Éghajlatváltozási szakpolitika
- Bulgarian (bg)
- Czech (cs)
- Danish (da)
- German (de)
- Greek (el)
- English (en)
- Spanish (es)
- Estonian (et)
- Finnish (fi)
- French (fr)
- Hungarian (hu)
- Icelandic (is)
- Italian (it)
- Lithuanian (lt)
- Latvian (lv)
- Maltese (mt)
- Dutch (nl)
- Norwegian (no)
- Polish (pl)
- Portuguese (pt)
- Romanian (ro)
- Slovak (sk)
- Slovenian (sl)
- Swedish (sv)
- Turkish (tr)
Az éghajlatváltozás jelentette kihívás és az, hogy mit kezdünk vele, meghatároz minket, korunkat, végül pedig a világra hagyott örökségünket is.
Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára, 2007.
Világszintű szakpolitika
Az UNFCCC hosszú távú célkitűzése „az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának olyan szinten történő stabilizálása, amely megakadályozza az éghajlati rendszer veszélyes, emberi eredetű befolyásolását”. A Kiotói Jegyzőkönyv az ennek eléréséhez vezető úton megtett első lépés. Ez a kibocsátott káros anyagok mennyiségének csökkentése terén célkitűzéseket állít fel számos ipari ország, köztük az EU legtöbb tagállama számára, a többi országban pedig korlátozza a kibocsátás növekedését. Részletesebben:
- Az EU 15 régebbi tagállamának a kibocsátott káros anyagok mennyisége terén elérendő közös célja annak 2008–2012-ig 8%-kal az 1990. évi szintek alá való csökkentése (videó). Egy belső EU-megállapodás bizonyos tagállamok számára engedélyezi a kibocsátás növelését, míg mások számára csökkentést ír elő.
- A legtöbb új tagállam célkitűzése saját kiindulási évéhez (jellemzően 1990-hez) képest -6 – -8%.
Az Amerikai Egyesült Államok nagy mennyiségben bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, a Jegyzőkönyvet viszont nem írta alá.
Az országoknak célkitűzéseiket az elvárások szerint főként belföldi szakpolitikáik és intézkedéseik révén kell elérniük. Engedélyezett számukra, hogy a kibocsátott káros anyagok mennyiségének csökkentése terén kijelölt célkitűzéseiket részben úgy teljesítsék, hogy fejlődő (Tiszta Fejlődési Mechanizmus, CDM), illetve fejlett (együttes végrehajtás) országok károsanyag-kibocsátást visszaszorító projektjeibe fektetnek be. A CDM-nek célja a fenntartható fejlődésnek például megújuló energián alapuló projektek finanszírozása révén való támogatása is.
Az IPCC a kibocsátott káros anyagok mennyiségének a 21. század közepéig világszinten mintegy 50%-kal való csökkentésére tett felszólítást. Ez a fejlett országok számára a kibocsátás 60–80%-kal való visszaszorítását jelenti. Az olyan nagy mennyiségeket kibocsátó, fejlődő országoknak, mint például Kínának, Indiának vagy Brazíliának, a kibocsátás növekedésének ütemét kell korlátozniuk.
Az UNFCCC keretében jelenleg tárgyalások zajlanak egy 2012 utáni nemzetközi megállapodásról. A cél az, hogy a 2009-re, Koppenhágába tervezett éghajlatkonferencián megállapodást érjenek el.
Az Európai Unió szakpolitikája
Számos európai ország fogadott el a kibocsátás csökkentését célzó nemzeti programot. Az Európai éghajlat-változási program keretén belül uniós szinten is számos szakpolitikai elem és intézkedés elfogadására került sor, például:
- A megújuló energiaforrások (szél, napfény, biomassza) fokozottabb kihasználása, a kombinált hő- és energiatermelő erőművek;
- Fejlődés például az épületek, az ipar, a háztartási készülékek energiafelhasználásának hatékonysága terén;
- Az új személygépkocsik széndioxid-kibocsátásának csökkentése;
- Hatásmérséklő intézkedések a gyáriparban;
- A hulladéklerakó helyek által kibocsátott káros anyagok mennyiségének csökkentését célzó intézkedések.
Az EU szén-dioxidon alapuló emisszió kereskedelmi rendszere (videó) a kibocsátott káros anyagok mennyiségének költséghatékony módon való csökkentése érdekében tett uniós erőfeszítések sarokköve. 2007 márciusában az EU vezetői ambiciózus éghajlat-változási és energetikai tervhez adták támogatásukat. E szerint az üvegházhatást okozó gázokból az EU 2020-ra (az 1990-es szintekhez képest) legalább 20%-kal kevesebbet fog kibocsátani, emellett ugyancsak 2020-ra eléri azt a célkitűzést, amely szerint a felhasznált összes elsődleges energia 20%-ának megújuló forrásból kell származnia. 2008 januárjában az Európai Bizottság új, a kibocsátás-visszaszorítási célkitűzés elérését segítő energetikai és éghajlati csomagot javasolt (videó). Pénzügyi képességeik arányában különféle olyan ágazatoknak, mint a mezőgazdaság, a közlekedés és az építőipar éppen úgy be kell tölteniük szerepüket, illetve hozzá kell járulniuk Európa célkitűzéseinek eléréséhez, mint valamennyi tagállamnak. Az olyan energiaintenzív ágazatok számára, mint az acél- és a vegyipar, a Bizottság az EU emisszió kereskedelmi rendszerének megerősítését javasolja, hogy elősegítse a 20%-os célkitűzés elérését. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszaszorításához szükség lesz a megújuló energiaforrások fokozott felhasználására, ami egyben Európa energiaellátásának fokozottabb diverzifikációját is jelenti.
A kibocsátás csökkentését célzó, kidolgozás alatt lévő intézkedések által érintett új szakpolitikai területek között szerepel a légi közlekedés (videó), a CO2 és a gépjárművek (videó), valamint a szénmegkötés és -tárolás (videó).
Az EEA néhány tagországa nemzeti éghajlatváltozási alkalmazkodási stratégiát készített el, illetve már megkezdte annak kidolgozását. Az Európai Bizottság 2007-ben kiadott, Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában – Az uniós fellépés lehetőségei című zöld könyvéről jelenleg az érdekelt felek konzultálnak.
Bővebb felvilágosítás:
Permalinks
- Permalink to this version
- 2d25253ff98cf7bbe74686e530c39f25
- Permalink to latest version
- 98ZDIWCR3M
Geographic coverage
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/themes/climate/policy-context or scan the QR code.
PDF generated on 2022. május 19., 01:10
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal