kutatás, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, az energia, a közlekedés, a városfejlesztés, a szociális védelem, az egészségügy és a természetvédelem területét. El tudjuk érni, hogy a már meglévő kiadásokat ezeken a területeken éghajlatbarát és fenntartható lehetőségekre fordítsák, amelyek segítségével új munkahelyek teremthetők.
A mezőgazdaság és az éghajlatváltozás A mezőgazdaság hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ugyanakkor az éghajlatváltozás is befolyásolja a mezőgazdaságot. Az EU-nak csökkentenie kell a mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok kibocsátását, és az élelmiszer-előállítási rendszerét az éghajlatváltozáshoz kell igazítania. Az éghajlatváltozás mellett azonban számos más nyomás is nehezedik a mezőgazdaságra. A növekvő globális kereslet és az erőforrások iránti fokozódó verseny miatt az uniós élelmiszer-előállítást és -fogyasztást tágabb összefüggésben, a mezőgazdaságot, az energiát és az élelmezésbiztonságot összekapcsolva kell vizsgálni.
Az éghajlatváltozás és a tengerek Az éghajlatváltozás következtében melegebbek az óceánok, savasodik a tengeri környezet, és változik a csapadék eloszlása. Ezek a tényezők együttesen gyakran súlyosbítják az emberi tevékenységek tengerekre gyakorolt hatásait, ami az óceánok biológiai sokféleségének (biodiverzitás) csökkenéséhez vezet. Sok ember megélhetése függ a tengeri biodiverzitástól és ökoszisztémáktól, ezért sürgős lépéseket kell tenni az óceánok felmelegedésének korlátozására.
Felkészültünk az éghajlatváltozásra? Az éghajlatváltozás sokféle hatást gyakorol az egészségünkre, az ökoszisztémákra és a gazdaságra. A következő évtizedekben ezek a hatások feltehetőleg súlyosbodni fognak. Ha nem foglalkozunk ezekkel, az óriási költségekkel járhat a megromlott egészségi állapot, az ökoszisztémákat érintő káros hatások, valamint az anyagi és infrastrukturális veszteségek miatt. Már sok olyan alkalmazkodási projekt van folyamatban Európaszerte, amely a változó éghajlatra való felkészülést célozza.
Az éghajlatváltozás korában élünk Az éghajlatunk változik. A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a globális átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás pedig eltolódik. A bizonyítékok azt is jelzik, hogy olvadnak a gleccserek, a Jeges-tenger jéghegyei és a grönlandi jégtakaró. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület Ötödik Értékelő Jelentése szerint a 20. század közepe óta tartó felmelegedés oka döntően az, hogy az emberi tevékenységekből származó kibocsátások következtében az üvegházhatású gázok koncentrációja megnövekedett. A fosszilis tüzelőanyagok égetése és a földhasználat változása nagymértékben felelős ezért a növekedésért.
Signály 2015: Život v měnícím se klimatu Naše klima se mění. Vyšší teploty, změny v množství a rozložení srážek či extrémní povětrnostní jevy již Evropu ovlivňují a zanechávají za sebou reálné ztráty.
Living in a changing climate Our climate is changing. Warmer temperatures, changes in precipitation levels and patterns, or extreme weather events are already impacting Europe, and these impacts result in real losses. In a series of short articles and interviews, the European Environment Agency’s Signals 2015 presents an overview of what causes climate change and what climate change means for human health, the environment, and the economy.
A gyártástól a hulladékig: az élelmiszerrendszer Egyre több természeti erőforrást használunk a népességnövekedés, az életstílus változása és a növekvő személyes fogyasztás miatt. Ahhoz, hogy megbirkózzunk fenntarthatatlan fogyasztásunkkal, a teljes erőforrásrendszerrel foglalkoznunk kell, beleértve a termelési módszereket, a kereslet jellemzőit és az ellátási láncokat is. Ezúttal az élelmiszerrel foglalkozunk közelebbről.
A gazdaság: erőforrás-hatékony, zöld és körkörös Jóllétünk a természeti erőforrások használatától függ. Az erőforrásokat élelemmé, épületekké, bútorokká, elektronikai készülékekké, ruhákká stb. alakítjuk. Az erőforrások kiaknázásának mértéke azonban meghaladja a környezet képességét, hogy újratermelje azokat és gondoskodni tudjon rólunk. Hogyan biztosíthatjuk társadalmunk hosszú távú jóllétét? Gazdaságunk zölddé tétele minden bizonnyal segíthet ebben.
Közgazdaságtani alapvetések és a környezet 2014 márciusában Párizst magas szálló por koncentrációjú időszak jellemezte, ezért a magáncélú gépkocsihasználatot napokon át erősen korlátozták. A bolygó másik oldalán egy kínai társaság egy szmogbiztosítás nevű új terméket mutatott be azon belföldi utazók számára, akik tartózkodását megkeserítette a levegő rossz minősége. Szóval mennyit is ér a tiszta levegő? Segíthet-e a közgazdaságtan a szennyezés csökkentésében? Most közelebbről is szemügyre vesszük az alapvető közgazdasági fogalmakat.

Related infographics

Lásd még

EEA-JELZÉSEK, 2020: Cél a szennyezőanyag‑mentesség Európában Mi a szennyezés? Honnan származik? Hogyan hat a szennyezés a környezetre és az emberek egészségére? Hogyan mozdulhat el Európa a szennyezőanyag-mentesség felé az Európai Zöld Megállapodás törekvésével összhangban? Az EEA-jelzések, 2020 az Ügynökség munkájához és az uniós jogszabályokhoz kapcsolódó különböző nézőpontokból vizsgálja a szennyezést.
Jelzések
Jelzések 2017
Jelzések 2018 - Víz = élet Az európai folyókat, tavakat és tengereket a szennyezés, a túlzott igénybevétel és az éghajlatváltozás veszélyezteti. Miként biztosíthatjuk e létfontosságú erőforrás fenntartható használatát?
Grafikus információ
Jelzések 2017
Članci
Статии
Quiz - test your knowledge
Key findings - Climate change, impacts and vulnerability in Europe 2016
További szakirodalom
Grafikus információ
Jelzések 2015
Signals 2015 - online survey
Jelzések 2014
Draft
Tim Farrell
Draft
Irini Maltsoglou
Draft
Istanbul
Draft
Сигнали 2017 г.
Draft
Hans Bruyninckx EEA Executive Director

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/publications/jelzesek-2015 or scan the QR code.

PDF generated on 2022. május 17., 20:50

EEA Page URL QR
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
The EEA is an agency of the European Union

Engineered by: EEA Web csapat

Software updated on 16 May 2022 12:14 from version 22.5.12

Software version: EEA Plone KGS 22.5.14

fejlesztők kódja

Systems Status

Jogi nyilatkozat

Creative commons license

CMS login