All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Hírek
Az EEA adatai azt bizonyítják, hogy a jobb levegőminőségbe való beruházás valamennyi európai polgár egészségének és termelékenységének a javulását szolgálja. Azok a szakpolitikák és intézkedések, amelyek összhangban állnak Európa szennyezőanyag-mentességi célkitűzéseivel, hosszabb és egészségesebb életet és ellenállóbb társadalmakat eredményeznek.
Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója
Az EEA „Air quality in Europe – 2020 report” (A levegőminőség Európában – 2020. évi jelentés) című publikációja szerint 2018-ban hat tagállam – Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Olaszország és Románia – túllépte a finomrészecskékre (PM2,5) vonatkozó európai uniós határértéket. Mindössze négy európai országban – Észtországban, Finnországban, Izlandon és Írországban – volt a finomrészecske-koncentráció az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorúbb iránymutatásaiban szereplő értékek alatt. Az EEA jelentése megállapítja, hogy a levegőminőségre vonatkozó uniós jogi határértékek és a WHO-iránymutatások között továbbra is eltérések vannak, amely problémát az Európai Bizottság az uniós sztenderdeknek a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv keretében történő felülvizsgálatával kívánja kezelni.
Az új EEA-elemzés a 2018-ban Európa-szerte, több mint 4000 megfigyelőállomáson gyűjtött, legfrissebb hivatalos levegőminőségi adatokon alapul.
Az EEA értékelése szerint a finomrészecskéknek való kitettség 2018-ban mintegy 417 000 idő előtti halálozást okozott 41 európai országban. E halálesetek közül mintegy 379 000 az EU 28 tagállamában történt, míg 54 000, illetve 19 000 korai haláleset tulajdonítható a nitrogén-dioxidnak (NO2), illetve a talajközeli ózonnak (O3). (A három számadat különálló becslés, és a számokat a kétszeres számbavétel elkerülése érdekében nem szabad összeadni.)
Az EEA jelentése szerint az uniós, nemzeti és helyi szakpolitikák, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban végrehajtott kibocsátáscsökkentések Európa-szerte javították a levegőminőséget. 2000 óta jelentősen csökkent a közlekedésből származó legfontosabb légszennyező anyagok, köztük a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása annak ellenére, hogy nőtt a mobilitási igény és ehhez kapcsolódóan növekedett az ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása. Az energiaellátásból származó szennyezőanyag-kibocsátás szintén nagymértékben csökkent, míg az épületekből és a mezőgazdaságból származó kibocsátások csökkentése terén lassú az előrelépés.
A jobb levegőminőségnek köszönhetően 2018-ban 2009-hez képest mintegy 60 000-rel kevesebben haltak meg idő előtt a finomrészecskék okozta szennyezés következtében. A nitrogén-dioxid vonatkozásában a csökkenés még nagyobb mértékű, hiszen a korai halálesetek száma az elmúlt évtizedben mintegy 54%-kal csökkent. A környezetvédelmi és éghajlat-politikák Európa-szerte történő végrehajtásának folytatása kulcsfontosságú tényező a javulás szempontjából.
„Az EEA adatai azt bizonyítják, hogy a jobb levegőminőségbe való beruházás valamennyi európai polgár egészségének és termelékenységének a javulását szolgálja. Azok a szakpolitikák és intézkedések, amelyek összhangban állnak Európa szennyezőanyag-mentességi célkitűzéseivel, hosszabb és egészségesebb életet és ellenállóbb társadalmakat eredményeznek" – nyilatkozta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.
„Jó hír, hogy az általunk végrehajtott környezetvédelmi és éghajlat-politikáknak köszönhetően javul a levegőminőség. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy Európában még mindig túl magas a légszennyezés miatti idő előtti halálozások száma. Az európai zöld megállapodássala szennyezőanyag-mentességet tűztük ki célul. Ahhoz, hogy ez sikerüljön és teljes mértékben megvédhessük az emberek egészségét és a környezetet, tovább kell csökkentenünk a légszennyezést és szorosabban össze kell hangolnunk levegőminőségi normáinkat az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaival. Ezzel a következő cselekvési tervünkben fogunk foglalkozni" – nyilatkozta Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.
Az Európai Bizottság nemrégiben tette közzé az európai zöld megállapodás részét képező, szennyezőanyag-mentességi uniós cselekvési terv ütemtervét.
Az EEA jelentése kitér a COVID19-világjárvány és a levegőminőség közötti összefüggésekre is. A 2020-ra vonatkozó előzetes EEA-adatok részletesebb értékelése és a légkörmonitoring szolgáltatás (CAMS) által végzett modellezés megerősíti azokat a korábbi értékeléseket, amelyek szerint egyes légszennyező anyagok mennyisége akár 60%-kal is csökkent számos olyan európai országban, ahol 2020 tavaszán kijárási korlátozások voltak érvényben. Az EEA még nem rendelkezik becslésekkel a 2020-ban tapasztalt tisztább levegő lehetséges pozitív egészségügyi hatásairól.
A jelentés azt is megjegyzi, hogy a légszennyező anyagoknak való hosszú távú kitettség szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket okoz, amelyeket a COVID19-betegeknél a halál kockázati tényezőiként azonosítottak. A levegőszennyezés és a COVID-19 fertőzések súlyossága közötti ok-okozati összefüggés azonban nem egyértelmű, ezért e téren további epidemiológiai kutatásra van szükség.
Az EEA légszennyezéssel kapcsolatos egészségügyi kockázatértékelése című tájékoztató arról nyújt áttekintést, hogyan számítja ki az EEA a rossz levegőminőség egészségügyi hatásaira vonatkozó becsléseit.
A légszennyezettségnek való kitettség egészségügyi hatásai szerteágazók, és a tüdőgyulladástól a korai elhalálozásig terjednek. Új iránymutatások kidolgozása céljából az Egészségügyi Világszervezet értékeli azokat az egyre növekvő mennyiségű tudományos bizonyítékokat, amelyek a légszennyezést különböző egészségügyi hatásokkal hozzák összefüggésbe.
Az EEA által végzett egészségkockázati felmérésnél a mortalitást határoztuk meg mint számszerűsített egészségügyi következményt, mivel a tudományos bizonyíték ennek vonatkozásában a leginkább megalapozott. A légszennyezettségnek való hosszú távú kitettség miatti mortalitást két különböző mérőszám, a „korai halálozás” és az „elveszett életévek” alapján becslik meg. Ezek a becslések a légszennyezettségnek egy adott lakosságra vonatkozó általános hatását veszik számba, és a számok nem rendelhetők hozzá például egy adott földrajzi helyen élő konkrét személyekhez.
A három szennyező anyag (PM2,5, NO2 és O3) egészségügyi hatásait külön-külön mérik fel. Ezeket a számokat nem lehet összeadni az összes egészségügyi hatás meghatározása érdekében, mivel ez az egynél több szennyező anyag magas szintjének kitett személyek kétszeres számbavételéhez vezethet.
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/highlights/az-elmult-evtizedben-jelentos-mertekben or scan the QR code.
PDF generated on 2024. december 11., 01:30
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal