következő
előző
tételek

Az éghajlatváltozás csökkentése

Nyelv megváltoztatása
Lap Utolsó módosítás 2023. 03. 15.
Az éghajlatváltozás folyamatban van: az évi átlagos hőmérséklet emelkedik, az évszakonként lehullócsapadékmennyiség változik, a gleccserek és a hótakaró folyamatosan olvad, az átlagos tengerszint pedig emelkedik. A felmelegedést nagy valószínűséggel elsősorban az emberi tevékenységekből származó kibocsátás során a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okozza. Azért, hogy mérsékelni tudjuk az éghajlatváltozást, csökkentenünk kell, vagy meg kell előznünk az ilyen gázok légkörbe jutását.

Az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeinek megelőzése érdekében az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményét (UNFCCC) aláíró országok megállapodtak abban, hogy a Föld felszíni átlaghőmérsékletének iparosodás előtti idők óta tartó növekedését 2 °C alatt kell tartani. Ehhez az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának minél előbb el kell érnie a csúcspontját, majd gyors ütemben csökkennie kell. A globális kibocsátást 2050-re az 1990-es szint 50%-ára kell szorítani ahhoz, hogy a század végére teljesen szénsemlegesek legyünk. Az Unió támogatja az UNFCCC célkitűzését, és célja, hogy 2050-ig az 1990-es szintekhez képest 80–95%-kal csökkentse Európa üvegházhatású gázkibocsátását. Ez a magas csökkentési tartomány már eleve számba veszi a fejlődő országoktól elvárt alacsonyabb kibocsátás csökkenési szinteket.

Bevezetés

Üvegházhatású gázok természetes folyamatok és emberi tevékenységek révén kerülnek a légkörbe. A legfontosabb természetes légköri üvegházhatású gáz a vízgőz. Az emberi tevékenységek során azonban más ilyen gázok is a légkörbe jutnak, ahol az egyre emelkedő koncentrációjuk miatt nő az üvegházhatás, és egyre melegebb lesz a Föld éghajlata. A mesterséges úton keletkező, üvegházhatást okozó gázok főbb forrásai a következők:

  • az elektromos áram termelése során, a közlekedésben, az iparban és a háztartásokban elégetett fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz), amelyekből CO2 keletkezik;
  • a mezőgazdaság (CH4) és a földhasználat változásai például az erdőirtás (CO2);
  • a hulladéklerakó helyek (CH4); valamint
  • a fluortartalmú ipari gázok használata.

Az EU szakpolitikái

Az Unió több kezdeményezéssel is igyekszik csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Miután teljesítette a Kiotói Jegyzőkönyvben megállapított céljait a 2008–2012-ig tartó időszakra vonatkozóan, új célt tűzött ki: 2020-ig az 1990-ben mért szintek alá, 20%-kal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátás mértékét. Ez egyike az Európa 2020 stratégia legfőbb céljainak, aminek teljesítéséhez uniós szintű összkvótát határoztak meg az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerére (ETS) vonatkozóan. Az ETS hatálya alá nem tartozó ágazatok egyéni tagállami kibocsátási céljait pedig a tagállami törekvésekről szóló rendelet részeként állapították meg. Ezzel egy időben az Unió jogszabályokat fogadott el a megújuló energia, így például a szél-, a nap- és a vízenergia, valamint a biomassza használatának növelésére, illetve legkülönfélébb berendezések és háztartási készülékek energiahatékonyságának javítására. Az Unió ezen túlmenően a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást segítő technológiák fejlesztését is igyekszik támogatni, amelyek célja az erőművek és egyéb nagyméretű létesítmények által kibocsátott CO2 mennyiségének összegyűjtése és tárolása.

Az Unió az éghajlat- és energiapolitikai keret részeként kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkentse a kibocsátást. Ez kötelezően teljesítendő cél. Az Európai Energia Unió biztonságos, megfizethető és éghajlatbarát energiát kíván biztosítani Európa-szerte és a fentiekkel megegyező célt tűzött ki.

Az EEA tevékenységei

Az éghajlatváltozásra vonatkozó tájékoztatással az EEA az éghajlatváltozás mérsékléséről szóló jogszabályok európai végrehajtását, az Unió szakpolitikáinak értékelését, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez szükséges hosszútávú stratégiák kidolgozását egyaránt segíti. Az EEA által közzétett információk (adatok, mutatók, értékelések, és előrejelzések) az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásában mutatkozó irányzatokra, előrejelzésekre, a szakpolitikákra és az intézkedésekre összpontosulnak.

Az EEA mind az Európai Bizottsággal (annak Éghajlatpolitikai Főigazgatóságával, Közös Kutatóközpontjával és az Eurostattal), mind az Európa Levegő- és Éghajlat-változási Témaközpontjának (ETC/ACM) szakértőivel, mind az országokat összefogó hálózatával (Eionet) szorosan együttműködik.

Főbb tevékenységei között szerepel az üvegházhatású gázok európai uniós nyilvántartásának éves összeállítása és közzététele, valamint az Unió és az európai országok éghajlatváltozási és energetikai céljainak terén elért eredmények éves értékelése.

Az EEA az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával foglalkozó európai központ, ami egyúttal az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló szakpolitikák és intézkedések adatbázisát is kezeli.

Kapcsolódó linkek:

Éghajlatváltozási Kormányközi Testület

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye

Az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatósága

Európa Levegő- és Éghajlat-változási Témaközpontja

 

Permalinks

Geographic coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések