következő
előző
tételek

Hírek

Az elmúlt évtizedben jelentős mértékben javult Európa levegőminősége és csökkent a szennyezéssel összefüggő halálesetek száma

Nyelv megváltoztatása
Hírek Publikálva / Megjelentetve 2020. 11. 23. Utolsó módosítás 2020. 11. 23.
6 min read
Photo: © Neil Luckett, My City /EEA
A jobb levegőminőség az elmúlt évtizedben az idő előtti halálozások számának jelentős csökkenéséhez vezetett Európában. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb hivatalos adatai azonban azt mutatják, hogy még mindig szinte minden európai szenved a légszennyezéstől, ami mintegy 400 000 korai halálesethez vezet szerte a kontinensen.

Az EEA adatai azt bizonyítják, hogy a jobb levegőminőségbe való beruházás valamennyi európai polgár egészségének és termelékenységének a javulását szolgálja. Azok a szakpolitikák és intézkedések, amelyek összhangban állnak Európa szennyezőanyag-mentességi célkitűzéseivel, hosszabb és egészségesebb életet és ellenállóbb társadalmakat eredményeznek.

Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója

Az EEA „Air quality in Europe – 2020 report” (A levegőminőség Európában – 2020. évi jelentés) című publikációja szerint 2018-ban hat tagállam – Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Olaszország és Románia – túllépte a finomrészecskékre (PM2,5) vonatkozó európai uniós határértéket. Mindössze négy európai országban – Észtországban, Finnországban, Izlandon és Írországban – volt a finomrészecske-koncentráció az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorúbb iránymutatásaiban szereplő értékek alatt. Az EEA jelentése megállapítja, hogy a levegőminőségre vonatkozó uniós jogi határértékek és a WHO-iránymutatások között továbbra is eltérések vannak, amely problémát az Európai Bizottság az uniós sztenderdeknek a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv keretében történő felülvizsgálatával kívánja kezelni.

Az új EEA-elemzés a 2018-ban Európa-szerte, több mint 4000 megfigyelőállomáson gyűjtött, legfrissebb hivatalos levegőminőségi adatokon alapul.

Az EEA értékelése szerint a finomrészecskéknek való kitettség 2018-ban mintegy 417 000 idő előtti halálozást okozott 41 európai országban. E halálesetek közül mintegy 379 000 az EU 28 tagállamában történt, míg 54 000, illetve 19 000 korai haláleset tulajdonítható a nitrogén-dioxidnak (NO2), illetve a talajközeli ózonnak (O3). (A három számadat különálló becslés, és a számokat a kétszeres számbavétel elkerülése érdekében nem szabad összeadni.)

Az EEA jelentése szerint az uniós, nemzeti és helyi szakpolitikák, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban végrehajtott kibocsátáscsökkentések Európa-szerte javították a levegőminőséget. 2000 óta jelentősen csökkent a közlekedésből származó legfontosabb légszennyező anyagok, köztük a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása annak ellenére, hogy nőtt a mobilitási igény és ehhez kapcsolódóan növekedett az ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása. Az energiaellátásból származó szennyezőanyag-kibocsátás szintén nagymértékben csökkent, míg az épületekből és a mezőgazdaságból származó kibocsátások csökkentése terén lassú az előrelépés.

A jobb levegőminőségnek köszönhetően 2018-ban 2009-hez képest mintegy 60 000-rel kevesebben haltak meg idő előtt a finomrészecskék okozta szennyezés következtében. A nitrogén-dioxid vonatkozásában a csökkenés még nagyobb mértékű, hiszen a korai halálesetek száma az elmúlt évtizedben mintegy 54%-kal csökkent. A környezetvédelmi és éghajlat-politikák Európa-szerte történő végrehajtásának folytatása kulcsfontosságú tényező a javulás szempontjából.

„Az EEA adatai azt bizonyítják, hogy a jobb levegőminőségbe való beruházás valamennyi európai polgár egészségének és termelékenységének a javulását szolgálja. Azok a szakpolitikák és intézkedések, amelyek összhangban állnak Európa szennyezőanyag-mentességi célkitűzéseivel, hosszabb és egészségesebb életet és ellenállóbb társadalmakat eredményeznek" – nyilatkozta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

„Jó hír, hogy az általunk végrehajtott környezetvédelmi és éghajlat-politikáknak köszönhetően javul a levegőminőség. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy Európában még mindig túl magas a légszennyezés miatti idő előtti halálozások száma. Az európai zöld megállapodássala szennyezőanyag-mentességet tűztük ki célul. Ahhoz, hogy ez sikerüljön és teljes mértékben megvédhessük az emberek egészségét és a környezetet, tovább kell csökkentenünk a légszennyezést és szorosabban össze kell hangolnunk levegőminőségi normáinkat az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaival. Ezzel a következő cselekvési tervünkben fogunk foglalkozni" – nyilatkozta Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.

Az Európai Bizottság nemrégiben tette közzé az európai zöld megállapodás részét képező, szennyezőanyag-mentességi uniós cselekvési terv ütemtervét.

Levegőminőség és a COVID19

Az EEA jelentése kitér a COVID19-világjárvány és a levegőminőség közötti összefüggésekre is. A 2020-ra vonatkozó előzetes EEA-adatok részletesebb értékelése és a légkörmonitoring szolgáltatás (CAMS) által végzett modellezés megerősíti azokat a korábbi értékeléseket, amelyek szerint egyes légszennyező anyagok mennyisége akár 60%-kal is csökkent számos olyan európai országban, ahol 2020 tavaszán kijárási korlátozások voltak érvényben. Az EEA még nem rendelkezik becslésekkel a 2020-ban tapasztalt tisztább levegő lehetséges pozitív egészségügyi hatásairól.

A jelentés azt is megjegyzi, hogy a légszennyező anyagoknak való hosszú távú kitettség szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket okoz, amelyeket a COVID19-betegeknél a halál kockázati tényezőiként azonosítottak. A levegőszennyezés és a COVID-19 fertőzések súlyossága közötti ok-okozati összefüggés azonban nem egyértelmű, ezért e téren további epidemiológiai kutatásra van szükség.

Megjegyzések:

Az EEA légszennyezéssel kapcsolatos egészségügyi kockázatértékelése című tájékoztató arról nyújt áttekintést, hogyan számítja ki az EEA a rossz levegőminőség egészségügyi hatásaira vonatkozó becsléseit.

A légszennyezettségnek való kitettség egészségügyi hatásai szerteágazók, és a tüdőgyulladástól a korai elhalálozásig terjednek. Új iránymutatások kidolgozása céljából az Egészségügyi Világszervezet értékeli azokat az egyre növekvő mennyiségű tudományos bizonyítékokat, amelyek a légszennyezést különböző egészségügyi hatásokkal hozzák összefüggésbe.

Az EEA által végzett egészségkockázati felmérésnél a mortalitást határoztuk meg mint számszerűsített egészségügyi következményt, mivel a tudományos bizonyíték ennek vonatkozásában a leginkább megalapozott. A légszennyezettségnek való hosszú távú kitettség miatti mortalitást két különböző mérőszám, a „korai halálozás” és az „elveszett életévek” alapján becslik meg. Ezek a becslések a légszennyezettségnek egy adott lakosságra vonatkozó általános hatását veszik számba, és a számok nem rendelhetők hozzá például egy adott földrajzi helyen élő konkrét személyekhez.

A három szennyező anyag (PM2,5, NO2 és O3) egészségügyi hatásait külön-külön mérik fel. Ezeket a számokat nem lehet összeadni az összes egészségügyi hatás meghatározása érdekében, mivel ez az egynél több szennyező anyag magas szintjének kitett személyek kétszeres számbavételéhez vezethet.

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések