EEA Jelzések 2009, Európát érintő kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdések

Nyelv megváltoztatása
kiadvány Létrehozva 2009. 01. 09. Publikálva / Megjelentetve 2009. 01. 09.
Megjegyzés: vannak újabb verziók!
Cover Image
Downloading: PDF document icon EEA-Signals-2009-HU-web.pdf — PDF document, 3.84 MB (4022552 bytes)
Nyelv megváltoztatása
kiadvány Létrehozva 2009. 01. 09. Publikálva / Megjelentetve 2009. 01. 09.
EEA SIGNALS 2009

Download

  • EEA-Signals-2009-HU-web.pdf [3.8 MB]
    • See additional files

    Additional Files

    Rendelési információk

    Rendeljen egy nyomtatott példányt Online (EU-Könyvesbolt).

    : 978-92-9167-387-2
    : TH-AP-08-001-HU-C
    : EUR 10.00
    Lásd a régebbi verziókat.

    Kapcsolódó tartalom

    Felhasznált számadatok

    The location and levels of ozone at air quality monitoring stations in Brussels on Sunday 27 July 2008 The location and levels of ozone at air quality monitoring stations in Brussels on Sunday 27 July 2008 When the ozone reading is above safe levels a red triangle is displayed and the local government must notify the public and suggest precautions.
    Gaps between EU Kyoto and burden-sharing targets and projections for 2010 for the EU-15 Gaps between EU Kyoto and burden-sharing targets and projections for 2010 for the EU-15 Get us to Kyoto on time Emissions from the EU-15 were 3 % below 'base year' levels in 2006, according to the latest EEA data
    Export of colour television sets from the EU-25 to Africa, Asia, the Middle East, United States and other European countries, 2005 Export of colour television sets from the EU-25 to Africa, Asia, the Middle East, United States and other European countries, 2005
    Scientifically recommended catch levels (based on ICES advice), agreed total allowable catch (TAC) and actual catch in the fishing areas around Bornholm, in the years 1989-2007 Scientifically recommended catch levels (based on ICES advice), agreed total allowable catch (TAC) and actual catch in the fishing areas around Bornholm, in the years 1989-2007 In almost every year when the cod stock has been assessed, the TAC has been set higher than the recommended level
    Area of origin of the terrestrial and freshwater species listed as worst invasive species threatening biodiversity in Europe Area of origin of the terrestrial and freshwater species listed as worst invasive species threatening biodiversity in Europe
    Estimates of the extent of hypoxia and anoxia in Autumn 2007. Estimates of the extent of hypoxia and anoxia in Autumn 2007. Hypoxia = oxygen content less than 2 ml/l Anoxia = oxygen content nil; often with presence of hydrogen sulphide-which reacts with oxygen to produce sulphate
    Establishment in the pan-European region of the worst invasive alien species threatening biodiversity (all ecosystems) Establishment in the pan-European region of the worst invasive alien species threatening biodiversity (all ecosystems) Abstract: Not all invasive alien species are equally harmful to native biodiversity
    Final energy consumption of biofuels — as % of final energy consumption in road transport fuels, EU-27 Final energy consumption of biofuels — as % of final energy consumption in road transport fuels, EU-27
    Developments in shipments of paper waste as an example of non-hazardous wastes out and within the EU from 1995 to 2007 Developments in shipments of paper waste as an example of non-hazardous wastes out and within the EU from 1995 to 2007 The EU a common market for waste Within the EU it is possible to ship all kinds of wastes for disposal or recovery between Member States

    Hírek és cikkek

    Vožnja prema električnoj budućnosti? Vožnja prema električnoj budućnosti? Na europskim cestama u tijeku je tiha promjena. Očekuje se da će se u cijeloj Europi povećati upotreba električnih vozila. Zahvaljujući tom pomaku, mogao bi se utrti put zelenijem sustavu cestovnog prijevoza, ali bi isto tako mogao predstavljati izazov za ispunjenje potražnje za energijom i ulaganja u potrebnu infrastrukturu.
    Razgovor – Od energetske učinkovitosti svi ćemo imati koristi Razgovor – Od energetske učinkovitosti svi ćemo imati koristi Moguće koristi od poboljšanja energetske učinkovitosti znatne su – ne samo u smislu uštede energije i borbe protiv klimatskih promjena, već i u smislu doprinosa nizu ostalih popratnih koristi, uključujući poboljšanje zdravlja ljudi i stvaranja radnih mjesta. Pitali smo Tima Farrella, višeg savjetnika u kopenhaškom Centru za energetsku učinkovitost, što je najbolje za poticanje energetske učinkovitosti. Naglasio je da su neke od ključnih sastavnica uspjeha ciljne mjere politike i dovoljno sredstava za podupiranje provedbe i usklađenosti.
    Ostvarivanje čiste održive energije Ostvarivanje čiste održive energije Ulaganje u čistu energiju mora se ostvarivati usporedno s energetskom učinkovitosti i uštedama energije. Inovativna rješenja mogu iz temelja promijeniti način proizvodnje, skladištenja, prijenosa i upotrebe energije. Prijelaz s fosilnih goriva na obnovljivu i čistu energiju može kratkoročno utjecati na zajednice ovisne o fosilnim gorivima. Zahvaljujući usmjerenim politikama i ulaganjima u nove profesionalne vještine, čista energija može stvoriti nove gospodarske mogućnosti.
    Razgovor – Uzgoj hrane ili goriva na našem zemljištu? Razgovor – Uzgoj hrane ili goriva na našem zemljištu? Prije samo desetak godina proizvodnja biogoriva iz biljaka proglašena je ekološkom alternativom fosilnim gorivima. Odnedavno se smatra da predstavlja konkurenciju proizvodnji hrane i da nije uvijek učinkovito rješenje za smanjenje emisija stakleničkih plinova ili onečišćivača zraka. Razgovarali smo s Irinom Maltsoglou, službenicom za prirodne resurse u Organizaciji za hranu i poljoprivredu Ujedinjenih naroda (FAO), o proizvodnji biogoriva i poljoprivredi te o tome može li se učiniti održivom i kako.
    Energija i klimatske promjene Energija i klimatske promjene Ublažavanje klimatskih promjena i prilagodba njima ključni su izazovi 21. stoljeća. U središtu je tih izazova pitanje energije – točnije, naša ukupna potrošnja energije i ovisnost o fosilnim gorivima. Za uspješnost u ograničavanju globalnog zatopljenja, svijet žurno treba učinkovito upotrebljavati energiju uz prihvaćanje čistih izvora energije za pokretanje, grijanje i hlađenje predmeta. Politike Europske unije imaju važnu ulogu u olakšavanju toga energetskog prijelaza.
    Energija u Europi – stanje stvari Energija u Europi – stanje stvari Europske zemlje danas troše manje energije nego prije deset godina, uglavnom zbog dobitaka u području energetske učinkovitosti. Europa se isto tako manje oslanja na fosilna goriva zbog energetskih ušteda i zbog činjenice da je brže od očekivanja počela prihvaćati obnovljive izvore energije. U desetljeću od 2005. do 2015. udjel obnovljivih izvora energije u ukupnoj potrošnji energije u EU-u gotovo se udvostručio, i to s 9 % na gotovo 17 %. Neki sektori i neke zemlje predvode put prema upotrebi čiste energije. Unatoč njihovu sve manjem udjelu na tržištu, fosilna su goriva i dalje glavni izvor energije u Europi.
    Driving to an electric future? Driving to an electric future? A quiet change is under way on European roads. The use of electric vehicles is projected to take off across Europe. It is a move that could help pave the way to a greener road transport system, but one that could pose challenges in meeting energy demand and investing in relevant infrastructure.
    Interview — Energy efficiency benefits us all Interview — Energy efficiency benefits us all Potential gains from improving energy efficiency are substantial — not only in terms of saving energy and combating climate change, but also in terms of contributing to an array of other co-benefits, including improving human health and creating jobs. We asked Tim Farrell, Senior Advisor at the Copenhagen Centre on Energy Efficiency, what works best when it comes to boosting energy efficiency. He stressed that targeted policy measures and sufficient resources to support implementation and compliance are among a number of critical ingredients for success.
    A gyártástól a hulladékig: az élelmiszerrendszer A gyártástól a hulladékig: az élelmiszerrendszer Egyre több természeti erőforrást használunk a népességnövekedés, az életstílus változása és a növekvő személyes fogyasztás miatt. Ahhoz, hogy megbirkózzunk fenntarthatatlan fogyasztásunkkal, a teljes erőforrásrendszerrel foglalkoznunk kell, beleértve a termelési módszereket, a kereslet jellemzőit és az ellátási láncokat is. Ezúttal az élelmiszerrel foglalkozunk közelebbről.
    A gazdaság: erőforrás-hatékony, zöld és körkörös A gazdaság: erőforrás-hatékony, zöld és körkörös Jóllétünk a természeti erőforrások használatától függ. Az erőforrásokat élelemmé, épületekké, bútorokká, elektronikai készülékekké, ruhákká stb. alakítjuk. Az erőforrások kiaknázásának mértéke azonban meghaladja a környezet képességét, hogy újratermelje azokat és gondoskodni tudjon rólunk. Hogyan biztosíthatjuk társadalmunk hosszú távú jóllétét? Gazdaságunk zölddé tétele minden bizonnyal segíthet ebben.
    Közgazdaságtani alapvetések és a környezet Közgazdaságtani alapvetések és a környezet 2014 márciusában Párizst magas szálló por koncentrációjú időszak jellemezte, ezért a magáncélú gépkocsihasználatot napokon át erősen korlátozták. A bolygó másik oldalán egy kínai társaság egy szmogbiztosítás nevű új terméket mutatott be azon belföldi utazók számára, akik tartózkodását megkeserítette a levegő rossz minősége. Szóval mennyit is ér a tiszta levegő? Segíthet-e a közgazdaságtan a szennyezés csökkentésében? Most közelebbről is szemügyre vesszük az alapvető közgazdasági fogalmakat.
    Aszály és túlzott vízfelhasználás Európában Aszály és túlzott vízfelhasználás Európában A golfpályáktól a könyvekig, az olívaolajtól az oltásokig, valamennyi általunk használt terméknek és szolgáltatásnak, sok mindennapi tevékenységünkkel együtt szüksége van egy létfontosságú erőforrásra: a vízre. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése megerősíti, hogy Európa sok részén a vízfelhasználás nem fenntartható módon zajlik, és ajánlásokat fogalmaz meg a vízkészletek kezelésében alkalmazandó új megközelítésre.
    Minden lélegzetvétel - Levegőminőség Európában Minden lélegzetvétel - Levegőminőség Európában * A történet szereplői a képzelet szülöttei. Az adatok azonban valódiak. A történet 2008. július 27-én játszódik, amikor Brüsszelben levegőminőségi riasztást rendeltek el
    Ne az én kertembe — Nemzetközi hulladékszállítmányok és a környezet Ne az én kertembe — Nemzetközi hulladékszállítmányok és a környezet Hulladék határok nélkül: A 35 éves Zhang Guofu havonta 700 eurót, Kína vidéki területein hatalmas fizetésnek számító összeget keres azzal, hogy egy brit szupermarketlánc bevásárlószatyrait és angol nyelvű DVD-ket tartalmazó szemetet válogat. Az igazság az, hogy a Londonban kukába dobott szemét igen könnyen onnan 5000 mérföldnyire, a kínai Pearl folyó deltavidékén működő újrahasznosító üzemben köthet ki.

    Related infographics

    Lásd még

    Jelzések 2017 Jelzések 2017
    Jelzések - Az éghajlatváltozás korában élünk Jelzések - Az éghajlatváltozás korában élünk Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) minden évben közzéteszi a „Jelzések”- et, amely pillanatképet ad azokról a kérdésekről, amelyek érdekesek lehetnek a környezetvédelemmel kapcsolatos vitákban, illetve a nagyközönség számára. A „Jelzések 2015” az éghajlatváltozással foglalkozik. Az éghajlatunk változik. A globális átlaghőmérsékletés, a tengerszint emelkedik, a csapadék eloszlása változik, és a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbakká és súlyosabbakká válnak. A „Jelzések 2015” rövid cikkek és interjúk formájában nyújt áttekintést az éghajlatváltozás okairól, és arról, hogy milyen hatást gyakorol az éghajlatváltozás az emberi egészségre, a környezetre és a gazdaságra.
    Jelzések 2017 Jelzések 2017
    Grafikus információ Grafikus információ
    Jelzések 2017 Jelzések 2017
    Quiz Quiz
    Survey Survey
    Signals 2017 - online survey Signals 2017 - online survey
    Full report Full report
    Articles Articles
    Jelzések 2014 Jelzések 2014
    Irini Maltsoglou Irini Maltsoglou
    Hans Bruyninckx EEA Executive Director Hans Bruyninckx EEA Executive Director
    Tim Farrell Tim Farrell
    Istanbul Istanbul

    Permalinks

    Geographic coverage

    , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,
    Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

    For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/publications/signals-2009 or scan the QR code.

    PDF generated on 2018. október 18., 05:22

    Google QR
    Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
    Kongens Nytorv 6
    1050 Copenhagen K
    Dánia
    Telefon +45 3336 7100

    Engineered by: EEA Web csapat

    Software version: EEA Plone KGS 18.10.13

    Software updated on 16 October 2018 17:45 from version 18.10.3

    Creative Commons Attribution License CMS login Site usage Szoftverfrissítés története fejlesztők kódja

    Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), az Európai Unió egyik ügynöksége.
    Jogi nyilatkozat     EU-zászló