következő
előző
tételek

Hírek

Sürgős, koherens fellépés hiányában bizonytalan jövő vár Európa tengereire

Nyelv megváltoztatása
Hírek Publikálva / Megjelentetve 2020. 06. 25. Utolsó módosítás 2020. 07. 02.
6 min read
Photo: © Cristian Umili, REDISCOVER Nature/EEA
A tengeri erőforrások túlzott kihasználása, a szennyezés és az éghajlatváltozás okozta egyre növekvő fenyegetések miatt sürgős fellépésre van szükség ahhoz, hogy Európa tengerei újra jó állapotúak legyenek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek az Európa tengeri ökoszisztémáiról szóló, ma közzétett jelentése szerint egyre kevesebb időnk van arra, hogy visszafordítsuk a több évtizedes elhanyagolás és kizsákmányolás hatásait.

Tengereink és tengeri ökoszisztémáink az évekig tartó túlzott kizsákmányolás és elhanyagolás eredményeként most szenvednek.

Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója

Európa tengereinek jelenlegi állapota az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) „Marine Messages II” (Üzenetek a tengerről II) című jelentése szerint általánosságban rossz. Ez rossz hír az emberek számára, mivel kihat az életminőségükre, a megélhetésükre és a gazdaságaikra. Tengereink állapota határozza meg, hogy képesek-e többek között oxigént, élelmiszert, élhető éghajlatot és bizonyos nyersanyagokat biztosítani, továbbá támogatja a kikapcsolódásunkat, szabadidős tevékenységeinket és egészségünket is.

A tengereink korábbi és jelenlegi hasznosítása – a Balti-tengertől egészen a Földközi-tengerig – súlyos következményekkel jár, a tengeri fajok és élőhelyek összetételének változásaitól a tengerek általános fizikai és kémiai állapotának módosulásáig. Ezekhez az összetett problémákhoz hozzáadódik még az éghajlatváltozás is, amely tovább súlyosbítja a többi fenyegetés hatásait. E változások együttes hatása jelenleg olyan irányba mutat, hogy visszafordíthatatlan károkat okozhat a tengeri ökoszisztémákban – áll az EEA jelentésében. A jelentés szerint egyes területeken azonban a tengeri ökoszisztémák helyreállásának jelei mutatkoznak az olyan hatások csökkentésére irányuló, jelentős, gyakran évtizedes erőfeszítések eredményeként, mint például a szennyező anyagok, az eutrofizáció és a túlhalászás által okozott hatások.

„Tengereink és tengeri ökoszisztémáink az évekig tartó túlzott kizsákmányolás és elhanyagolás eredményeként most szenvednek. Hamarosan eljuthatunk arra a pontra, ahonnan nincs visszaút, de – ahogyan jelentésünk is megerősíti – még van esély arra, hogy helyreállítsuk tengeri ökoszisztémáinkat, ha határozottan és következetesen cselekszünk, továbbá a tengerek használatának módja és a tengeri környezetre gyakorolt hatásunk közötti fenntartható egyensúlyra törekszünk. Ebben az összefüggésben a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia és az európai zöld megállapodás egyéb elemei új reményt jelentenek azzal kapcsolatban, hogy sor kerül a védelemre és a helyreállításra irányuló, sürgős és koherens fellépésre” – nyilatkozta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

Nem valószínű, hogy az uniós tagállamok 2020-ra a területükön található minden élővíz esetében elérik a „jó környezeti állapotra” irányuló, a tengeri környezetvédelemre vonatkozó legfontosabb uniós jogszabályban, az EU tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvében meghatározott célt. A keretirányelv életbelépése óta azonban jelentős előrelépéseket és eredményeket sikerült felmutatni. Ezeket a következtetéseket az Európai Bizottság saját, szintén a mai napon megjelenő jelentése is megerősíti, amely a keretirányelv végrehajtásának jelenlegi állapotát vizsgálja. Az EEA jelentése beépül a Bizottság felülvizsgálatába, és olyan megoldásokat javasol, amelyek – elsősorban az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás révén – segíthetnek az EU-nak elérni a jogszabályban megfogalmazott, tiszta, egészséges és termékeny tengerekre vonatkozó célt.

Az uniós tagállamok által a Bizottságnak bejelentett adatok első alkalommal jelennek meg a WISE-Marine-ről szóló külön honlapon, olyan adattermékekkel és vizualizációs eszközökkel együtt, amelyek áttekintést nyújtanak az EU tengeri környezetének állapotáról.

Egyéb fő megállapítások:

  • Az EU tengergazdasága tovább növekszik, és az olyan tengeri erőforrásokért folyó verseny is egyre erősödik, mint például a halak, fosszilis tüzelőanyagok, ásványok vagy megújulóenergia-termelés és területek. Ez pedig újabb terhelést jelent a már egyébként is túlhalászott tengeri ökoszisztémák számára. Ennek elkerülése érdekében az ágazat növekedését el kell választani a tengeri ökoszisztéma pusztulásától és kimerülésétől, továbbá a fenntartható hasznosítás határain belül kell tartani.
  • Az uniós és globális kötelezettségvállalások ellenére Európa tengereiben nem sikerült megállítani a biodiverzitás csökkenését. A tengeri fajok és élőhelyek jelentős számú értékelése továbbra is „kedvezőtlen védettségi helyzetről” számol be. Több tanulmány is rámutatott arra, milyen nehéz helyzetben vannak az olyan fajok, mint a tengeri madarak, tengeri emlősök (fókák és bálnák), valamint az olyan halállományok, mint a tőkehal.
  • Az egyes tengeri fajokat és élőhelyeket célzó gazdálkodási intézkedések bizonyos uniós tengeri régiókban az állapotuk javulását eredményezték, de ez a széttagolt siker nem ellensúlyozza az emberi tevékenységekből eredő többszörös terhelés együttes hatását Európa tengerein.
  • Ahol regionális együttműködés jött létre, és azt következetesen végre is hajtották, bizonyos terhelések esetében a negatív tendenciákat – például a tápanyagok és szennyező anyagok szintjét vagy a nem őshonos fajok betelepítését – sikerült visszafordítani.
  • A szárazföld és a tenger közötti interakciók, valamint a part menti területek jelentősége olyan fontos szempontok, amelyeket a tengeri környezetre nehezedő terhelések csökkentését célzó intézkedések kialakításakor figyelembe kell venni.
  • Az óceánok hőmérsékletének és oxigéntartalmának változásai, valamint az óceánok savasodása azt jelzi, hogy kedvezőtlen rendszerszintű változások zajlanak az EU tengeri régióiban, amelyek tovább csökkentik a tengeri ökoszisztémák ellenállóképességét, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenállóképességet is beleértve.
  • A korábbi uniós és regionális politikák végrehajtása segít meghatározni a tengeri ökoszisztémák helyreállításának tanulságait, amelyeket a tiszta, egészséges és termékeny tengerek elérésére irányuló intézkedések és megoldások kidolgozásakor is érdemes felhasználni.
  • Politikai elszántsággal, kiegészítő forrásokkal és az érdekelt felek közötti fokozott koordinációval, valamint politikai integrációval Európa 2030-ra a meglévő uniós politikai kereten belül elmozdulhat a tengerek „jó állapotának” irányába. E cél elérése érdekében csökkenteni kell a tengeri ökoszisztémákra nehezedő terheléseket. Az európai tengerek 30%-ának védelmére és 10%-uk „szigorú védelem” alá helyezésére irányuló törekvésével a 2030-ig terjedő új uniós biodiverzitási stratégia új lendületet ad e terhelések csökkentésének.
  • Európa tengerei esetében a jó állapot elérése alapvető fontosságú a fenntartható kék gazdaság, valamint az európai zöld megállapodásban megfogalmazott tengeri területrendezési célkitűzések szempontjából.

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage