következő
előző
tételek

Article

Az egészség és a környezet, beleértve a levegő- és zajszennyezést – Reflektorfényben az EEA munkája

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2021. 02. 11. Utolsó módosítás 2021. 05. 11.
9 min read
Photo: © Joshua Earle on Unsplash
Az európai polgárok mindennapi egészségére és jóllétére a légszennyezés, a zajszennyezés és az éghajlatváltozás hatásai nagy veszélyt jelentenek. Catherine Ganzlebennel, a légszennyezésért, környezetért és egészségért felelős csoport vezetőjével, Alberto Gonzálezzel, az EEA levegőminőségi szakértőjével és Eulalia Perisszel, az EEA zajszennyezési szakértőjével beszélgettünk, hogy megtudjuk, mit tesz az EEA az ismeretterjesztés érdekében ezen a fontos munkaterületen.

Catherine, miért foglalkozik az EEA az egészséggel és a környezettel? Mi jelenti a legnagyobb veszélyt a jóllétünkre?

Az emberek egészsége és az ökoszisztéma egészsége elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Testünknek mindennap tiszta levegőre, ivóvízre és ételre van szüksége a működéshez. Egyén- és közösségfejlesztő hatása van annak, ha testmozgás, társasági élet és pihenés céljából a természetben töltjük az időnket. Ugyanakkor a testünk és a lelkünk egyaránt szenved attól, ha szennyezett környezetben élünk, dolgozunk, járunk iskolába vagy játszunk. A természetet nem azért kell védeni, hogy a bolygót megóvjuk. Saját magunk és a gyermekeink egészségének és jóllétének biztosítása a tét. A szennyezés megelőzése közegészségügyi intézkedés.

Az egészségre a legnagyobb közvetlen veszélyt a légszennyezettség és a zaj jelenti, különösen a nagyvárosokban. Az éghajlatváltozás hosszú távon egzisztenciális veszélyt jelent az életmódunkra. Ebbe beletartoznak a hőhullámok, erdőtüzek és árvizek közvetlen következményeként elveszített életek éppúgy, mint az időjárási minták változásai következtében az élelmiszer-termelést hosszabb távon fenyegető veszélyek. A fertőző betegségek eloszlásában is eltolódást érzékelünk, mivel az ilyen betegségeket hordozó rovarvektorok az éghajlat felmelegedésével észak felé húzódnak. Azt is tudjuk, hogy bizonyos vegyi anyagok veszélyesek az egészségre.

Milyen munkát végzett eddig az EEA ezen a területen?

Azon dolgozunk, hogy jobban megértsük, hogyan befolyásolja a környezetünk az egészségünket és a jóllétünket. Bizonyítékokat gyűjtünk arra vonatkozóan, hogy az Európa különböző részein élő emberek hogyan vannak kitéve a környezeti kockázatok egész sorának, beleértve a légszennyezést, a zajt, az éghajlatváltozást és a vegyi anyagokat. Közelmúltbeli jelentésünk Healthy environment, healthy lives: how the environment influences health and well-being in Europe — European Environment Agency (Egészséges környezet, egészséges élet: hogyan hat a környezet az egészségre és a jóllétre Európában – Európai Környezetvédelmi Ügynökség) címmel a legújabb bizonyítékokat foglalja össze, és értékeli az egészségre gyakorolt hatást. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint Európában minden nyolcadik ember a környezetszennyezés miatt veszti életét. Ezek a halálesetek megelőzhetők, és a környezet minőségének javítására tett erőfeszítésekkel elkerülhetők lennének.

Azt is vizsgáljuk, hogy a környezeti kockázatok hogyan oszlanak meg a társadalomban, és úgy találjuk, hogy a környezeti ártalomkeltők éppen a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjait érintik a legsúlyosabban. A szociálisan rászoruló közösségek nagyobb mértékben vannak kitéve a szennyezésnek. A szegényebbeket, a gyermekeket, az időseket és a rossz egészségi állapotú embereket másokhoz képest hátrányosabban érintik a környezeti egészségügyi veszélyek. A kockázat ilyen egyenlőtlen megoszlása súlyosbítja az Európában amúgy is meglévő egészségügyi egyenlőtlenségeket.

A pozitívumok között említhetjük, hogy azt is vizsgáljuk, milyen előnyöket nyújt a természet. Európában az emberek túlnyomó többsége hozzáfér a jó minőségű ivóvízhez, az európai fürdővizek pedig kiváló minőségűek, és lehetőséget adnak a testmozgásra és a kikapcsolódásra.

Hogyan támogatja az EEA munkája az európai zöld megállapodást?

Az EEA környezeti és egészségügyi munkája során összegyűjti a rendelkezésre álló bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a szennyezés, az éghajlatváltozás és az ökoszisztéma károsodása hogyan hat Európa-szerte az emberek egészségére. A közelmúltban kiadott jelentésünk, az Európa környezete — Helyzetkép és kilátások 2020-ban (SOER 2020) bemutatja, hogy a jelenlegi életmódunk – tekintettel a termelésünkre és fogyasztásunkra, az energiafelhasználásunkra, a mobilitási döntéseinkre és az élelmiszerrendszerünkre – hogyan vezet a környezet pusztulásához. Ez a tudásbázis az európai zöld megállapodás keretében történő átállás révén támogatja az ennek a dinamikának a megváltoztatására irányuló erőfeszítéseket.

Alberto, miért olyan fontos tényező a levegő minősége az európai polgárok egészsége szempontjából?

Európában ma a légszennyezést tartjuk a legnagyobb környezeti veszélyforrásnak. Legutóbbi becsléseink szerint a finomrészecskék (az emberek egészségét legsúlyosabban károsító szennyező anyagok) Európában 2018-ban több mint 400 000 megelőzhető halálesetet okoztak. Ezek a halálesetek elsősorban szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségek és daganatok miatt következtek be. Ám ezektől a nagyon súlyos betegségektől eltekintve is egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a légszennyezettségnek való kitettség más egészségügyi hatásokkal is összefüggésbe hozható. Ezek között említhetjük az újonnan kialakuló 2-es típusú diabéteszt, a szisztémás gyulladást vagy a mentális rendellenességeket, amilyen például az Alzheimer-kór és a demencia.

A légszennyezés a környezetet is érinti, például csökkenti egyes ökoszisztémák biológiai sokféleségét, és hatással van a növényzet és a haszonnövények növekedésére. Az épített környezetre szintén kihat, károsítva például a kulturális örökségünket.

Mennyiben javult a helyzet az elmúlt években? Milyen problémákkal kell még foglalkozni?

Az uniós, országos és helyi szakpolitikák és intézkedések végrehajtása nyomán valamennyi légszennyező anyag kibocsátása csökkent, a népesség kitettségének csökkenése pedig kevesebb egészségügyi hatást eredményezett.

A kibocsátások a szennyező anyagok és a gazdasági ágazatok szerint eltérően alakulnak. A mezőgazdaság és a lakóházak fűtéséhez használt tüzelőanyagok területe például azon ágazatok közé tartozik, ahol a legtöbb lehetőségünk lenne tovább csökkenteni a kibocsátásokat. A másik, a folyamatos csökkentések ellenére még mindig aktuális probléma, hogy a megelőzhető haláleseteket tekintve még mindig elviselhetetlenül nagy a teher. Az éghajlatváltozás egyre nagyobb mértékben befolyásolja egyes szennyező anyagok, köztük az ózon termelődését, ami szintén aggodalomra ad okot, csakúgy, mint a légszennyezés és az éghajlatváltozás ellen fellépő szakpolitikák szinergiáinak keresése.

Eulalia, miért szorul gyakran háttérbe a zajszennyezés, és mit tesz az EEA ezen a területen?

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a zajszennyezés fontos probléma, pedig hatással van az egészségünkre. Amikor az egészségünket befolyásoló zajra gondolunk, a halláskárosodásról általában a koncertek vagy a zajos munkagépek jutnak eszünkbe elsőnek. Az emberek azonban nem veszik észre, hogy például a forgalomból származó zaj állandó szintje más, a halláskárosodáshoz nem kapcsolódó hatásokkal is jár; ezek között vannak súlyosak, mint az iszkémiás szívbetegség, a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség stb. A hatóságok mára felismerték, hogy a zaj problémát jelent, ezért 2002 óta létezik európai irányelv a környezeti zajról, és új iránymutatásaink is vannak a WHO-tól. A probléma inkább a fellépéssel és az ahhoz szükséges anyagi eszközök meglétével kapcsolatos. Nehéz kérdés ez, mivel a nagyvárosok és azok peremvárosai például egyre sűrűbben lakottak, így egyre nagyobb a mobilitás iránti igény is.

Az ügynökség zajjal foglalkozó munkájában központi helyet kapott a zajszennyezés hatásának európai szintű felmérése. A zajexpozíciónak az európai népesség egészségére gyakorolt hatását a legfrissebb európai adatok alapján értékeljük.

Melyek a tájékoztató legfontosabb megállapításai? Miben különbözik ez az EEA által az év korábbi részében kiadott jelentéstől?

Az EEA Environmental Noise in Europe (Környezeti zaj Európában) című jelentése márciusban jelent meg. Most pedig egy tájékoztatót adunk ki, amely bemutatja a környezeti zajnak való kitettségből eredő egészségügyi kockázatokat Európában. A tájékoztató leírja, hogy milyen mutatókból fogunk tájékozódni a jövőbeni célok kialakításakor, hogy csökkenteni lehessen a zaj egészségügyi hatásait. A konkrét egészségügyi hatásokat tekintve úgy becsüljük, hogy a krónikus zajexpozíció évente 48 000 ember újonnan kialakuló szívbetegségéhez és 12 000 idő előtti halálesethez járul hozzá Európában. Emellett 22 millió embert ér tartós, magas szintű terhelés, és 6,5 millióan szenvednek krónikus alvászavarban.

Hogy látják, miként fog alakulni a munka az elkövetkező években ezen a szakterületen?

Számítunk az EEA nagyobb arányú részvételére ezeken a területeken. Reméljük, hogy az európai zöld megállapodás valódi változást hoz Európában, és ennek eredményeképpen megnő a környezeti kérdésekkel, köztük a lég- és zajszennyezéssel kapcsolatos tudatosság, ami jobb szakpolitikákat fog életre hívni.

A zöld megállapodás mellett az Egészségügyi Világszervezet a közelmúltban iránymutatásokat adott ki a környezeti zajra vonatkozóan, és hamarosan új, levegőminőségi iránymutatásokat is közzé fog tenni. Arra számítunk, hogy ezeknek az iránymutatásoknak a megjelenése még jobban felhívja majd a figyelmet a zaj- és légszennyezés problémájára.

 

Catherine Ganzleben

Catherine Ganzleben
csoportvezető – Légszennyezés, környezet és egészség

 

Alberto Gonzalez

Alberto González
az EEA levegőminőségi szakértője

 

Eulalia

Eulalia Peris
az EEA zajszennyezési szakértője


Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage